Várad, Holnap, Ady

Ady Endre halálának centenáriumára emlékezünk idén. Az Irodalmi Magazin aktuális száma ezért a költővel, a hozzá kapcsolódó kultusszal és a modern magyar irodalom kezdeteivel foglalkozik. Nagyvárad, Babits Mihály, Juhász Gyula, a Holnap antológia és szerzői kaptak helyet az interjút, esszéket, rövid tanulmányokat is tartalmazó, színvonalas képanyagban bővelkedő kiadványban. Erről beszélgetett Buda Attila Babits-kutató, Herczeg Ákos irodalomtörténész, Zeke Zsuzsanna muzeológus és Pataky Adrienn szerkesztő.

Bevallottan ismeretterjesztés a cél, a szerkesztők az irodalom iránt érdeklődő közönségre számítanak olvasóként, de szakmabelieknek is kínál felfedeznivalót a lap. Ahogy Herczeg Ákos fogalmazott: Ady-kutatóként minél többet foglalkozik a témával, annál több kérdés vetődik fel benne. Hogyan vált emblematikussá az Új versek című, harmadik Ady-kötet, milyen volt az a valóság, amelyben hatni kezdtek a modern versek? A francia líra hatása, Nagyvárad szerepe, szellemi közege milyen szerepet játszott, és hogyan hatott Ady a többiekre? Izgalmas összevetni vaskos kötetnyi publicisztikáját és megfeleltetéseket keresni a versekkel.

Buda Attila Babits-kutatótól megtudtuk, hogy Juhász Gyula hívta a Holnap antológiába Babitsot, közös felvételt is láthatunk Adyról és Babitsról a Magazin 53. oldalán. A képet Székely Aladár fotóművész készítette, csakúgy, mint a magazin borítóképén látható charme-os Ady-fotót.

Ady 1905-ben tért haza Párizsból, a Holnap antológia első kötetét 1908-ban adták ki, és azzal vált emblematikussá, hogy megjelenésével elindult az intézményesülés útján a modern magyar irodalom.

Adódik a kérdés, hogy abban az időben hogyan népszerűsítették az irodalmat, léteztek-e matinék. Nos: francia mintára, német közvetítéssel egyesületek jöttek létre azzal a céllal, hogy a kortárs alkotókat prominens helyeken bemutassák, szélesebb körben ismertté tegyék. A Nyugat folyóirat Móricz Zsigmond szerkesztése idején felújította a matinék hagyományát, s bár számottevő bevételre nem, de az alkotók és az irodalom népszerűsítésére lehetett számítani, akárcsak napjainkban.

Az Adyhoz kötődő tárgyi emlékek szempontjából szerencsés az utókor, mert sok, vele kapcsolatos levelezés, rá vonatkozó tárgy és dokumentum maradt fenn. Boncza Berta az Adyval történt első találkozást követően egy levélben részletesen beszámol egy barátnőjének a költőről, és ugyancsak az ő jóvoltából maradt fenn közös lakásuk berendezésének leírása ? a Veres Pálné utcai lakóhelyen ennek köszönhetően sikerült rekonstruálni Ady és felesége egykori környezetét, ahol ma múzeumpedagógiai órákat is tartanak.

Az izgalmas lapismertető és a beszélgetés után a Resti Kornél zenekar kedvesen bohém előadásában hallhattunk Ady Endre nyomában járó megzenésített verseket Párizstól Budapestig.

Csanda Mária