Töredékek a magyar irodalomból

Töredékek címmel látható kiállítás Balla Demeter Kossuth-díjas fotóművész fényképeiből a Külgazdasági és Külügyminisztérium ? Balassi Intézet galériájában. A tárlat a fotográfus legnépszerűbb alkotásai mellett eddig még nem publikált felvételeiből nyújt válogatást. A felvételeken íróink, költőink híres portréi, dolgozósarkainak jellegzetes részletei jelennek meg, különleges módon megidézve a XX. századi magyar irodalom nagyjait. A kiállítást Hammerstein Judit külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Totth Benedek Margó-díjas író nyitotta meg.

?Számomra ez a kiállítás igazi jutalomjáték volt? ? vallja Kincses Károly fotótörténész, a tárlat kurátora. ?Tizenkét éve heti rendszerességgel ülök Balla Demeter archívumában, és nézem, dolgozom fel a képeit. Szerintem sokezer fotóját őrzöm az emlékezetemben. Amikor megkaptam a feladatot, hogy írók, költők portréiból rendezzek kiállítást, arra gondoltam: unalmas csak egyforma arcokat látni egymás mellett a falon. Kiválasztottam hát negyvenvalahány írót, költőt ? nem volt véletlen, hogy kit igen és kit nem ? és melléjük tettem valami egészen mást. Igyekeztem úgy meríteni, hogy ne legyen jelen az oly sokszor érezhető szakadék? ? mondta a kurátor.

A teljesség igénye nélkül a tárlaton látható Juhász Ferenc, Nagy László, Déry Tibor, Pilinszky János, Illyés Gyula, Orbán Ottó, Tandori Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Örkény István, Hernádi Gyula, Tóth Krisztina, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter, Petri György, Bari Károly és Csoóri Sándor. Az ?egyéb? képeken pedig felfedezhetjük Kassák Lajos asztalát, Weöres Sándor és Károlyi Amy szekrényét vagy Illyés Gyula tenyérlenyomatát.

?Ezek az emberek a kortársaim voltak, beszélgettem velük és magyar szakon tanultam róluk. Ám amikor kiválogattam a róluk készült képeket, azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon a lányaim vagy az utánuk jövő Z generáció mit tud róluk. Sajnos arra jutottam, hogy semmit. A koncepció az volt tehát, hogy nem csupán író-/költőportrékat állítok ki, hanem választok melléjük olyan fotókat, amelyek valamilyen asszociatív módon fölerősítik a fényképet. Lukács György mellett látható egy antik szobor ? itt óhatatlanul arra kell gondolni, hogy ez az ember esztétikában világraszólót alkotott. Ratkó József mellett a kunsági parasztgyerek portréja? Ezek direkt asszociációk. Nádas Péternél viszont más a helyzet: a sötét vízben megcsillanó fehér fény és közte nincs közvetlen kapcsolat. Ez voltaképpen az én tartozásom törlesztése, mert Nádas Péter nemcsak nagyon jó író, de remek fotográfus is? ? mesélt a kiállításról a kurátor.

Emellett mindegyik portré alatt olvasható egy-két soros idézet, melyről Kincses Károly így fogalmazott: ?segítségképpen tettem oda ezeket, hogy az is tisztában legyen az öntörvényű, saját világgal rendelkező alkotókkal, aki soha nem olvasott tőlük műveket?.

A kiállításra érkező látogatót egy Esterházyról készült fotó fogadja. Hogy miért? ?Mert számomra ő volt a legfontosabb a magyar irodalomban? ? jegyezte meg Kincses Károly, és hozzátette: mellette pedig a nemrég elhunyt Kocsis Zoltán keze látható zongorázás közben.

Érdekesség még, hogy az egyik képen együtt látható Jancsó Miklós filmrendező és Hernádi Gyula író. E páros mellé Balla Demeter leghíresebb képe került, az Ádám és Éva címűt. ?Ezt a két fotót a hangulati megfelelés miatt tettem egymás mellé: Jancsó és Hernádi iróniái, kicsavart gondolkodása és az, hogy valaki Ádámot és Évát öregekként ábrázolja, olyan lelki rokonság, amely megkívánta ezt az összekapcsolást? ? magyarázta a fotótörténész. ?És ott van még Nagy László is: a mellette látható röntgenfelvétel Balla Demeter édesanyjának a keze és három szecessziós, gyönyörű virág röntgenképe ? ez azért különleges párosítás, mert Nagy László költészetében mindig volt egy fura imbolygás, lét és nemlét között? ? mutatott rá a kurátor.

A tárlat 2017. március 22-ig mindennap 10-18 óra között ingyenesen látogatható a Külgazdasági és Külügyminisztérium ? Balassi Intézet galériájában (I. kerület, Somlói út 51.).

---------------------------------------------------------------------------------------

BALLA DEMETER 1931-ben született. Fotográfiával 1951-ben autodidakta módon kezdett foglalkozni, 1957-ben a Fővárosi Fotó Vállalatnál helyezkedett el. Felvételeire hamar felfigyeltek, számos díjat nyert, és ettől kezdve rendszeresen dolgozott képeslapoknak, könyvkiadóknak. A fotográfus 1969-től a Lapkiadó Vállalat szerkesztőségeiben vállalt munkát, az Ádám Magazintól ment nyugdíjba 1988-ban. Azóta kizárólag alkotómunkájának él. Fotográfiai tevékenysége műfaji sokféleséget mutat: készít portrékat, riportfotót, tájképet, csendéletet, aktot. Irodalmi és képzőművészeti alkotásait folyamatosan publikálja, a művészeti közéletet alakító tevékenysége hozzátartozik az őt meghatározó képhez. Azon kevés fotográfus közé tartozik, akik számára a ?képnyelv? mellett az ?irodalmi nyelv? is természetes kifejező eszköz. Balla Demeter fényképei végtelenül letisztult, kiérlelt alkotások. Látszólagos egyszerűségük ellenére mély és őszinte érzéseket, tiszta gondolatokat hordoznak. Képei, riportképei, illusztrációi öntörvényűek, felkavaróak, a szövegkörnyezettől, szerkesztői szándéktól függetlenül kivételes egyediségükkel érintik meg szemlélőjüket.

Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond