hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.05

A képzőművészet és az irodalom kapcsolata az idők során változott, a kódexekben például a rajz és a szöveg elválaszthatatlanok voltak, azonban a digitális korban sok esetben tapasztalhatjuk a két művészeti ág eltávolodását. A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. Kép-Vers című nyílt pályázata azonban arra vállalkozik, hogy megszólítsa és közösséggé formálja a festőművészeket, grafikusokat, írókat, költőket.

Hunyadi
Árkossy István illusztrációja Arany János költeményéhez


A történelem számos olyan időszakát említhetjük, amikor a képzőművészet és az irodalom szinte együtt lélegzett. Árkossy István festőművész, grafikus, író a kódexek korát hozza fel példaként: „Abban az időben a rajz és az írás szerves egységet alkotott, a két művészeti ág egymástól szó szerint nem volt elválasztható”. Majd a magyar könyvkiadás egy igen látványos időszakát idézi: „Gondoljunk vissza a 60-as 70-es évekre, amikor Kass János, Würtz Ádám, Szász Endre vagy Kondor Béla pompás illusztrációi jelentek meg klasszikusok kiadásainál, például a Madách- vagy a Shakespeare-kötetekben. Ezek már nem csak illusztrációk, hanem önálló képzőművészeti alkotások is voltak. Azonban az idő megváltozott, a mai pörgő világban, amikor a digitális eljárások igen népszerűek, a könyvek borítóján is dominálnak a számítógépen készült képek, technikailag manipulált fotók a manuális művészi illusztrációkkal szemben.”


Romeo_es_Julia
Würtz Ádám illusztrációja a Romeo és Júliához

 

A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. éppen azzal a szándékkal hirdette meg pályázatát, hogy a szövegek inspirációt nyújtsanak a képzőművészek számára, és olyan művészi munkák szülessenek, amelyek az adott írásos művel szerves egységet alkotnak. A Magyar Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016, 2017, 2018, valamint Az év novellái 2016, 2017, 2018 antológiákban publikált vers vagy novella inspirálta műalkotással lehet pályázni.

 

„A kezdeményezés megérdemelten került napirendre, és jó példát is mutat. Esetleg később is arra késztetheti a grafikusokat, illusztrátorokat, hogy kezet nyújtsanak az íróknak, költőknek” – hangsúlyozta a festőművész hozzátéve, hogy „az ilyen pályázatok hatására talán a könyvkiadók is gyakrabban választják majd a klasszikus értelemben vett manuális művészetet a digitális eljárások mellett."

 

Janosi_Zoltan
Árkossy István illusztrációja Jánosi Zoltán verséhez


Árkossy István számára egyébként nem idegen közös nevezőt találni a képzőművészet és az irodalom között, ugyanis az évek során folyamatosan jelentek meg rajzai a hazai lapokban és folyóiratokban, ezenfelül a világ- és a magyar irodalom jeles képviselői számára számos könyvborítót készített, sok kötetet illusztrált.

 

Kérdésünkre elmondta, hogy a könyvillusztrálásnak három jellegzetes arca van: például amikor egy klasszikust kell illusztrálni, akkor annak a műnek feltehetően megvan már a szellemi lenyomata az illusztrátorban, így azonnal tudja, mivel áll szemben; ha pedig a grafikus ismeri a kötet szerzőjét, akkor tisztában van az író művészi vénájával, stílusával, ami szintén ad egyfajta segítséget a munka során. A harmadik esetben, ha egy teljesen ismeretlen művel találkozik, akkor nyilván még mélyebben kell foglalkoznia a kézirattal mielőtt az illusztráláshoz hozzáfogna.

 

arkossy_illusztraciok_015arkossy_illusztraciok_014arkossy_illusztraciok_013

Árkossy István illusztrációi Ferenczes István: Mikor Csíkban járt a török című művéhez


A festőművésznek volt lehetősége a közös alkotás másik oldalán is lennie: fiával, a fotóművész Árkossy Zsolttal közösen kiadtak egy fényképeket bemutató albumot, a Képírás - A csend ösvényein című kötetet, aminek felvételeihez a festőművész írt esszéket, leveleket. „Ezúttal valóban a 'másik oldalon' voltam, és ekkor is illusztrátori munkát végeztem, csakhogy itt szöveggel illusztráltam a fényképeket. Írásokkal igyekeztem sugallni az olvasónak, hogy egy képen rendszerint sokkal több van, mint ami első pillantásra látszik, és próbáltam arra rávezetni, hogy maga is fedezze fel a látvány sokrétűségét”

 

A MANK március 14-ig várja a pályaműveket. A legjobb munkákból irodalmi rendezvény keretén belül szerveznek kiállítást. Az eseményen a meghívott írók, költők, képzőművészek részvételével elhangoznak a képekbe átemelt versek.

 

A pályázati kiírás a Kép-Vers linken érhető el.


Kocsis Katica

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma