kultura.hu_banner_herend_002uj

2015.09.29
Bodor Máté

A grafikáról, a könyvtervezésről és a művészekről beszélgettünk Nagy Andrással, akit a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki. A mai is aktív grafikus elmesélte, mennyire voltak inspirálóak édesapja, Nagy László rajzai, és milyen más pálya állt még előtte.

Mit takar a könyv-művész kifejezés?

Ötven éve jobbára csak az igényes kivitelű „bibliofil” művek megformálóira alkalmazták ezt a szóösszetételt. Az elődök pedig, visszamenően Misztótfalusi Kis Miklósig, inkább szerényen csak nyomdásznak tartották magukat. Mai értelemben azokat nevezzük így, akik egykor a könyv mesterei, miniátorai, szövegmásolói, kalligráfusai, illusztrátorai voltak. Ezt a nézetet erősítették a könyvtervező szakmát felsőfokon művelők: Kner Imre, Szántó Tibor és kortársaik. Korunkban a mesterség nemcsak a reklámvilág, hanem az autonóm művészet felé is tolódik, elszakad a guttenbergi szereptől és feladattól, az így alkotók inkább kiállítási tárgyakat hoznak létre. Náluk a köznyelvben használatos könyv szó alakot és tartalmat váltott. Egy műremek a legkülönbözőbb absztrakciókat, vizuális elemeket, olvasatokat tartalmazza, de ha a „mű-vész” csak mímeli ezeket, akkor silány lesz a terméke. Neki is illene ugyanúgy a legjobb minőséget nyújtania, mint egy hegedűművésznek.


Hogyan került kapcsolatba a grafikával?

Elkerülhetetlen volt az összekapcsolódás. Apám toll- és ecsetrajzai mindenütt jelen voltak, nem csak a papíron, de még a fürdőszoba kazánján és a cserépkályhán is. Pegazusokkal, aktokkal volt tele a lakás, utóbbiak a barátaim kíváncsiságát igen fölcsigázták. A család művészismerőseinek munkáit már korán megismerhettem, valamint betekinthettem apám képszerkesztői kincsestárába is. Ott grafikák garmadájával: az akkor indulók és óriások sokféle stílusú rajzaival, metszeteivel találkoztam. Apám maga is illusztrált, rajzolt és festett, karcokat, portrégrafikákat, valamint tusrajzokat készített. Sok fogást tanultam el tőle, többek között a rézkarcot is, bár ezt a műfajt alig gyakorlom. Az első linómetszetem már kamaszkoromban megjelent.


Művészszülők gyerekeként egyenes út vezetett erre a pályára?

Más felmenőimre is odafigyeltem, a jövőmet mindig úgy képzeltem el, mint egy mesteremberét. A Kisképzőnek nevezett iskola elhivatott művésztanárai mozdítottak a mai irányba. A zene, a sport, néhány mesterség és még a biológia is komoly versenytársa volt a grafikusi, tervezői pályának. Szerencsémre itt kötöttem ki.


x-NA-2008


Hogyan készülnek a grafikák egy könyvhöz? Ismerni kell az egész művet vagy elég a zanzát?

Tisztelni kell a munkába veendő matériát, még ha az elvont is. Kötelező megismerni, bizonyos szintig megérteni az írásművet, annak a témáját, és akár az alkotóját is. „Kor-hely-művész”, sommázta az egyik tanárom, hogy mire kell figyelnie az embernek, ha tervező vagy művészettörténész. Nyilván nem lesz valaki csillagász, lovász, porcelánfestő, vegyész, ha egy erről szóló könyvet formál meg. De milyen tervező az, aki nem tanulmányozza nyersanyagát? Csak így lehet ráhangolódni a munkára.


x-NA-2013

Mi inspirálja a munkája során?

Egyfelől a művészi szabadság, amely bár nem határtalan, de általa valami olyasmit tudok nyújtani, ami eddig nem volt. Másrészt az arra való igény, hogy a létrehozott érték ne múljon ki a világból. Ennek egyik kitűnő lehetősége egy olyan könyv, amely több száz évig is fennmarad. Feltett szándékom továbbá, hogy a munkáimmal esztétikai példát mutassak, mivel napjainkban az ízlésrombolás és a hatásvadászat sosem látott divatja fertőz. Az embernek el kell találnia a mű optimális megjelenését, a megfelelő betűtípusát, a kifejező jelrendszerét, és ezeknek hatásos, meggyőző összképet kell nyújtaniuk. Ösztönzően hat, amikor látom, hogyan érvényesülnek a munkáim. Az autonóm művészet másért szép: ott csak ketten vagyunk, az anyag és én.


A reklám szakmában mennyire más a grafika?

A reklám területén kevesebbet dolgoztam. Itt más érzékenységgel operál a tervező. Jelenidejűbb műfaj, fokozott emberismerettel és ízlésformáló kockázattal. Az expresszív és találó szimbolikájú reklám nagyon kell. Munkáimban nagy hangsúlyt fektetek a jelképek, a jelrendszerek megfelelő alkalmazására, ezért is terveztem meg, és írtuk kiváló szerzőtársaimmal a Jelképtár című gyűjteményt.


A grafikus egymagában dolgozó művész, vagy szeret csoporthoz tartozni?

A jó tervező hasznos a közösségnek és a közízlésnek: segíti az esztétikai épülését a formatervezés vagy a vizuális kommunikáció bármilyen más területén. Egykori Helikonos tervező kollégám mondta egyszer, magányos, amióta szabadúszó. Pedig az alkotóközösségi műhelyszellem az egyik legjobb minőség-ellenőrzés. Én ma sem tudok meglenni a pusztában, ezért elvállaltam a Hitel című folyóirat képszerkesztését és külalakjának megformálását. Közösség nélkül nem az igazi.


Hogy látja, az évek során milyen irányba fejlődött a magyar könyv-művészet?

Már a múlt században megfigyelhettük, hogy akinek valamilyen deskop rednszere van, máris elhiszi magáról, hogy tervező. Óriási tévedés. Eleinte a haszonleső kiadók kispórolták a grafikusokat és a könyvkészítés elengedhetetlen munkafázisait is. Ez a seb máig nem gyógyult be. Később a szakma észhez tért, mert bár a külföldről átvett formák hatásosak voltak, de igen giccsesek is. Persze a jó tervező az új technikai feltételek mellett is tudja azt a minőségi többletet produkálni, amely az ízlésest a közönséges fölé emeli. Itthon is világszínvonalon művelik a mesterséget, hiszen a nyomdászat, a betűtervezés, a sokszorosítás és minden, ami könyvgyártással kapcsolatos drágán, de elérhető. Egy teljesen más út, amikor a könyvet alkotásként fogjuk fel, ilyenkor az egyedi megformálásával, gesztusaival, művészetágazati áthatásaival kiszakad az eredeti szerepéből, így az alkotó részese lesz egy enteriőrnek és egy monumentális képletnek.


Több „szép könyv” nyertese, elismeréseinek sorát pedig a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetés követte. Mennyire fontosak az ön számára a kitüntetések?

Erre az elismerésre számos pályatársam és barátom örömmel figyelt fel, visszaigazolva látták a tevékenységemben a maguk értékeit is, amelyre bizonyos részben a szüleim művészetének ébrentartása is hatással van. Az ilyen kitüntetések kapcsot jelentenek a múlt és a jelen kincsei között. Sok ismerősöm munkáját ismerték el most különböző díjakkal. Ahogy nekem, úgy nekik is ösztönzést jelent az időben jött figyelem, legyen az illető muzeológus, karnagy, előadóművész, néptáncos, tudós vagy tanár. A jövőképünket is befolyásolja.


iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma