hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.11

A tudomány nem tudja helyettesíteni a vallást, ma már tudjuk, hogy a misztériumok, rejtélyek léteznek – mondta az MTI-nek adott interjújában Krzysztof Zanussi világhírű lengyel filmrendező, forgatókönyvíró, akinek Éter című új filmjét május 16-tól vetítik a magyar mozikban.

Zanussi
Krzysztof Zanussi
Fotó: MTI/Soós Lajos

 

A lengyel-ukrán-litván-magyar-olasz koprodukcióban készült Éter története az első világháború előtt játszódik az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Egy lengyel orvos (Jacek Poniedzialek) mániákusan kísérletezik az éterrel, a kvintesszenciával, amely megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti fájdalomérzetüket.


Amikor egy fiatal nő belehal egy kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, de a bitófától az utolsó pillanatban megmenekül. Az orvos a monarchia hadseregébe kerül, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden morális gátlás nélkül manipulálva az embereket.

 

Eter__Vertigo_Media__2
Éter
Forrás: Vertigo Media


Krzysztof Zanussi elmondta: a film a saját lelkét az ördögnek áruba bocsátó tudós, Faust történetének az újragondolása. Mint elárulta, mindig is nagyon érdekelte a tudomány, mielőtt filmkészítésre adta a fejét, fizikát tanult négy évig a Varsói Egyetemen. Azért hagyta abba a tanulmányait, mert rájött, hogy a fizika iránti szerelme viszonzatlan maradt. „Ambiciózus voltam, ezért be kellett látnom, hogy soha nem lesz belőlem Nobel-díjas tudós" –- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Éter című új filmje fiatalkori tanulmányainak az egyik emléke is.

A rendező megjegyezte, hogy mindig is közel álltak hozzá az egzakt tudományok és a barátai között is sok tudós van. Véleménye szerint az egzakt tudományok világa sokkal előrébb tart ma, mint a humanista világ: a humanizmus a 19. századi állapotában maradt, a determinisztikus világképben. De manapság a világ nem tekinthető determinisztikusnak, a mai világ szerinte probabilisztikus. „És ez kinyitja a rejtélyek kapuját és a vallási dimenziókat, ez sokkal modernebb felfogás, mint ami annak idején volt" – tette hozzá.

 

Eter__Vertigo_Media
Jelenet a filmből
Forrás: Vertigo Media


Mint mondta, azért is helyezte a történetet az első világháború előtti időszakba, hogy megmutassa a humanizmus fájdalmát ebben a büszke és nagyszerű korban. A tudomány abban az időszakban Európában a világ összes problémájára megpróbált választ adni. A 19. század a nagy illúziók és csalódások időszaka volt és közben elfelejtkeztek a lélek létezéséről.

 

A Faust-mítosz az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult, ezért szerette volna feleleveníteni újra ezt a történetet, hogy az emberek miként képesek eladni a lelküket például a korrupciónak vagy más gonosz erőnek. Kifejtette, hogy a tudomány a 19. század folyamán megpróbálta helyettesíteni a vallást, de mára kiderült, hogy ez nem lehetséges. „Tudjuk, hogy a misztériumok léteznek és azt nem tudja helyettesíteni semmi más, még a tudomány sem, ami sok mindent adott az emberiségnek, többek között a kényelmes életet" – mondta.

 

Eter_laszlo_zsolt
László Zsolt a filmben
Forrás: Vertigo Media


Az Éter szereplőgárdája nemzetközi, a főszerepet Jacek Poniedzialek alakítja, az elöljárót pedig László Zsolt játssza. Zanussi elmondta, hogy nagyon elegáns és tehetséges színésznek tartja László Zsoltot, akivel könnyű volt együtt dolgozni, mert nagyon jól megértették egymás gondolatait.


A világhírű lengyel rendező a Saul fia sikerei miatt kereste meg a Sipos Gábor, Rajna Gábor, Stalter Judit producerek vezette Laokoon Filmgroup produkciós céget, hogy vegyenek részt a közös munkában.


Eter_Vertigo_Media_3
Forrás: Vertigo Media


Epizódszereplőként több fiatal magyar színész is feltűnik, köztük Sztarenki Dóra vagy Spak Polett. A forgatás 2017 novemberében kezdődött Budapesten, a fővároson kívül Magyarországon Esztergomban forgattak még.

 

Az öt ország koprodukciójában készült filmet Lengyelországban, Ukrajnában és Olaszországban már bemutatták, de nemsokára Litvániában és Magyarországon is látható lesz. Eddig mindenhol sikerrel vetítették, Ukrajnában például száz mozi tűzte műsorra a filmet, amelyet több fesztiválon is bemutatnak majd Zanussi közelgő 80. születésnapja alkalmából.

 

Az Éter elkészítését a Magyar Nemzeti Filmalap 58,5 millió forinttal támogatta.


Forrás: MTI

Kulcsszavak: ZanussifilmrendezőÉterinterjúfilm

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma