Széki magyar, szatmári verbunk

A 20. század magyar művelődéstörténetének alighanem legjelentősebb eseménye a táncházmozgalom elindulása. Az elmúlt négy és fél évtized megmutatta: az elgondolás, hogy a néptáncot vegyük le a színpadról és tegyük − városi környezetben − a mindennapok tartalmas szórakozási, sőt életformájává, működőképesnek bizonyult. Tíz-, lassan százezrek táncolják hétről hétre saját örömükre a széki magyart, szatmári verbunkot, kalotaszegi csárdást, énekelnek szerelemről és bánatról közösségben az anyanyelvükön.

A program első fázisában honlapot indítottak. Ennek legfontosabb pillére az angol nyelvű tánckurzus sorozat, amely segítségével a világon bárki elkezdheti elsajátítani a magyar néptáncokat, kiváló magyar táncosok tolmácsolásában, ismert népzenészek kísérete mellett. A kurzusokat énekoktató és háttérismereti kisfilmek egészítik ki a tanult táncok tájegységeiről, de a látogató tánc iránti érdeklődését a magyar kultúra más részeire is kiterjesztik a Hungary Today online lap kulturális tematikájú cikkein keresztül. Cél a táncházmozgalom külföldi erősítése és az érdeklődés felkeltése a táncon keresztül Magyarország iránt.  

A programot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával a Magyarország Barátai Alapítvány valósítja meg. Az alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy értékközpontúan, de pártatlanul informálja Magyarország barátainak közösségét és a nyilvánosságot az országgal és a világban élő magyarokkal kapcsolatos eseményekről, eredményekről. Emellett világszerte figyelemmel kíséri és dokumentálja a magyarok társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági sikereit, erősíti a kapcsolatot az óhaza és a diaszpóra magyarjai között.

Az ötletgazda Rosonczy-Kovács Mihály Junior Prima-díjas népzenész, a Hungarian Folkembassy zenekarvezetője, akinek nevéhez számos sikeres, innovatív nemzetközi kulturális rendezvény és kezdeményezés fűződik. Táncszakmai vezető és művészeti vezető Kovács Norbert 'Cimbi' Örökös Aranysarkantyú díjas táncos, tánctanár, akinek számtalan külföldi, illetve diaszpórában élő magyar köszönheti tánctudását. Az infrastrukturális hátteret a Fonó Budai Zeneház, a táncházmozgalom egyik legfontosabb központja biztosítja.

„Mindeddig méltatlanul kevés figyelmet szenteltünk a világszerte a magyar néptáncokért rajongó, de magyarul nem beszélőknek. Az ő tánc és zene iránti érdeklődésüket kiterjeszthetjük az egész kultúránkra és rajtuk és a táncházmozgalmon keresztül erősíthetjük az országimázst világszerte. Más ilyen népszerű, egyedi és markánsan a magyarsághoz köthető kulturális termékünk nincs, mint a táncház. A Magyarország Barátai Alapítvánnyal és a Fonóval közösen úgy gondoljuk, tudatosan kell összefogni ezt az értékes kultúrkört, ezért indítottuk el az I Dance Hungary programot" − nyilatkozta Rosonczy-Kovács Mihály.