Zrínyiek a magyar zenében

A Honvéd Férfikar és a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékév Emlékbizottság felkérésére Vajda János zeneszerző a Szigeti veszedelem 450. évfordulójára komponálta új művét 2016-ban. A Zrínyi-kantátát a pécsi Kodály Központban hallhatja először hangversenyteremben a magyar közönség. A Gersy Károly Zrínyi-miséjével, Dohnányi Ernő Zrínyi-nyitányával és Kodály Zoltán Zrínyi szózatával kiegészülő pécsi koncerten ünnepi beszédet mond dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, és köszöntőt tart dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere. Szólót énekel Fekete Attila Liszt-díjas és Szegedi Csaba Junior Príma-díjas énekművész. A zeneműveket a Tinódi Vegyeskar és a Szigetvári Zeneiskola tanári kamaraegyüttese, a Budapest Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok szólaltatja meg. Vezényel Strausz Kálmán Liszt-díjas karmester, az Operaház és a Honvéd Férfikar karigazgatója.

Strausz Kálmán Liszt-díjas karmester

Magyar zeneszerzők főhajtása Zrínyi előtt

A Kodály Központban tartandó nagykoncerten tehát négy nagyívű mű tiszteleg a 450. évforduló előtt. Vajda János, Gersy Károly, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán darabjai mellett szerepet kap az irodalmi emlékezet is. Budina Sámuel históriás visszaemlékezései, valamint Ányos Pál, Illyés Gyula és Sík Sándor költeményei állítanak emléket az emberi és a katonai helytállásnak. A prózai és a verses betéteket Kiss Emma és Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolják. Zrínyi Miklós várvédő bátorsága és nemesi vitézsége több nagyszerű komponistát ihlettett alkotásra. A pécsi koncert az elmúlt százhúsz esztendő zenei emlékezetét foglalja össze.

Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző

Az 1949-ben született Kossuth-díjas Vajda János kantátája tenor szólóra, vegyeskarra és szimfonikus zenekarra készült. A sokoldalú művész a magyar opera- és oratóriumirodalom egyik legfontosabb képviselőjeként újabb gazdag ritmikájú, szenvedélyes alkotással lepte meg a zeneszeretőket. Az öt tétel a költő Zrínyi Miklós sorainak felhasználásával állít emléket a hadvezérnek és társainak. A második tétel kezdete és vége megidézi Kodály Zrínyi-szózatának néhány ütemét.

A szigetvári kötődésű Gersy Károly szintén a történelmi emlékév előtt tiszteleg Zrínyi-miséjével.

Hat évtizeddel korábban Kodály Zoltán komponált kórusművet a szigetvári várvédő és bajtársai tiszteletére. Az 1954-ben bariton szólóra és a capella vegyeskarra komponált Zrínyi szózatához a zeneszerző maga állította össze a kompozíció szövegét a költő Zrínyi Miklós Az török áfium ellen való orvosság című politikai munkájából. A kórusmű visszatérő szövegi és dallami motívuma is a Zrínyi-röpiratban szereplő ?Ne bántsd a magyart!?  kulcsgondolatát viszi tovább. Kodály kompozíciója rejtjeles politikai tiltakozás volt az elnyomó szovjet hatalom ellen, ugyanakkor az életmű egy igen jellegzetes vonulatához is tartozik: olyan szépirodalmi művek feldolgozásai közé, amelyek az 1923-as Psalmus Hungaricustól kezdődően foglalkoznak a magyarság sorsával és jövőjével. A Zrínyi szózata teljes pompájában mutatja be az idős Kodály kórusstílusát, különös tekintettel a Bach és Palestrina nyomdokán járó ellenpontozó technikára, valamint a jellegzetesen kodályi prozódiára.

A nagy előd, Dohnányi Ernő 19 évesen, 1896-ban komponálta a Zrínyi-nyitányt, amely egyik első zeneszerzői sikere lett. Hogy pontosan miért Zrínyi ihlette meg, nem derül ki az életrajzi forrásokból, annyi azonban bizonyos, hogy a mű a millenniumi zeneszerzői versenyre, az úgynevezett ?Királydíj-pályázatra? készült. Az eredményhirdetés a fiatal Dohnányi diadalát hozta, ugyanis mind a nyitány, mind pedig a szimfónia kategóriában őt hirdették győztesnek. A művet 1897 júniusában Erkel Gyula vezényletével a Filharmóniai Társaság mutatta be, ami óriási elismerést jelentett a végzős zeneakadémiai növendéknek. A darab, amely mind melodikájában, mind ritmikájában nemzeti karakterű, Dohnányi más fiatalkori darabjához hasonlóan feltűnően könnyű kézzel íródott.