GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.05

A képzőművészet és az irodalom kapcsolata az idők során változott, a kódexekben például a rajz és a szöveg elválaszthatatlanok voltak, azonban a digitális korban sok esetben tapasztalhatjuk a két művészeti ág eltávolodását. A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. Kép-Vers című nyílt pályázata azonban arra vállalkozik, hogy megszólítsa és közösséggé formálja a festőművészeket, grafikusokat, írókat, költőket.

Hunyadi
Árkossy István illusztrációja Arany János költeményéhez


A történelem számos olyan időszakát említhetjük, amikor a képzőművészet és az irodalom szinte együtt lélegzett. Árkossy István festőművész, grafikus, író a kódexek korát hozza fel példaként: „Abban az időben a rajz és az írás szerves egységet alkotott, a két művészeti ág egymástól szó szerint nem volt elválasztható”. Majd a magyar könyvkiadás egy igen látványos időszakát idézi: „Gondoljunk vissza a 60-as 70-es évekre, amikor Kass János, Würtz Ádám, Szász Endre vagy Kondor Béla pompás illusztrációi jelentek meg klasszikusok kiadásainál, például a Madách- vagy a Shakespeare-kötetekben. Ezek már nem csak illusztrációk, hanem önálló képzőművészeti alkotások is voltak. Azonban az idő megváltozott, a mai pörgő világban, amikor a digitális eljárások igen népszerűek, a könyvek borítóján is dominálnak a számítógépen készült képek, technikailag manipulált fotók a manuális művészi illusztrációkkal szemben.”


Romeo_es_Julia
Würtz Ádám illusztrációja a Romeo és Júliához

 

A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. éppen azzal a szándékkal hirdette meg pályázatát, hogy a szövegek inspirációt nyújtsanak a képzőművészek számára, és olyan művészi munkák szülessenek, amelyek az adott írásos művel szerves egységet alkotnak. A Magyar Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016, 2017, 2018, valamint Az év novellái 2016, 2017, 2018 antológiákban publikált vers vagy novella inspirálta műalkotással lehet pályázni.

 

„A kezdeményezés megérdemelten került napirendre, és jó példát is mutat. Esetleg később is arra késztetheti a grafikusokat, illusztrátorokat, hogy kezet nyújtsanak az íróknak, költőknek” – hangsúlyozta a festőművész hozzátéve, hogy „az ilyen pályázatok hatására talán a könyvkiadók is gyakrabban választják majd a klasszikus értelemben vett manuális művészetet a digitális eljárások mellett."

 

Janosi_Zoltan
Árkossy István illusztrációja Jánosi Zoltán verséhez


Árkossy István számára egyébként nem idegen közös nevezőt találni a képzőművészet és az irodalom között, ugyanis az évek során folyamatosan jelentek meg rajzai a hazai lapokban és folyóiratokban, ezenfelül a világ- és a magyar irodalom jeles képviselői számára számos könyvborítót készített, sok kötetet illusztrált.

 

Kérdésünkre elmondta, hogy a könyvillusztrálásnak három jellegzetes arca van: például amikor egy klasszikust kell illusztrálni, akkor annak a műnek feltehetően megvan már a szellemi lenyomata az illusztrátorban, így azonnal tudja, mivel áll szemben; ha pedig a grafikus ismeri a kötet szerzőjét, akkor tisztában van az író művészi vénájával, stílusával, ami szintén ad egyfajta segítséget a munka során. A harmadik esetben, ha egy teljesen ismeretlen művel találkozik, akkor nyilván még mélyebben kell foglalkoznia a kézirattal mielőtt az illusztráláshoz hozzáfogna.

 

arkossy_illusztraciok_015arkossy_illusztraciok_014arkossy_illusztraciok_013

Árkossy István illusztrációi Ferenczes István: Mikor Csíkban járt a török című művéhez


A festőművésznek volt lehetősége a közös alkotás másik oldalán is lennie: fiával, a fotóművész Árkossy Zsolttal közösen kiadtak egy fényképeket bemutató albumot, a Képírás - A csend ösvényein című kötetet, aminek felvételeihez a festőművész írt esszéket, leveleket. „Ezúttal valóban a 'másik oldalon' voltam, és ekkor is illusztrátori munkát végeztem, csakhogy itt szöveggel illusztráltam a fényképeket. Írásokkal igyekeztem sugallni az olvasónak, hogy egy képen rendszerint sokkal több van, mint ami első pillantásra látszik, és próbáltam arra rávezetni, hogy maga is fedezze fel a látvány sokrétűségét”

 

A MANK március 14-ig várja a pályaműveket. A legjobb munkákból irodalmi rendezvény keretén belül szerveznek kiállítást. Az eseményen a meghívott írók, költők, képzőművészek részvételével elhangoznak a képekbe átemelt versek.

 

A pályázati kiírás a Kép-Vers linken érhető el.


Kocsis Katica

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma