Vendégségben a rabbinál

A Beyond Budapest szervezte séta a Madách téri Sisi szobortól indult, itt állt az egykori Orczy-ház. A bérkaszárnya tulajdonosa, Orczy József zsidó kereskedőknek adta bérbe a ház helyiségeit, hiszen ők nem települhettek be a szabad királyi város falain belülre, viszont az Erzsébet tér helyén álló piactéren eladhatták portékáikat.

A ház egy egész zsidó városrész volt: kávéházzal, mészárszékkel, iskolával, templommal és rituális fürdővel. Az épületet 1936-ban bontották le; helyére a Madách téren látható, hatalmas épületegyüttest húzták fel olasz és német stílusban.

Megálltunk a komplexum diadalívszerű része alatt, hogy gyorstalpalót kapjunk a kóserságból, majd a Gozsdu udvar következett. Az átjáró hét házból és hat udvarból álló együttesét a román nemzetiségű Gozsdu Manó által létrehozott Gozsdu Alapítvány építette 1901-ben, Czigler Győző tervei szerint.

Az udvar fontos helyszíne volt a helyi zsidó közösségnek: itt alakultak az első imaközpontok, kiskereskedelmi üzletek, ékszer- valamint textilboltok nyíltak. Épp olyan zsibongás jellemezte, mint ma, amikor turisták, bárok, éttermek, bazárosok és kézművesek töltik meg a helyet. De ez nem volt mindig így: az 1952-es államosítást, majd a rendszerváltást követően a Gozsdu szellemváros lett. Az elhagyatott, kiüresedett, omladozó helyszín felújítása a kétezres években kezdődött meg.

Most az Ellátó Kert üzemel abban az épületben, amit 1908-ban vásárolt meg Smolka Manó hentes, hogy kóser szalámigyárának füstölőjét és húsfeldolgozóját alakítsa ki itt. Az államosítást követően rendezkedett be itt az Állami Húsfeldolgozó, majd a Délhús, végül 2011-ben romkocsma nyílt.

A Kazinczy utcáról megtudtuk, hogy a Dohány és a Dob utca közötti része épült korábban, az 1950-es években. Ez volt az akkori Terézváros első keresztutcája, azaz a Kereszt utca. Tíz év múlva jött létre a Dob és a Király utca között húzódó rész, a Kiskereszt utca. A Kereszt utca ekkor megkapta a Nagykereszt nevet, majd a kis és a nagy 1879-es egyesítésekor megszületett a Kazinczy utca, ahol a módosabb aranyművesek és ékszerészek laktak. A szecessziós bérházak földszintjén volt az üzletük és a műhelyük, az első emelet utcafrontján az otthonuk, a többi helyiséget pedig bérbe adták. Ezeken az épületeken gyakran találkozunk Róth Miksa üvegablakaival is.

A következő állomás az Ortodox Izraelita Hitközösség székháza volt, amelynek egyik oldalában üzemel egy kóser hentesüzlet is, Kővári Dezső egykori boltja. A szecessziós stílusú átjáróházat 1912-ben adták át Löffler Sándor és Löffler Béla tervei alapján. A szinte belső városként működő komplexumban kívül-belül zsidó szimbólumok és feliratok fogadnak minket, az épület kialakítása egyszerre tradicionális, keleties és modern. Egykor óvoda, iskola, esküvői sátor is volt benne, ma itt üzemel a Hanna nevű glatt kóser étterem.

Megálltunk a mikve előtt is: az art deco homlokzatú, vörösmárvány tagozatokkal díszített rituális fürdő külön női és férfi részleggel 1930 óta működik. 2004-ben átesett egy felújításon, azóta az esővíz mellett egy kút is biztosítja a medencék természetes víztartalmát.

A kóser étkezésnél fontos elkülöníteni a tejes és a húsos ételeket, ennek megfelelően a Kazinczy utca egyik oldalán tejes, a másikon pedig húsos éttermeket találunk: a Tel Aviv Café például tejes, a Carmel és a Hanna húsos. A Carmelben a séta során egy kóstolót is kaptunk két tradicionális fogásból, egy maceszgombócos húsleves és egy flódni mellett dolgozhatjuk fel az eddig látottakat.

Ekkor még nem is sejtettük, hogy a legnagyobb élmény még csak ezután következik, amikor maga Oberlander Báruch lát vendégül minket az otthonában, hogy pontosan ismertesse a kóser szokásrendszert. A könyvtárszobájában ülünk le, ahol megcsodálhatjuk a polcokon felhalmozott hatalmas tudásanyagot is.

Lenyűgözve hallgattam a rabbit, amint ecsetelte, mit is jelent pontosan a húsos és a tejes szétválasztása, hogy mi a kóser vágás pontos menete, hogyan kell valamit megkaserolni. Az ortodox haszid vezető még azt is elmesélte, hogy a hagymákra igen érzékeny édesapja egy kanál levesből kiérezte, hogy az étel lábosában korábban hagymás étel főtt.

Miután Oberlander Báruch kiokosított minket a kóserségből, felesége, Oberlander Batsheva megmutatta a konyhájukat, hogy gyakorlatban is lássuk, mit jelent kóser módon főzni. A konyhában mindenből kettő van: van külön húsos és tejes részleg, saját mosogatóval, tűzhellyel, eszközökkel, megfelelő színű textilekkel. Még érkezőgarnítúrából is van tejes és húsos.

Végezetül még azt is megtudtuk, hogy a salátaleveleket egyessével át kell nézni, hogy ne maradjon bennük semmilyen élőlény, valamint a tojásokat is alaposan át kell vizsgálni, ha ugyanis vércsepp van benne, akkor nem fogyasztható. Ortodox előírás ugyanis, hogy a vér és a bogarak fogyasztásától tartózkodni kell.

Kocsis Katica

A kiemelt kép forrása Oberlander Betsheváról az artnews.hu