GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.07

Cseh Tamás mozija címmel mutat be válogatást március 9-én az Uránia azokból a játékfilmekből, amelyben Cseh Tamás színészként is szerepet kapott. Tímár Péter rendezőnek két filmjében játszott a tíz éve elhunyt zenész. Közülük a 6:3, avagy játszd újra, Tutti! című alkotást láthatjuk most. Ebből az alkalomból kérdezte az Uránia Tímár Pétert, aki a vetítésnek is vendége lesz.

6_hatharom_jatszd_ujra_2
6:3, avagy játszd újra, Tutti!
Forrás: Cseh Tamás Archívum


Mikorra datálódik barátságuk Cseh Tamással?

Ez a barátság sokáig egyoldalú volt, ami azt jelenti, hogy én régóta jártam a koncertjeire, gyűjtöttem a lemezeit. Az első találkozásunk a Filmgyárban történt valamikor 1986-87 környékén, amikor a Moziklip című filmemen dolgoztam, és felhasználtuk Tamás egyik számát, a Munkásszállást. Tulajdonképpen csak azért találkoztunk, hogy megkérdezzem, átdolgozhatjuk-e a dalt. Persze beleegyezett, de azért később, amikor már jóba lettünk, kiderült, hogy jobban szerette volna, ha ő maga is szerepelhetett volna. Ezután a film után sokáig nem találkoztunk, színházat csináltam, egyéb munkáim voltak

Amikor a kilencvenes években a Csinibaba ötlete fölmerült, akkor eszembe jutott, és meg is hívtam az egyik szerepre. Angéla apját alakította, aki kicsit pityókásan hazatérve rajtakapja a lányát egy fiúval. Nagyon élvezte a forgatást. Szeretett színészkedni, a vérében volt a játék. Tetszett neki a szerep és a lány is, aki Angélát alakította. Jól lehetett vele dolgozni, mert minőséget követelt magától színészként is, mindig fegyelmezett volt a kamera előtt.

6_hatharom_jatszd_ujra_2_l
A 6:3, avagy játszd újra, Tutti! film stábja
Forrás: Cseh Tamás Archívum

 

A 6:3-ban aztán már nemcsak egy szerep lett az övé, hanem a film zeneszerzője is ő volt.

Már a forgatókönyv írása közben tudtam, hogy őt és Eperjes Károlyt mindenképp akarom a filmbe. Szerepeiket rájuk írtam. Tamás alakította Halmit, a bárzenészt, aki tangóharmonikán játszik.

 

Mi volt az a többlet, amit Cseh Tamástól várt, amit ő tudott hozni a filmbe?
Benne láttam azt a zenész értelmiségi figurát, aki úgy tudja túlélni a nehéz időket, hogy közben igyekszik jól érezni magát. Tamás személyisége révén sikerült is előhívni ezt a karaktert.

 

tangoharmonikas
Cseh Tamás tangóharmonikás jelenete a filmben
Forrás: Cseh Tamás Archívum


Egyébként tényleg ő tangóharmonikázik? Tudott játszani a hangszeren?
Nem, de rendkívül hitelesen imitálta. A filmben nem adhattam a kezébe gitárt, de nem is akartam, hogy a koncertekről ismert Cseh Tamás köszönjön vissza a figurában. Nekem egy olyan archaikus hangszer kellett, ami valóban jellemző volt abban a korban, és a tangóharmonika az volt. Emlékszem, gyerekkoromban mindenütt lehetett hallani.

 

Az a zenei anyag, ami a filmben megjelenik, a harmincas, negyvenes és ötvenes évek slágerei, nem éppen Cseh Tamás zenei világa volt. Hogyan viszonyult ezekhez a dalokhoz?

A zenei világot én hoztam, és már a forgatókönyvre is hatással volt. Mindig is szerettem és gyűjtöttem a régi lemezeket, és ezek közt voltak azok is, amelyeken az Ugye babám, csuda jó ez a bigin... vagy a Helén című dal hallható. A Helén annyira fontos volt nekem, hogy a főszereplő anyja azért kapta a Helén nevet, mert ezt a számot mindenképp szerepeltetni akartam a filmben.


Timar_Peter_es_Cseh_Tamas_a_6_3_forgatasan
Cseh Tamás és Tímár Péter


Tamás kicsit megijedt, amikor előálltam neki ezzel a zenei világgal, és hogy ezekhez illeszkedő betétdalokat kellene írni. Az első megbeszélésünkre el is hívta magával Másik Jánost, de János később kiszállt, mert látta, hogy Tamás boldogulni fog a munkával. És boldogult is, végül Péterdi Péterrel, lemezeinek zenei rendezőjével együtt írta meg a filmzenét. Tamás nagyon büszke volt erre, rengeteg közönségtalálkozóra eljött, még Erdélyben is jártunk a filmmel.

 

A 6:3-ból melyik Cseh Tamás-jelenet a legkedvesebb önnek?
Mindegyik az. Talán a Gellért fürdőben játszódó jelenetet említeném. Ez nagyon megviselte őt, mert a fürdőfelvételek alatt megfázott, mégsem panaszkodott egy szóval sem, amit én nagyra tartottam. Most ez jutott eszembe, de mondom, szerettem mindenütt.


Cs. L:

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma