A színek útjai és útvesztői

?A Családok Évében fontos megjegyezni, hogy a festőnő családja valódi művészdinasztia: festő- és grafikusművész édesapját, a tanítványok által ma is szeretve emlegetett Zoli bácsit, szobrászművész férjét és a szülők nyomdokaiba lépő ipar- és képzőművész gyermekeket kap a család által a magyar művészközösség? ? mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette: Rákossy Anikó élete és művészete csodálatos érzékenységgel és finomsággal mutatja be a női alkotó útkereséseit, időnkénti útvesztőit, és hihetetlen nyitottsággal ábrázolja a megtalált út bizonyosságát.

Rákossy Anikó kiállítása egyszerre tárja a nézők elé a meghittség hangulatát és a feltartóztathatatlan időt megállítani nem tudó mulandóság fölött érzett rezignáltságot. A lírai és drámai ?én? harcát leginkább a színek fejezik ki, a korábbi festményekhez képest az új alkotások színvilága tobzódóbb, hiszen a pasztell szürkék, a barnák, a vörösek mellett megjelennek a meleg sárgák, az okkerek, a pirosak, a vörösesbarnák ? mondta el Szepes Hédi művészettörténész, a kiállítás kurátora.

A festményeit belső tájképekként aposztrofáló Rákossy Anikó a vázlatok után fordul csak a vászon felé. ?Egyszer csak észreveszem, hogy nem én irányítok, hanem a kép diktál. Kialakul köztem és a kép között egy háború, egy harc, majd egy párbeszéd. Ennek következtében pedig energia és dinamika szabadul föl, ami jó esetben megjelenik majd a néző számára is. Ha ez sikerül, győzött a kép.?

A házasságával egy szentendrei művészkolóniába csöppent alkotó úgy véli, mindez akkor nem szül konfliktust, ha mindenkinek megvan a maga mondandója, ?ráadásul mi gyakran kértünk segítséget egymástól, véleményeztük a másik munkáit?.

Rákossy Anikót az Iparművészeti Egyetemen is oktató édesapja, Rákossy Zoltán indította el a pályán, tanította meg rajzolni. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen elsőéves hallgatóként ismerte meg az akkor negyedikes férjét, Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművészt. Az egyetemi tanulmányok után rögtön megszülettek a gyerekek, így aligha tudott volna nagy képekbe belekezdeni, így grafikusként vállalt munkákat, rengeteg diafilmet, tankönyvet, mesekönyvet illusztrált. Az első kiállítását Párizsban rendezte ? férje ugyanis egy évig élt Franciaországban. Közösen állított ki vele például Dunaszerdahelyen, de önállóan mutathatta be képeit például Sárváron, Vácon, Pesten az Ernst Múzeumban, a szentendrei Skanzenben és korábban a MANK Galériában is.