NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.06

Alfons Mucha nem tartotta magát az art nouveau képviselőjének, de a 21. századból visszatekintve a szecesszió lobogására, érezzük, hogy a morva képzőművész életműve mégiscsak ezt a korszakot képviseli. Titokzatos női alakjai, akik a képein burjánzó indákhoz hasonlatosan hajladoznak, a kecses báj, az egyedi betűtípus mind ennek a párizsi időszaknak a legjobb alkotásait idézik fel. Életművének legsikeresebb húsz évéről szól a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Alfons Mucha – a szecesszió vonzásában című kiállítása. Lóránd Klárával, a gyűjtemény igazgatójával beszélgettünk.

Four_Seasons_by_Alfons_Mucha_circa_1897
Évszakok (1897 körül)


„A sors furcsa fintora, hogy mi a szecesszió jelképének tekintjük őt, aki magát szimbolista alkotónak tartotta” – mondta Lóránd Klára. A Bozsó Gyűjtemény igazgatónője nem győzte sorolni, hogy az iparművészet és képzőművészet mennyi terültén hagyta ott Mucha jellegzetes kézjegyét a 19. és a 20. század fordulóján: a párizsi világkiállítás pavilonjától kezdve Sarah Bernhardt ismert plakátjainak, színdarabok jelmezeinek és díszleteinek megtervezéséig, különböző élvezeti cikkek reklámjáig bezárólag alkotott, és ezekben a művekben nem tudta kivonni magát a kor művészi hatása alól. „Kétségtelen, hogy szemléletét meghatározta a misztikum felé hajlás, a szabadkőművesség eszméjével való rokonszenv is, de ez inkább életművének második felében jelenik meg erősen, miután hazatért Csehországba.”

300
Robert de Flers: Ilsée, Princesse de Tripoli, könyvillusztráció, 1897
 

A 19. század végének időszaka a fellendülő fogyasztói kapitalizmus világa. De ekkor nem csak a monumentális városi építkezések indulnak meg. A párizsiak számára kinyílt a világ: kávéházakban, irodalmi szalonokban, színházakban nagy társasági élet zajlik, kiállításokra járnak az emberek. „Ebbe a városba áramlott az új művészet minden olyan figurája, aki érvényesülni akart, irodalmárok, képzőművészek. A morva születésű Mucha is ide jött, és végül ő lett az, aki litográfiáiban megtestesítette ennek a korszaknak a stílusát és életérzését.” – mutatott rá Lóránd.


Párizs azonban nem hullt egyből a művész lábai elé. A mérsékelt sikerek után az áttörés hirtelen következett be. Ezt a hihetetlen változást a kecskeméti kiállításon látható művek is jól szemléltetik, mondta el a gyűjtemény igazgatója. „Van itt két olyan pannó, melyek az 1894/95-ös évben születtek, egy 4 részből álló dekorációs sorozat részei. Érdekes módon ezeken egy historikus, múltba tekintő, romanticizáló szemléletet látunk. Amikor azonban a népszerű párizsi művésznő, Sara Bernhardt ’95 telén felkéri őt, hogy tervezze meg a Gismonda színdarab plakátját, azt mintha nem is ugyanaz a művész készítette volna. Hatalmas a különbség a plakát és a pannók között. Fantasztikus változás következett be: tisztán látható, hogy Mucha egy viszonylag konzervatív művészből kortárs grafikussá vált.”


320px-Alfons_Mucha_-_MedeaMucha-Maud_Adams_as_Joan_of_Arc-1909320px-Alfons_Mucha_-_1894_-_Gismonda


A kortársak úgy érezték, hogy ez a művészet képviseli őket igazán. Muchában rengeteg szorgalom, kitartás és elhivatottság munkált egész életében. Ő az egyik, aki a sokszorosított művészetet felemelte. „Mucha mellett Toulouse-Lautrec az, aki ezen az úton is formálta az emberek vizuális kultúráját. Az emberek nap mint nap szembetalálkoztak a plakátjaikkal és a reklámgrafikáikkal még az újságokban is. Ezek a termékek beépültek a mindennapi életbe: a Moet pezsgő, különböző csokoládék, Job cigaretta papír…” – sorolta Lóránd Klára.


Alfons_mucha_mot_et_chandon_1899


Bozsó János és Nátyi Róbert kurátorok kétéves előkészítő munka után tudták elkezdeni a kiállítás rendezését, 62 munkát kölcsönöztek Prágából. Lóránd elmondta: nemcsak a közismert és szeretett plakátokat vagy pannókat, hanem könyvillusztrációkat is sikerült kiállítaniuk.

„Van Muchának egy 1902-es kiadványa, amelyben összefoglalja a díszítőművészeti munkásságát. 72 lapon keresztül teszi közkincsé a motívumait, olyan aktokat és portrékat, melyeket gyakran szerepeltetett műveiben. Mucha úgy gondolta, hogy az alkotásaival jószolgálatot teljesít, az emberek hétköznapjainak része lehet és számára ezért fontos volt, hogy megossza művészetét más művészekkel is. Nagyon érdekes, hogy valóban beköltözött a mindennapokba. Művei ma is megrezdítik az emberek lelkét, éreznek benne valami megfoghatatlanul különlegeset: akár a nők szépségének ilyen módon történő kiemelése vagy a természethez való közelisége miatt. Ezeket mind szimbólumokká kívánta avatni.”


30000
Napszakok: Fényes nap, 1899,
Esti merengés, 1899

Ezen kívül különleges fényképek is érkeztek Prágából. Mucha a 19. századi képzőművészekhez hasonlóan gyakran készített modell és fázis fotókat, melyet a nagyobb művekhez felhasznált. Egy-egy művésznek egész archívum állt a rendelkezésére. Mucha emellett szerette fotózni magát és a családját is – ezek a képek is láthatóak Kecskeméten.

Pál Amanda

Gyorgyi_Anna_VenerOrsolya

2019.09.16

Dan LeFranc Nagy vacsora című műve 2011-ben Chicago legjobb darabja volt, most pedig a Jurányi Házban mutatják be szeptember 28-án Császi Ádám fordításában és rendezésében. Az egyik főszerepet Györgyi Anna játssza. Őt kérdezte Bordás Katinka.

Toth_Roland_-_Bela

2019.09.16

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi Budapesten a KAFF napot szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az egész napos rendezvényen a fesztivál díjazott alkotásaival is találkozhat a közönség.

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.15

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

Drámasorozat kategóriában a Trónok harca nyolcadik évada tíz kreatív Emmy-díjat nyert el, a Csernobil című sorozat hét díjat kapott a korlátozott epizódsorozatok kategóriában, a Free Solo - Mászókötél nélkül című filmet a dokumentumfilmek között szintén hét díjjal jutalmazták. Kreatív Emmy-díjjal jutalmazták Cherry Jones und Bradley Whitford színészeket A szolgálólány meséje című drámasorozatban való vendégszereplésükét, valamint Jane Lynchet és Luke Kirbyt a The Marvelous Mrs. Maisel című vígjátéksorozatban nyújtott vendégszereplésükért. Utóbbi sorozat a vígjáték kategóriában hat díjat zsebelt be. A legjobb dokumentumfilmnek járó kreatív Emmy-díjat kapta továbbá a Michael Jackson állítólagos szexuális molesztálásait feldolgozó Neverland elhagyása című film. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az egykori árvaház helyén immár egy interaktív kiállításnak otthont adó látogatóközpont, közösségi kávézó, bolt és kertek várják a Beatles rajongóit. A területen álló eredeti, gótikus épületet 1878-ban építtette egy hajómágnás, majd 1934-ben az Üdvhadsereg vásárolta meg a wooltoni ingatlant és gyermekotthonná alakította. Az akkoriban a nagynénjével Élő fiatal Lennon mindössze pár sarokra lakott az intézménytől, ahová gyakran ellátogatott, hogy fára másszon és bújócskázzon, valamint nagy kedvence volt az árvaházban évente megrendezett nyári kerti mulatság. Évekkel később Lennon ezekből az emlékeiből táplálkozva írta meg az 1960-as évek egyik leghíresebb számát, a Strawberry Fields Forever-t. Az eredeti épületet a 70-es évek elején lebontották, és egy kisebb gyermekotthont emeltek a helyén, amely azonban 2005-ben végleg bezárt. Az Üdvhadsereg tulajdonában lévő és általa üzemeltetett új látogatóközpont, kávézó és bolt bevételeiből a szervezet Steps to Work elnevezésű programját támogatják, amely a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok munkába állását segíti.

A Jojo Rabbit nyerte el vasárnap a Torontói Filmfesztivál fődíját, amelyről közönségszavazás dönt. Az új-zélandi rendező második világháborús komédiája a náci Németországban játszódik, és egy 10 éves kisfiúról, Jojóról szól, akinek képzeletbeli barátja Adolf Hitler. A Thor: Ragnarok rendezője maga játssza a náci vezért a filmben, amelynek további sztárjai között van Scarlett Johansson, aki a kisfiú anyját alakítja, továbbá Sam Rockwell és Rebel Wilson is. A fiú szerepében a filmmel debütáló Roman Griffin Davis látható. Waititi filmje a kanadai filmfesztivál legfontosabb trófeáját, a közönségdíjat kapta, amely 15 ezer kanadai dollár (3,4 millió forint) pénzjutalommal jár.

A közönségszavazatok alapján a második helyet Noah Baumbach Marriage Story című válási drámája kapta Adam Driverrel és Scarlett Johanssonnal a főszerepben, a harmadik pedig Bong Dzsun Ho dél-koreai rendező Élősködők című thrillere lett, amely májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját.

Marc Chagall színpompás képeinek megalkotásánál egész pályafutása során hű maradt nyolc festékhez, bárhová is vetődött a világban – többek között ezt állapította meg egy ötéves kutatás, amelyet az amszterdami Stedelijk Múzeum szakemberei végeztek. A kutatók a művész kilenc festményét vizsgálták meg nagyon alaposan a modern technológiai vívmányok felhasználásával. Chagall művészetében keveredtek az olyan modern művészeti stílusok, mint a kubizmus és a fauvizmus, munkáit hagyományos vászonra, de kerámiára, üvegablakra, egy operaház mennyezetére, sőt asztalterítőre is festette. Az orosz származású francia festő Vityebszkben, egy kis faluban született, onnan jutott el Szentpétervárra, majd később tovább Párizsba és New Yorkba.

A régészek eddig nem foglalkoztak az alig 2-3 centiméteres éles pattintott kőeszközökkel, de a Dél-Izraelben talált apró kőszerszámok tanulmányozása kiderítette: használat után nem mosták el a pengéket, elefántzsírt találhattak a kőeszközökön. Az új felfedezés nyomán újjá kell értékelni az eddig ügyetlennek vélt, félmillió évvel ezelőtt élt Homo Erectus képét.

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

820QI1zM

Október 18-án újult erővel lép fel az InStartban a The Anahit.

Itália áll a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezvénysorozatának középpontjában. Az Európai Hidak szeptember 18. és 27. között várja a közönséget koncertekkel, filmvetítéssel és irodalmi esttel.

A Művészek a klímatudatosságért egy összművészeti kezdeményezés, amelyen magyar írók, képzőművészek, slammerek, zenészek és színészek igyekeznek szélesebb körben felhívni a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófára, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára. Az első eseménynek szeptember 19-én a Trafó ad otthont.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma