A Széna téri harcok lyukas zászlója

?A három, hajdani felkelő által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, ezzel közkinccsé váló relikviával és annak történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a tárlaton? ? emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállítás október 22-ei megnyitóján. ?Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés még mindig az építkezés stádiumában van? ? mondta, hozzáfűzve, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett ?a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal, mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat leverők által sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekezett eseményeket?.

Felidézte, hogy a zászlót, a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre. A forradalom vérbefojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek. ?Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt? ? mondta.

A rendszerváltás után a zászló hazakerült, hogy az itthoni megemlékezések egyik állandó főszereplője legyen, majd Kellner Lajos végakarata szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba került. ?A zászló útja tárlat méltó nyitánya a forradalomról és szabadságharcról való holnapi megemlékezéseknek, a Széna téri lyukas zászló pedig megbecsült kincse lesz nem csak a nemzet múzeumának, de immár a magyar népnek is? ? mondta az államtitkár.

Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei: ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül ? fejtette ki Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A zászló közepéből kivágott Rákosi-címer helyén a lyuk ?a nemzet kitépett szívét? jelképezte, a kommunista uralom alatti megaláztatásra, meghurcoltatásra emlékeztette az embereket ? fűzte hozzá. Varga Benedek hangsúlyozta: ez a zászló nagyon fontos nemzeti jelkép, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy most a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülhetett. ?A Magyar Nemzeti Múzeum csak úgy létezhet, ha szimbiózisban áll magával az országgal, ha együtt él a nemzettel, a néppel és a közös emlékezetünk számtalan elemét megőrzi?.

Zilahy Miklós, az egyik adományozó felidézte, hogy amikor először látta meg egy körúti ház emeletén a címer nélküli lobogót, úgy érezte ?ez a zászló kifejezi mindazt, amit mi egyetemisták akartunk?. Számára a lyuk azt a szabadságot jelentette, amelyen keresztül átnézhetett egy diktatúrák nélküli szabad világba ? tette hozzá. ?Reméljük, hogy a ma és a jövő generációja is megtanulja és felismeri ennek a forradalomnak a jelentőségét, és tudni fogja, hogy az országnak ezen ereklyéje a szabadságnak az ereklyéje? ? emelte ki.

A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. A zászló november 4-ig lesz látható, majd a múzeum gyűjteményébe kerül és később időszaki kiállításokon lesz újra megtekinthető.

A Magyar Nemzeti Múzeumban október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án pedig egész nap belépő jegy nélkül és ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett a forradalom tárgyi emlékeit és jelképeit is megismerhetik közelebbről az érdeklődők, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós pedig a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesélnek az ?56-os tárlaton.

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond