GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.04

115 ország 1700 pályaműve közül a világ legjobb középülete címmel az új Néprajzi Múzeum épületét tüntették ki a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén. Ferencz Marcell Pro Architectura és Ybl-díjas építészt, a műremeket létrehozó NapurArchitect építésziroda egyik vezetőjét Fogarasi Attila kérdezte.

Neprajzi_Muzeum
A Néprajzi Múzeum terve
Vezető tervezők: Ferencz Marcell és Détári György

Mondana pár szót magáról?

Építész.

Mi az építész, építészet elsődleges feladata?
Az építészet mindig nagy indikátora a társadalmi mozgásoknak, struktúráknak. Ha van minőség az építkezésben, az jó. Ha nincs, akkor az jelzi, valami nincs rendben. Egy építésznek, építőművésznek ilyenkor fel kell vállalnia a létrehozás, teremtés feladatát. Ez bizony sokszor alapvető társadalmi struktúrák, gondolkodási mintázatok meghatározásával, megváltoztatásával is jár, ami olykor veszélyes lehet.

 

A múzeum eredendően a múzsa szóból jön, és azt jelenti: „a múzsák háza". Mit gondol, a múzsákból álló „kilenctagú zsűri" is a legjobbnak ítélné a Néprajzi Múzeum leendő épületét?
Épületem ritmus és poézis számtani arányokhoz igazított formanyelve. A művész dolga a konkrétumba helyezni mindent, ami üdvös és helyes. A Néprajzi Múzeum szemléletek felett álló eredeti alkotás, mely méltó földi vetülete lehet az öröknek. A múzeumot eleve a múzsáknak ajánlottam, így remélem elnyerte tetszésüket!


Neprajzi_Muzeum2


A látványos megvalósításon kívül milyen más innovatív megoldásokkal, eddig nem szokványos technikai repertoárral álltak elő a tervezésnél?
Már eleve a dimenzió nem szokványos. Minden épületnek van egy léptéke, ami a helyszínből fakad. A mesterséges völgy gondolata egy a hidakra jellemző kialakítást hozott létre a múzeum vonalvezetésében. De amíg például az Erzsébet híd fesztávja 297 méter és két végpontot jelöl, itt a felfelé ívelés miatt a végpont nem zár, hanem nyit.

 

Az ötvenhatos emlékmű tökéletesen belesimul a kompozícióba, mégis szembetűnőbbé válik jelenléte.
Központi szerepe nem véletlen. A szabadság, küzdelem – a párbeszéd ígéretét megjelenítő emlékmű. A kialakítás lehetőséget teremt egy olyan tér megvalósulásához, ahol a két oldalon elhelyezkedő emberek egymásra tekinthetnek. Ebből következik, hogy nemcsak technológiai irányelvek, hanem politika fölötti eszméket, társadalmi elvárásokat, vágyakat leképező térmetaforikus kialakítás volt az elsődleges cél.

Mi ragadja meg az odalátogatót?
A fölfelé hajló homlokzat rétegessége évszázados kultúrakarakterek rétegeire utal. Pontosan 11 réteg van,ami az elmúlt 1100 évre emlékezik, Szent István királytól napjainkig. Kialakításában a szelíd láttatásra törekedtem.


jegypenztar


Mire lehet majd belül számítani?
Térfüzérek rendszerére. Kivájt barlanghoz hasonló a belső kialakítás. A tér szolgálja a műkincseket, de a műkincs is szolgálja a teret. Valóság és képzett tér párbeszédét keresi a perspektíva. Egypercestől a háromórás nézelődésre is alkalmas lesz a helyszín.

„Okos épület" lesz-e a Néprajzi Múzeum?
Manapság ez megkerülhetetlen. Az ifjúság virtuális térben történő megragadása segít, hogy a múzeumba is be tudjuk őket hívni, ezért virtuálisan is látogatható lesz az épület. A fizikai térteremtés ilyen módját rengeteg mobiltelefonos applikáció, GPS-es koordinátarendszer fogja támogatni. A világhálóval, okos rendszerekkel lesz összekötve a múzeum.


Neprajzi3


Mi segítette hozzá a sikerhez?
Olyan családból származom, ahol a műkincsek az élet szerves részei. Életem eleve a tárgyi kultúrában is megőrződött hagyomány tiszteletére épült. Ebbéli jártasságomat könnyen össze tudtam kapcsolni a Néprajzi Múzeum kihívásaival. Őseim molnárok voltak, mai napig megvannak a szerszámaik. A vizuális környezet részletgazdag apparátusával rendelkeztem gyerekkoromtól fogva, ezért a személyes kapcsolat tárgy és köztem hamar kialakult. Tervezésnél mély levegőt veszek, gondolatban elhelyezkedem a kulturális térben és alkotok. Ha jó irányba indul el a terv, akkor a tárgy „megszólítottá válik", és az elmémben kirajzolódó forma testet ölt a fizikai világban is. Ily módon „önmagát tervezi meg az épület", és én csak a bába vagyok, aki segít a világrahozatalban.

 

Építészeti szempontból milyen stílust képvisel? Kategorizálható-e, besorolható-e bármilyen „izmusba"?
A hagyományhoz kötődöm, de az építész dolga az, hogy építsen, nem az, hogy valamilyen kötött struktúrához, adott formához kösse az épületet. Emberöltő felett gondolkodni, ez fontos. A teremtő pillanatnak túl kell jutni a fizikai megjelenésen, a költészettől, térpoétikától pedig nem szabad elszakadni az alkotás során.
 

A teljes interjú az MMA honlapján olvasható.

Fotók: napur.hu

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma