2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

20160504---filmklub---gygyt-dobok_26222460494_o_fit_640x10000
Nádorfi Lajos operatőr

Nádorfi Lajos több száz dokumentumfilmet készített, és mintegy 130 rendezővel dolgozott filmes pályája során. Kíváncsisága, érdeklődése vitte a film műfaja felé. A tények tisztelete és a valósághűség kiemelten fontos a számára. Több olyan forgatási élménye volt, amely alapjaiban változtatta meg, vagy formálta világnézetét.


A Kántorok című film az évszázados zsidó kultúra négy kiemelkedő jelentőségű őrzőjének életútjába enged bepillantást. Mindannyian főkántorként szolgálják gyülekezetüket, csodálatos hangjuk és kiemelkedő személyiségük együttesen járul hozzá a hagyományok fennmaradásához, a következő generációkra történő átörökítéséhez.

Kantorok
Kardos Péter főkántor

Történelmi tényekkel is alátámasztható, hogy mennyire ősi az a kulturális, vallási hagyomány, amely felett őrködnek. Magyarországi zsidókról szóló hiteles tudósítást ugyanis már a X. századból ismerünk, és egy századdal később már olyan komoly létszámban voltak jelen hazánkban, hogy törvénnyel kellett rendezni a keresztyén és a zsidó lakosság viszonyát. Az Isten szolgálatát még ma is Mózes törvényei írják elő, a Tóra erkölcsi alapszabályokat fektet le a közösség számára.

A zsidó közösséget saját egyházuk fogja össze, és a betérés lehetősége is biztosított a nem zsidónak születettek számára. Az egyházon belül különböző hitközségek működnek, ezek feladata, hogy gondoskodjanak a vallási élet fenntartásáról, fejlesztéséről, hagyományos istentiszteletek rendezéséről, hitoktatásról.

Fekete_Laszlo_fokantor
Fekete László főkántor


Nádorfi Lajos százperces filmjében Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, Kardos Péter, a Thököly utcai zsinagóga főrabbija és főkántora, az Új Élet főszerkesztője, Tóth Emil, a Rabbiszeminárium, Zsidó Egyetem főkántora és Doff Imre, a Frankel zsinagóga főkántora beszélnek életükről és pályájukról. Érdekes közös vonásuk, hogy mindannyian kórusban énekeltek, és onnan emelkedtek ki, onnan indultak el a kántorság felé.

Fekete László szerint a kántor a zene nyelvét hozza közelebb a hívőkhöz. Kortárs művészeti területen dolgozott, és énekhangja egészen az Opera színpadáig vitte. Édesapja hatására döntött végül a kántorság mellett. A filmvetítés utáni beszélgetésben elmondta, hogy a forgatás jó alkalmat adott a szereplőknek arra, hogy visszatekintsenek saját múltjukra, és összegezzék, hol tartanak most az életükben.

Toth_Emil_fokantor
Tóth Emil főkántor


Kardos Péter dobozkészítő inasként kezdte pályáját, majd Scheiber Sándor, az akkori pesti Rabbiképző Intézet igazgatója hívta be a szemináriumba. Azért fogadta el a meghívást, hogy elkerülje a katonaságot. A filmben leginkább a rabbiképzőben történtekre, csoporttársaira, professzoraira emlékszik vissza, így képet kaphatunk arról is, hogy milyen körülmények között és milyen személyiségek közreműködésével folyt az oktatás az ötvenes években.

Tóth Emil bemutatásánál belecsöppenünk a zsidó férfiak közösségének egy női szemek elől elzárt szertartásába, közös imádkozásába, ahol éppen egyikük születésnapjáról is megemlékeznek. A film egyik érdeme, hogy megnyitja az eddig zárt ajtók mögött folyó, csak férfiak részvételével zajló alkalmakat a nézők előtt. Tóth Emil ars poeticája szerint egy rabbi és egy kántor soha nem hagyhatja el a rájuk bízott közösséget, így ő is addig szolgálja a gyülekezetét, amíg ereje engedi.


Doff Imrének eredetileg szintén volt polgári foglalkozása, női kalapkészítőként indult, majd orgonistaként vitte útja a kántorképzőbe. Scheiber Sándort tartja mentorának.


Doff_Imre_fokantor
Doff Imre főkántor


Nádorfi Lajos operatőr úgy gondolja, hogy világunk mindennapi történései folyamatosan aktuálissá teszik azt, hogy foglalkozzunk a zsidó kultúrával. Fazekas Lajos rendezővel már régebb óta dolgoznak együtt, és mivel a rendező operatőr is, ez időnként nehezíti, de sokszor meg is könnyíti együttműködésüket. A vetítés utáni beszélgetésben köszönetet mondott a filmben szereplő kántoroknak azért, hogy rendkívül együttműködőek voltak, és bepillantást engedtek az életükbe, munkájukba.


Elmondása szerint szeretetből és szeretettel készítették a filmet, ez egyébként érezhető is minden egyes képkockán. Nádorfi Lajos nemcsak operatőre, de vágója is volt a filmnek, ezért nagyon sokszor megnézte a képanyagot, ezáltal még közelebb került a szereplőkhöz. Úgy gondolja, ők egy olyan fantasztikus kultúrának a hordozói, melyet nem szabad elfelejtenünk.


Kardos Péter főrabbi szerint a Kántorok című film azért is fontos dokumentációs munka, mert a benne elhangzottakat a fiatalok már nem tudják elmondani. A világ és a kántorképzés is komoly változásokon ment keresztül, így a film tulajdonképpen kortörténeti dokumentummá is vált. Egyben mementóként is szolgál, mert elkészülte óta Tóth Emil és Doff Imre főkántorok sajnos már nem lehetnek velünk.


Rácz Anna

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma