NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.04.14

Kányádi Sándor a ma már talán elfeledettnek hitt „énekmondók” sorába tartozik. Azon költők egyike, aki nem csak írta, de sokat is mondta saját verseit. Annak, aki hallotta őt, jellegzetes hanghordozása és a költemények csak rá jellemző hangsúlyozása megmarad fülében. A költészet napján a Müpában az ő balladisztikus, a dal elemeit és ritmusát sem nélkülöző költészete került középpontba.

Hommage__Kanyadi_Sandor_
Fotó forrása: Facebook

 

Lengyel Ferenc, Pelsőczy Réka és Sztarenki Pál színművészek a klasszikusnak számító Kányádi-versek felolvasásával kezdték az estét. Elhangzott többek között a Halottak napja Bécsben, a Fekete-piros, a Töredék. A színpad hátterében a kivetítőn Kányádi Sándorról készült fényképek váltakoztak, mindegyik olyan alkalommal ábrázolta őt, amikor találkozott az olvasóival, verset olvasott, beszélgetett velük. Így nem csak műveivel volt jelen, de szinte kézzelfoghatóvá vált jelenléte a színpadon.

kanyadi-felolvas
Kányádi felolvas
Forrás: sapientia.ro

A „kévém bekötni majd az Isten mellemre térdel” (Arany Jánosra gondolva) verssora ma már fájó aktualitást nyert. Egy estére most mégis itt volt közöttünk, és amikor Szalóki Ági és zenekara előadásában megszólaltak az időnként néptáncosok által szinte „eltáncolt” versek, akkor érezhettük csak igazán, mennyire a gyökerekből táplálkozó Kányádi művészete, és milyen közel is áll közös, Kárpát-medencei népi örökségünkhöz.


Hommage__Kanyadi_Sandor_1
Fotó forrása: Facebook


Jánossy Lajos író, kritikus vezetésével került sor arra a beszélgetésre, melynek során Török-Illyés Orsolya színésznő és Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE habilitált egyetemi docense mondták el gondolataikat a minőségileg és mennyiségileg is hatalmas életműről. Török-Illyés Orsolya személyesen ismerte a költőt, édesanyja, Illyés Kinga előadóművész erdélyi otthonában a magyar értelmiség jeles képviselői fordultak meg. Orsolya tulajdonképpen beleszületett a Kányádi-kultuszba. Ez utóbbihoz az is hozzájárult, költészete erős politikai nyomás alatt formálódott, mely ugyanakkor az ismertségre is esélyt adott, az olvasók keresték a politikai mondanivalót a sorok között.


Margócsy István szerint az 1970-es, 80-as években az erdélyi irodalom nagyon sokszínű volt. Kányádit Magyarországon is jól fogadták, gyermekversei okán is népszerűvé vált. Szeretetelvű, közösségkereső emberként aposztrofálta őt. Verseinek képekre épülő, sejtelmes fogalmazásmódjával egyfajta cinkosságot tudott kialakítani olvasóival. A cenzúra jelenléte indokolta azt, hogy a titokfejtés, rejtvényfejtés mozzanata mindig jelen volt verseiben.


Hommage__Kanyadi_Sandor_2


Pályája során költészetében nem figyelhető meg lényeges törés vagy változás. A hosszabb versek írását az 1970-es években kezdte (ilyen például a Halottak napja Bécsben is), ezek tulajdonképpen töredékek egymás mellé illesztéséből születtek, és összjátékuk nagyon különleges hangzást ad. A dal hagyományait folytatta költészetével, melyben rendszeresen visszatérő elem az „idegen vagyok a világban” érzése. Nem népképviselő, szerepe a magányos költőé.


A beszélgetés során szóba került az Eretnek táviratok című, ars poeticának is tekinthető mű. Ebben arról ír többek között, hogy a költészet, akárcsak a szerelem, egy ember dolga, és ha valaki írásra adta a fejét, akkor vállalnia kell annak következményeit. „A költő a szeretet nem nyugdíjazható napszámosa” – írja.


2018_Kanyadi_Sandor
Kányádi Sándor utolsó képeinek egyike
Fotó: Belicza László


A beszélgetés után a színművészek ismét verseivel idézték meg a szerzőt. Elhangzottak többek között a Dachaui képeslapokra, az Örkény sírkövek, a Sóhaj és a Vagyunk, amíg című versek.


Lassan egy éve, hogy végleg elköltözött közülünk az Erdélyben, Nagygalambfalván született költő. Már tudja a választ a kérdésre, amit a Valaki jár a fák hegyén című versében tett fel:


„valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon”


Biztosak lehetünk benne, hogy tavaly június huszadikán bizonyosan megszületett az az új csillag. Világítson verseiben is sokáig, a költészetet kedvelők örömére.


R. A.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

69445811_2480460328678712_5927992683179016192_n

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma