GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.11

A Néprajzi Múzeum Kossuth téri épülete 2017. vége óta zárva tart, munkatársai a költözés előkészítésével foglalkoznak, de az intézmény népszerű és szakmai tartalmai online elérhetőek. A napokban hozzáférhetővé tettek egy új virtuális tárlatot is, amely a korábbi állandó kiállítás anyagát dolgozza fel.

neprajz
A magyar nép hagyományos kulturája c. kiállítás egy enteriőrje
Forrás: neprajz.hu


A hagyomány szerint a múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus ázsiai expedíciója során gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait. A korábbi években a közönség ezen a napon színes programokon keresztül tekinthetett be a szakmai munka eredményeibe és kulisszatitkaiba. Mivel jelenleg a hagyományos működéstől eltérő, nagyszabású költözési-előkészítési munkálatok töltik ki a hétköznapokat, a Néprajzi Múzeum ̶ a tavalyi évhez hasonlóan ̶ idén is online formában kínál újdonságokat.


A virtuális kiállítás legújabb darabja A magyar nép hagyományos kultúrája című. Ez a 24 éven át látogatható állandó kiállítás digitálisan elérhető verziója, ahol nemcsak képek és virturális séták segítségével idézhetjük fel a korábbi tárlatot, hanem interjúkat és tárlatvezetéseket tartalmazó videók, múzeumpedagógiai kiadványok és egyéb letölthető publikációk által kerülhetünk közelebb a korábbi kiállítótérhez.


xantus-janos-1861-head
Xántus János portréja


A magyar nép hagyományos kultúrája című kiállítás, amely a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába engedett betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban, mintegy 3000 tárgyat, több ezer fotót, iratanyagot tartalmazott. A cél az volt, hogy a bezárás pillanatában látható kiállítást minél teljesebb módon örökítsék meg és tegyék továbbra is megismerhetővé. A tárgyak, fotók, szövegek, filmek számbavétele és digitális feldolgozása mellett összegyűjtötték a kiállítással kapcsolatos, évtizedek során felhalmozott dokumentumokat: népszerű és tudományos szövegeket, kritikákat, videointerjúkat, tárlatvezetéseket rögzítettek az alkotókkal és interpretátorokkal, végigfotózták a tereket. Ezekből állt össze az a sokszínű anyag, amely mostantól újra hozzáférhetővé teszi a tárlatot.


Az elmúlt hónapokban több tízezer oldalnyi nyilvántartási dokumentum digitalizálására is sor került. A gyűjtemények legrégebbi, kézírásos gyarapodási naplói és leltárkönyvei mellett az Etnológiai Archívum fotó- és rajzgyűjteményének korai leltárkönyveiről is készült digitális másolat. Ez egyrészt a dokumentumok állományvédelme szempontjából jelentős, másrészt lehetővé teszi, hogy a munkatársak könnyen hozzáférjenek az eredeti dokumentumokhoz.


n38764-lead-neprajzi-muzeum-atnezeti
Az új Néprajzi Múzeum látványterve
Forrás: Építészfórum


A Néprajzi Múzeum a zárva tartás alatt is arra törekszik, hogy korszerű tudományos eredményeit minél szélesebb körben ismertté tegye. A közelmúltban tovább gyarapodott a digitális könyvgyűjtemény: a monumentális A Néprajzi Múzeum Gyűjteményei című kötet és a Néprajzi Értesítő számai mellé felkerült a honlapra a Tabula könyvek további 15 kötete és a kortárs jelenségek kutatásával foglalkozó MaDok-program sorozatának 8 kötete is. A nyomtatott könyvek online megrendelhetők.


Az egy évvel ezelőtt útra indított, népszerű online sorozatok a jövőben is folytatódnak: a Néprajzi Múzeum költözésének érdekességeit bemutató filmes sorozatok, a Hónap műtárgya, a múzeumtörténeti szemelvények és a Xántus János másfél évszázaddal ezelőtt vezetett expedíciójának izgalmas részleteibe beavató írások rendszeresen jelentkeznek az intézmény honlapján és Facebook oldalán.


A virtuális kiállítás a http://magyar-nep-hagyomanyos-kulturaja.neprajz.hu honlapon érhető el.


plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma