NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.07.05

„Az Ördögkatlanon az elzárkózás helyett lépten-nyomon nyitottsággal találkozom” – mondja Bérczes László rendező, az Ördögkatlan egyik megálmodója. A fesztivál egyediségéről, a Katlantáncról és Cseh Tamásról is beszélgettünk vele.

_D0A8046_Copy
Bérczes László
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A kezdeti elvárásokkor gondolták volna, ilyen nagy siker lesz az Ördögkatlan?

A kiindulópont az volt, hogy 2008 nyarán szokás szerint megszerveztem a Bárka Kikötőt Pulán, a Művészetek Völgye egyik falujában. De júniusban jött a hír, hogy elmarad a Művészetek Völgye, és Kiss Mónival kitaláltuk, hogy sebaj, megcsináljuk a magunk fesztiválját. Ez azt is jelenti, hogy senki semmiféle elvárást nem támasztott. Az egész annyira jól sikerült, hogy utána viszont már igényelték az emberek a folytatást. Tapasztalatlanok voltunk a fesztiválszervezésben, új, számunkra ismeretlen utakra léptünk rá az Ördögkatlannal. Egy romantikus hobbitevékenységből egész éves, kemény munkát igénylő, intézményesített hobbitevékenység lett.

mihaly3


Egymás után születnek itthon a fesztiválok. Az Ördögkatlan egyedisége hogyan fogalmazható meg?

Hadd válaszoljak példákkal. Egy-egy fellépő művész nem csak úgy jön és aztán elmegy, hanem a koncertje-fellépése után ott marad, jelen akar lenni. Ebben a viszonyulásban már benne foglaltatik, hogy érdekli őket a többiekmások produkciója. A programokat mi választjuk ki, a döntéseink személyes élményeken alapulnak. A személyességhez az is hozzátartozik, hogy nincs olyan, hogy Móni vagy én ne bukkannánk fel legalább egy köszönés erejéig minden programon. Tavaly Lajkó Félix a koncertje után megkérdezte, megismertetnénk-e Kiss Tibivel. Bemutattuk őket egymásnak, azonnal jó viszony alakult ki köztük, a végén együtt zenéltek. Ebben az évben már azt tervezik, hogy együtt lépnek fel. Nem az az üzemmenet folyik nálunk, hogy a „készterméket” megvesszük, majd használat után eldobjuk.

mihaly4


Kiemelne egyet az idei programok közül?

Az idei tervek között meg kell említenem, hogy szeretném, ha megvalósulna a Katlantánc. Pina Bausch, a színháztörténet egyik legjelentősebb alakja már tíz éve halott, de produkciói szellemisége a mai napig él. A Szegfűk című előadásnak egyik alapmotívuma a négy évszak, az örök visszatérés megidézése, amit jelnyelvi módon táncolnak el Louis Armstrong zenéjére. Szeretnénk, ha július 31-én több száz emberrel együtt ez nálunk is összejönne. Ez a közös táncos vonulás pontosan tükrözné a Katlan szellemiségét: a szabadságot, a bátorságot és a derűt.

_D0A8020_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Tíz éve halt meg Cseh Tamás, aki szintén meghatározta a Katlan életét.

Cseh Tamás nyitotta meg az első Ördögkatlant. A második évben, augusztus hetedikén javában zajlott a fesztivál, és jött a szomorú hír a feleségétől, hogy Tamás elment. Egy pillanatig nem volt kérdés, hogy valamilyen úton-módon ne idéznénk meg Tamást minden évben az Ördögkatlanon. Ez idén sem lesz másképp. A látogatókat várja majd egy zongorával együtt a rendelkezésükre bocsátott Cseh Tamás Szoba, ahol bárki leülhet a hangszer mellé, egy feltétellel: hogy Cseh Tamás dalokat ad elő.

38655850_2215230905172121_2197676010210590720_o


Az empátiát, elfogadást is segítheti a fesztivál?

Szerénynek kell lenni, én nem akarok nagy szavakat használni – de ha más mondja, elfogadom. Azt gondolom, hogy öt napra kiszakadunk abból az ördögi körből és fullasztó szürkeségből, amiben mindannyian élünk. Akárhogy nézem, én is zárványként létezem a budapesti utcákon. Az Ördögkatlanon az elzárkózás helyett lépten-nyomon nyitottsággal találkozom. Külön kiemelném, nálunk nincs politizálás, nem foglalkozunk azzal, melyik művészt hova sorolnak.

_D0A8014_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Az irodalmi programok összeállításában mi döntött?

Másodszorra kérünk fel kiadót, hogy képviseltesse magát az Ördögkatlanon, idén a Jelenkor Könyvkiadóra esett a választásunk. Azt, hogy melyik írót, költőt hozzák el, rájuk bízzuk. Ezen kívül jó kapcsolatot ápolunk a Pannon Tükör című folyóirattal is, őket is várjuk, és nem határozzuk meg, hogy a szerkesztő, Nagygéci Kovács József milyen szerzőket választ. Az idei év egyik nagy szenzációja Háy János Kik vagytok ti? című, sajátos magyar irodalomtörténete, esszégyűjteménye. A szerző négy napon keresztül tart majd előadásokat a fesztiválon Petőfiről és Pilinszkyről, Móriczról és Hajnóczyról, mindazokról, akik irodalmunk kétségbevonhatatlan nagyjai. Háy meghívása természetesen szintén személyes döntésből fakadt.


Hogy látja, vissza-visszatér a korábbi közönség?

Tulajdonképpen szinte mindenki visszatér, és mindenki hoz is magával valakit. Az a tapasztalat, hogy évről évre többen vagyunk, és ez jó, mert nem lankad az érdeklődés, megmarad a nyitottság az Ördögkatlan iránt.

50


A legtöbb cég elzárkózik a kultúra anyagi támogatásától. Van ötlete, miért?

Két magyarázattal szolgálhatok erre a kérdésre. Az egyik, hogy nagyon fiatal a nálunk létező kapitalizmus, amelyben az úgymond újgazdagok még „kezdők”, tőlük egyelőre nem várhatunk sokat. Magyarországnak a történelme alatt soha nem adatott meg az a kiváltság, hogy száz-kétszáz éven keresztül viszonylagos változatlanságban, nyugalomban működhessen. Bízom benne, hogy majd a mostani újgazdagok unokái másképp viszonyulnak a kultúrához, ha addig nem történik megint valami lényegi változás. A másik, hogy sok cég a tao által letudhatta a kultúratámogatást, de a tao megszüntetésével nem feltétlenül született meg bennük a szándék, hogy jó, most másképp kell segítenem a kultúrát. Mindezek dacára az Ördögkatlan minden évben újult erővel és lankadatlan lelkesedéssel vág bele a szervezésbe és a megvalósításba.


Ayhan Gökhan

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

69445811_2480460328678712_5927992683179016192_n

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma