2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

cegled
Fotó forrása: magyarmuzeumok.hu

Sebők Béla papírkereskedő, nyomdatulajdonos és a „csinos levelezőlapok” hamarosan számos követőre akadtak a városban; nekik (is) köszönhető, hogy a képeslapok páratlan sikert arattak a következő évszázadokban!

Cegléden Sárik Gyula, Piros J. és Társa, Nagy Elek, Simon János tartoztak a legszorgalmasabb kiadók közé, de természetesen jelentkeztek ceglédi képeslapokkal a nagy, országos kiadók (Monostori, Barasits, Karinger, Vasúti Levelezőlap-árusítás) is. Így aztán szinte az összes ceglédi középületet, köztéri szobrot, közteret megörökítették az évek során.

Van köztük olyan helyszín – a huszárlaktanya, Ujváry Aladár fürdője, a katolikus polgári iskola kápolnája, a régi kórház –, amely ma már csak ezekről a képekről azonosítható.

cegled_2
Fotó forrása: magyarmuzeumok.hu

A második világháború után egyetlen kiadót, a Képzőművészeti Alapot nevezték ki a magyar képeslapkiadás felelőséve. Ez a szocialista vállalkozás még sokáig felhasználta kiadványain elődei felvételeit, de újabbakkal is gazdagította a ceglédi kínálatot.

cegled_regi_kepeslapokon
Fotó forrása: pctrs.network.hu

Kezdetben fekete-fehérben, az 1970-es évektől viszont már színesben jelentek meg a képeslapok. A szovjet hősi emlékmű, a vigadó, a csonkatornyú katolikus templom, a régi városi strand, a Lenin-szobor, a Matróz csárda régóta nem létezik már, csak az emléküket őrzik e régi aprónyomtatványok.

cegled_vigado
Gubody kerti vigadó a 2. világháború előtt
Forrás: Hungaricana

A rendszerváltozás utáni évek jelentettek ismét komoly változást a képeslapok kiadásában. Újra lett helyi kiadó Cegléden: a Gerjepart (korábban DominiCard) újszerű és változatos lapokat jelentetett meg. Tulajdonosa, Kisfaludi Péter a korábbi ceglédi képeslapokból is komoly gyűjteményt őrzött; ezek számát számtalan kortörténeti újdonsággal gyarapította. Ismerjük e képek fotósát is, Kisfaludi Istvánt; az ő fényképével jelent meg a Rákóczi úti sportcsarnok, a Felház utcai református templom, az Eötvös tér, a Budai úti termálfürdő először képeslapon.

Kossuth_Muzeum
Kossuth Múzeum Cegléd

Az utóbbi tíz évben azonban mintha megpecsételődne a képeslapok sorsa; egyre kevesebb jelenik meg, mert egyre kevesebben veszik meg a ceglédi lapokat is. Azért 2014-ben újszerű sorozatot adott ki a Polimédia Kft. Ócsai Anett rajzaival és a Kossuth Múzeum is ragaszkodik még a régi hagyományokhoz. Náluk kétféle, 2019-ben kiadott képeslap is kapható.

A világháló az egész emberiség életét átrendezte. Ám a régi és új képeslapok még mindig nagy tiszteletnek örvendenek, hiszen kézzelfogható bizonyítékai mindannyiunk közös múltjának és történetének.

Forrás: magyarmúzeumok.hu

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma