kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.07.10

Gyermek módjára tudok lelkesedni, ha művészember, legyen akár író, akár festő személyes tárgyai közelébe kerülök. Ilyen szempontból óriási kincsesbánya a Petőfi Irodalmi Múzeum Magukra maradt bútorok című kiállítása: egyik ámulatból esem a másikba, amikor szemem elé kerül a múzeum relikviagyűjteményének ez a páratlan szelete. Megszemlélhető többek között Nemes Nagy Ágnes íróasztala, Jókai Mór karosszéke, Csinszkáék szalonfotelja is.

_D0A9167_Copy
21 szék. Mind valaha egy íróé vagy költőé volt.

Szent és intim egy ilyen bútor, amely nyelv nélkül mesél: megszólít és megidézi az író személyét, műveinek világát. A tárgy tovább él, és vele együtt minden eltévesztett köszönésben, repedésben, a székek karfájának kopásán, a fotelek süppedéseiben ott vannak egykori használóik. Maguk az alkotók élnek örökkön e bútorokban. A költő tárgyi környezete elárulja egykori tulajdonosa élettörténetét, vall anyagi helyzetéről, tükrözi a szerző stílusát.


Ezek a bútorok önmagukban is beszédesek, azonban sokkal többet mondanak abban a kontextusban, amelyben eredetileg léteztek. A kiállítás kurátorai láthatóan nagy munkát fektettek abba, hogy a bútorok eredeti környezetét, az írókkal való kapcsolatát feltárják. A közönség számára jórészt ismeretlen berendezési tárgyak a hozzájuk kötődő fotókkal, idézetekkel egészülnek ki, hogy még inkább visszakerülhessünk abba az időbe, amikor a bútorokat még használták, és még nem váltak műtárggyá.


_D0A9193_Copy


Aztán ott van minden egyes bútor mellett egy részletes leltári jelzet, amely nemcsak pontosan és részletesen informál minket az adott tárgy anyagáról, méretéről, állapotáról, gyűjteménybe kerülésének idejéről, valamint történetéről, hanem ráébreszt arra is, hogy az eredeti funkcióját vesztett darab hogyan illeszkedik korábban nem létező összefüggések rendszerébe vagy, hogy műtárgyként milyen jelentéstartalommal gazdagodik.


Az első tér egy óriás látványtár: 21 író, költő székét három sorban, önálló rekeszekben kiállítva tekinthetünk meg. Habár oldalt egy képernyőn végig lehet böngészni, hogy melyik szék kié, és hogy miként került a múzeumba, mégis az a legizgalmasabb, hogy a különböző korokból származó relikviák (és a hozzájuk tartozó életművek egyaránt) egymással összehasonlíthatóvá válnak.


_D0A9175_Copy
Petőfi gondolkodószéke keretben


Aztán bentebb haladva elsőként Petőfi gondolkodószéke kerül a szemünk elé, az, amelyiket már jól ismerünk Orlai Petrich Soma Mezőberényben festett képéről. Ez a festmény is szerepel a szék mellett. És nagyon jó ötlet, hogy e népi faragású, lakkozott bútor kvázi bekeretezve jelenik meg a látogató előtt: a keret nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a szék már műtárggyá vált.


Ebben a térben van még többek között Jékely Zoltán egykori komódja, Sütő András marosvásárhelyi otthonából származó fotel, Tamási Áron biedermeier széke, Ottlik Géza egykori tükre vagy Réz Pál Jászai Mari téri lakásából származó asztal is, amelyet a Holmi szerkesztői is gyakran körbeültek.


_D0A9189_Copy
Jékely egykori komódja és Sütő András fotelja


Gyönyörű az a vörös bársonnyal alábélelt, vagdalásos bőrborítású, tulipános-leveles mintázatú szék, amelyet Jókai Mór Komárom várostól kapott. Úgy tudjuk, hogy ez volt a kedvenc széke, ezen ülve dolgozott. Kiemelkedő még ebben a térben Móricz Zsigmond Leányfalun használt széke is. Ez egy festett támlás gondolkodószék az egykori tulajdonos nevével és évszámmal: OMADI ISTVÁN ANNO 1835.


_D0A9209_Copy
Jókai Mór széke


A következő tér mesél arról, hogy mi történik ezekkel a tárgyakkal a múzeumba kerülést követően. Lázár Ervin neorokokó karosszéke és Boncza Berta késői biedermeier fotelja egymás mellett a restaurálás dilemmáira hívja fel a figyelmet. Az elfogadott nézet szerint a Lázár Ervin-szék hasadását nem fogják eltüntetni, csupán alátámasztják azt. Csinszka Csucsáról felhozatott szalongarnítúrájának székei pedig egységes külsejüket a 2000-res években nyerték el/vissza, amikor Csinszka terveihez igazítva minden darab újra kék lett.


Ebben a térben megtudjuk azt is, hogy míg az Iparművészeti Múzeumba művészi kvalitásuk folytán kerülhet be egy tárgy, addig a Petőfi Irodalmi Múzeumban egy hétköznapi tárgy az írókat, költőket övező kultusz miatt válthat műtárggyá, értéke tulajdonosától függ. Az erre hozott példa két lombardi szék: az Iparművészetiben található darab az észak-itáliai bútorművészet jellegzetes darabjaként fontos, míg a PIM-ben található hasonló példányt Jókai Mór hozatta Olaszországból a Bajza utcai Feszty-villa ebédlőjébe másik 23 társával együtt.


_D0A9196_Copy
Egy tárgy sokféleképpen kötődhet egy íróhoz


Szó esik még ebben a térben az alkotó és egy bútor közötti kötődésről is: megnézhetünk egy Nagy László tervezte széket, egy Ottlik Géza által használt asztalt, egy szekrényt, amelyet Arany János ajándékozott lányának, egy széket, amelyen akár Ady Endre is ülhetett, valamint egy Szántó Judit által egy József Attila-kiállítás számára vásárolt polcot is.


A tárlat felhívja a figyelmet a gyűjtemény teljességének lehetetlenségére is: a legnagyobb veszteséget az ember és a természet pusztítása, valamint az idő vasfoga okozzák, így a régmúlt időkből fennmaradt tárgyaknak kiemelkedő értéket tulajdonítunk. Mint például annak a Kölcsey Ferenc hagyatékából származó széknek, amely az egyetlen, az író tulajdonából fennmaradt bútor. De itt szerepel Kosztolányi Dezső könyvespolca is, amelyet idővel örökösei – minthogy nem fért el náluk – kettéfűrészeltek. A sok-sok kiállított fotó pedig mesél az óriási bútormennyiségről, amelyet ma már nem ismerünk, pedig egykor íróink, költőink otthonának díszei voltak.


_D0A9204_Copy
Hiányzó bútorok...


Az utolsó terem a múzeum relikviagyűjteményébe enged betekintést, láttatva, hogy ezeket a bútorokat hogyan is tárolják a raktárakban. Az asztalok egy installációba való zsúfolása mutatja, hogy ezeknek az értékes műtárgyaknak bizony elég szűkös hely jut, ha éppen nincsenek kiállítva.


A kiállítás egészében a falról különböző kérdések lógnak, amelyek segítenek a látogatónak elgondolkodni a művészi kultusz mibenlétéről. Például ilyenek: Válhat-e társsá egy bútor? Milyen hatással lehet egy bútor egy ember életére? Jellemzi-e az írót otthona és a bútorai? Többet ér-e egy karosszék, ha valaha József Attila ült benne?


Kocsis Katica

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

papirlelek_R

2019.07.22

Furcsa szerelmi háromszögnek lehetünk tanúi a Papírlélek című kisfilm nézése közben. Ági, a volt kedves ugyanis szellem alakjában kísért régi szerelme, Dani lakásán, közben pedig a férfi bimbózó kapcsolatát igyekszik szabotálni. Beszélgetés a július 7-én bemutatott film rendezőjével, Holtai Gáborral.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

A Catherine Deneuve, Juliette Binoche és Ethan Hawke főszereplésével készült filmnek ez lesz a világpremierje, és a versenyprogramban is indul a filmfesztiválon. A japán-francia koprodukciót múlt év őszén tíz héten át forgatták Párizsban. A film egy család történetét mutatja be, a történet egy lakásban játszódik. A 76. velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik.

Kovács Péter alkotásainak fókuszában az emberalak, az emberi test áll, amelyet a festészeti és grafikai eszközöket egyszerre alkalmazó, a szín és a vonal együttes kifejező erejére alapozott, expresszív hangvételű kompozíciókban jelenített meg. A nagyméretű, esetenként diptichonokká, triptichonokká alakított művek mellett fontosak művészetében azok a kisméretű, feljegyzés szerű füzetlapok, "firkafélék" is, amelyeket a művész állapotrajzoknak nevezett. Az egyedi kompozíciók, a rajzok mellett az 1990-es évektől sokszorosított grafikákat, litográfiákat és rézkarc-hidegtűket is alkotott.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma