kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.07

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hetente egyszer hajóra száll, hogy az irodalom zenével és multimédiával, illetve új közönséggel találkozhasson. Erről tartott közös sajtótájékoztatót Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója és Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője. Demeter Szilárd elmondta: a Károlyi-palota falain kívülre szeretné vinni a múzeumban megszülető tartalmakat, az intézményt pedig Közép-Európa egyik irodalmi központjává tenné. A részletekről kérdeztük.

 
Demeter_Szilard_Bognar_Attila
Demeter Szilárd és Bognár Attila a sajtótájékoztatón
Forrás: PIM

A sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzi, eljött az idő, hogy kilépjenek a komfortzónából a PIM eseményeivel. Mi az, amiben mindenképpen változást szeretne elérni?

A PIM-et eddig is a bátorság jellemezte, mármint a kiállításait tekintve. Amiben mindenféleképpen szeretnék változást elérni, az az, hogy legyünk produktív viták generálói. Nem föltétlenül muzeológiai feladat, bár manapság a provokáció már nem áll messze a muzeológiától sem. Én nem öncélú, vagy marketingértékű „provokációkat” szeretnék, hanem gondolatébresztő vitákat, együttgondolkodást, együttműködést, közös alkotást, kísérletezgetéseket. Valamit, amitől a magyar kultúra elevenebbé, izgalmasabbá, élhetőbbé, szerethetőbbé – vagyis megtartóbbá erősödhet.


Jammal
A közös programsorozat május 7-i alkalmán a Jammal and The GrooveTroop is fellép
Fotó forrása: Facebook

 

Hogy jött az ötlet, hogy épp az A38 Hajóval valósuljon meg az első együttműködés?

Adta magát. Az egyik hobbim a zenélés, különböző zenekarokkal többször fölléptem már az A38 Hajón, a vezetőjével, Bognár Attilával régi ismerősök vagyunk. Mondhatni, egyszerre kerestük egymást. Amikor azon gondolkodtam, hogyan tudjuk kivinni a Károlyi-palotán kívülre mindazt az izgalmas tartalmat, ami a PIM-en belül megtermelődik, vagy csak körvonalazódik, az A38 Hajó volt az egyik első helyszín, ami eszembe jutott. Van egy sajátos erőtere, amiben szervesülhet a kortárs irodalom, a zene, a színművészet és a multimédiás alkotás. Nem beszélve arról, hogy nagyon jó az infrastruktúrájuk, a Petőfi TV-nek régi beszállítói.


Kifejezetten azt szeretném – anélkül, persze, hogy a különböző produkciók tartalmába beleszólnék –, hogy az irodalom, a zene és egyéb társművészetek a maguk természetességében bocsátkozzanak párbeszédbe, a különböző művészek ott a helyszínen hozzanak létre olyan közös alkotásokat, amelyek legalább egy estére visszaadják a kultúra egészének elevenségét.


Lehet, hogy esetleges lesz olykor, lehet, hogy néha elbeszélnek egymás mellett – de hát a művészek emberből vannak, és ez az emberi vonatkozás az, ami izgalmas. Hogy hogyan tud egy, a végesség tudatával megvert lény, ha nem is az örökkévalóságnak, de majdnem annak dolgozni.


Tele vagyunk feladványokkal. Mihez kezd egy kortárs író egy rezidens zenekarral és egy DJ-vel? Hogyan reagálnak irodalmi szövegekre vizuális művészek? Mit kezd egy színész halott fehér emberek szövegeivel, ha épp az a feladat, hogy – mondjuk – „Csáth-koncertet” kell adnia? Egy pályakezdő irodalmár és egy pályakezdő zenekar megtalálja-e a közös hangot? Van-e nekik ilyen? Ha nincs, ki tudnak-e alakítani egyet legalább egy este erejéig? Ésatöbbi. Ráadásul szórakozni szeretnék, tartalmasan kikapcsolódni, nézni, ahogyan valami izgalmas megszületik a szemünk előtt.


csath3_600x285
Csáth Géza munkáiból halálának 100. évfordulója alkalmából
a napokban nyílt emlékkiállítás a PIM-ben

 

Említette, hogy kidolgoznak a Digitális Irodalmi Akadémián belül írói életpályamodellt. Miért szükséges ez, és miben állna?

Egy hegyet azért másznak meg, mert ott van. Írói életpályát azért raknánk össze, mert nincs. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy van-e szükség rá. (Ha nagyon mélyen magamba nézek, és leveszem a főigazgatói szemüvegemet, akkor kifejezetten elleneznék egy ilyent. Nagyon nem szeretem, amikor az írók-költők verik az asztalt, hogyaszongya, adjanak nekik pénzt, mert az nekik alanyi jogon jár. Nem jár. Na, mindegy. Ez maradjon köztünk.)


Igazából az alapötlet abból a felismerésből származik, hogy a különböző ösztöndíjak nem épülnek egymásra, nem hasznosulnak a társadalom, vagy szűkebb értelemben vett írószakmai szcéna számára igazán. Adott a Móricz-ösztöndíj: a kezdő írók megírják a pályázatot, a szerencsés nyertesek megkapják a pénzt, az ösztöndíjidőszak végén leadják a kéziratot, csókolom. A DIA nagy öregjei pedig élvezik a megérdemelt juttatást valahol az Olümposz környékén, de sok közük nincs a móriczosokhoz.


pim1_500x333
A 2015-ös Móricz-ösztöndíjasok a PIM-ben: Lengyel Imre Zsolt, Neszlár Sándor,
Kalapos Éva Veronika és Farkas Wellmann Éva. Fotó: Kultúra.hu

Ezért mi szeretnénk egy alkotói ösztöndíjat a középgeneráció számára is, legyen Petőfi Lükeion, ha már annyi akadémia van, legyen líceum is. Ők mentorálnák a pályakezdőket, tisztelettel megszólítanák, olykor halandók közé csábítanák a nagy öregeket is, vagyis ők lennének az irodalmi derékhad. Tehát a legtehetségesebbeket már pályájuk kezdetétől egészen az élő klasszikussá válásig segíteni tudnánk. Nem csak pénzzel, hanem különböző lehetőségekkel is, nyilván.

 

Arról is beszélt, hogy szívesen kilépne az irodalom „burkából”, és nyitna az összművészeti projektek felé. Részletezné, mire gondol?

Erről szól az A38 Hajóra költözés, emellett szeretnék egy kulturális inkubátorházat is létrehozni a Kassák Múzeum földszinti termeiben, ahol kifejezetten fiatal művészek számára nyitnánk – majd, ha sikerül felújítani – divatos szóval „co-working” irodát. Nem idegen a PIM-től ez a gondolkodás, baromi nehéz irodalmi szövegekből kiállításokat rendezni, szükségszerűen hozzá kell nyúlni a társművészetek eszköztárához.


dsz
Demeter Szilárd
Fotó forrása: PIM


Mindemellett folyamatosan keressük azokat az innovatív megoldásokat, amelyek túllépnek önnön árnyékukon.

Néhány ilyen már a látóterünkbe került. Jelenleg várjuk, hogyan dönt a kormány a költségvetési vitában, mi beáraztuk, mit szeretnénk csinálni, és az mennyibe kerül. Ha megítélik a szükséges forrásokat, akkor megcsináljuk, mert akarat van rá, a célt látjuk. Ha kevesebbet kapunk a kértnél, akkor is megcsináljuk, csak épp átütemezve.


A gyermekirodalmi központ létrehozásának mi a célja? Milyen szerepet kapna ebben a Mesemúzeum?

Egyrészt szeretném, ha a gyermekem abban az élményvilágban nőne fel, mint ami nekem is osztályrészemül jutott. És ezt az olvasás biztosította számomra. Nyilván, ezt szeretném minden gyermek számára is. A családapai szempontjaimon túl pedig ez egyszerű matek: az olvasáskultúra teret veszít, egyre kevesebben olvasnak szépirodalmat, egyre kevesebben vásárolnak kortárs magyar irodalmat.


mesemuzeum
A Mesemúzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye
Forrás: mesemuzeum.hu


A korfa olyan, amilyen, ha nem feccölünk abba energiát, hogy az ifjúságot megtartsuk, vagy visszacsábítsuk az irodalom terébe, akkor előbb-utóbb elfogy az olvasó, és akkor kinek írnak az írók? A Mesemúzeum egy nagyon jól kitalált és jól működő intézmény, amúgy is fejlesztjük, most építjük meg a következő korosztály számára a történetalkotó részét. Mellé szeretnék egy (múzeum)pedagógiai és módszertani műhelyt, gyermekirodalmi kiadók munkáját segítő szolgáltatói központot, fórumot stb.-t létrehozni. Nem olyan nagy szcéna, de roppant fontos. És hihetetlenül jók a múzeumpedagógusaink, a gyermekíróink, az illusztrátoraink. Ráadásul egy olyan piaci szegmensről van szó, amiben azért van pénz, hát akkor azért biztosítsunk minőséget.

 

A tervezett ingatlanfejlesztés az irodalmi emlékházakat is érintené?

Már összeraktunk egy olyan szakmai anyagot, amely a legfontosabb Kárpát-medencei irodalmi emlékházakat és emlékhelyeket tekinti át egy rendszerben, beárazva a szükséges fejlesztéseket és javításokat. Ez egy olyan kormányhatározat előkészítését szolgálja, amely reményeink szerint a következő években a Kárpát-medencei magyar irodalmi emlékházak vonatkozásában elégséges forrást biztosít arra, hogy ismét teljes dicsőségükben pompázzanak ezek az erőközpontok vagy világítótornyok, kinek hogy tetszik. Saját élettapasztalatom, hogy egy irodalmi emlékház, ha okosan van kitalálva, megtartó erővel bír, jóval több, mint egy kulthely.


Mikszath_Kalman_Emlekhaz_Szklabonyan
A Mikszáth Kálmán Emlékház a felvidéki Szklabonyán


Sántha Attila József Attila-díjjal idén kitüntetett költő a Kultúra.hu-nak adott interjújában nemrég azt mondta, tapasztalata szerint az Erdélyben kiadott könyvek szinte nem is léteznek Magyarországon. A PIM-nek lehet feladata abban, hogy ez változzon?

A könyvkiadás és könyvterjesztés problémáját nem a PIM-ből fogjuk megoldani. Egyes szerzőket, műveket, régiók, elszakított nemzetrészek irodalmát viszont láthatóbbá tudjuk tenni.

 

Milyen PIM-et látna szívesen 5 év múlva?

Azt szeretném, ha öt év múlva a PIM nem csak a legnagyobb magyar irodalmi múzeum lenne, hanem a kortárs magyar irodalom egyik csúcsintézményévé, Közép-Európa egyik irodalmi központjává építenénk meg. Ez a cél.

 

B. Á. – T. D.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma