NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.06.29
Révy Orsolya

Gondoltad volna, hogy az egyik legracionálisabb költőnket, Arany Jánost is megérintette a spiritizmus szele? Hogy spiritiszta szeánszokon vett részt? Az 1850-es években Magyarországon is fellendült az „asztaltáncoltatás”, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának is címet adó, A kép-mutogató című Arany-versben is megjelenik. A kortárs és korabeli műveket bemutató tárlatról a kurátorral, H. Bagó Ilonával beszélgettünk.

A96I3236


A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az Arany-emlékévben nyitották meg a 2019. február 23-ig megtekinthető Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás című tárlatot, amely 2018-ban kiegészítő szekciókkal bővült. Március 15-én nyílt meg az Ország(h), város, híres ember – Arany János és a fényképezés című kiállítás, mely Arany Jánosnak a fényképezéshez való kapcsolatát tárta a látogatók elé. Ezt követte a május 23-án megnyílt A kép-mutogató. Arany János és a spiritizmus című kiállítás, mely a költő életének újabb, eddig kevéssé ismert részére irányítja a figyelmet és ezúttal a spiritizmushoz való viszonyával foglalkozik. Az egészen szeptember 9-ig látogatható tárlatról a kurátorral, H. Bagó Ilonával beszélgettünk.


Mielőtt elmélyednénk Arany János és a szellemvilág kapcsolatában, érdemes kicsit jobban körbejárni a kérdést, mit is jelent a spiritizmus. E nézet szerint a szellem és a lélek a halál után is megmarad, így az élők kapcsolatot teremthetnek a halottak szellemével. Az asztaltáncoltatás alkalmával a szeánszon részt vevők különféle „varázseszközök” használatával lépnek kapcsolatba a holtakkal. A mozgalom Amerikában jelent meg először, majd az 1850-es években eljutott Európába is.


A96I3232


Ahogy H. Bagó Ilona, a kiállítás kurátora is elmondta: a spiritizmus korai időszakában az asztaltáncoltatás a társas érintkezés közkedvelt formája volt az arisztokrácia és a polgárság körében. „A magyarországi változatnak volt azonban egy sajátos többlete: a szórakozás mellett megjelent a trauma-feldolgozó formája is. A mi korszakunkat nézve ez a trauma egyrészt társadalomlélektani: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása volt” – magyarázta a kurátor. Arany a következőképpen vall erről az időszakról Irányok című írásában: „A nyomás, a zaklatottság, a meghasonlás, mely politikai rázkódásink után európaszerte erőt vett a kedélyeken, midőn nem vala hit, nem remény, nem bizalom – midőn besüppedt lábunk alatt a föld, s biztos irány helyett az asztaltáncoltatás szédelgéseiben kerestünk enyhületet: ily kor, mondom, nem lehetett a jóravaló, a higgadt, a kitartó alkotás kora. Midőn a külső élet megszűnt, elfolytatott: a lélek ön belsejébe fordítá szemeit.


A kurátortól megtudtuk, hogy


a kor másik vesztesége, az ikonikus zseni, Petőfi Sándor eltűnése volt, amelyet nemcsak akkoriban nem sikerült feldolgozni, de halálának tisztázatlansága máig foglalkoztatja az olvasókat, a közönséget.


Hozzátette: a költőbarát elvesztését Arany János is megszenvedte, ugyanakkor a magánéletében is történt tragikus esemény, amely a spiritizmus felé sodorta: Juliska lánya nagyon fiatalon, 21 éves korában meghalt, és Arany ekkor megírja a magyar irodalom talán legszebb sírversét, mely így végződik: „LÉLEK Él, találkozunk”.


A96I3277


Mindazonáltal a teljesség kedvéért merüljünk el a verscímben is szereplő képmutogató fogalom tisztázásában is. A képmutogatás a vásárok elterjedt látványossága volt a 17–18. századi Európában: a képmutogatók összefüggő események képsorait bemutatva mondtak el egy-egy tanulsággal záruló, nem ritkán tragikus kimenetellel végződő történetet. Arany János a címadó versében egy debreceni vásári képmutogatóval meséltet el egy tragikus szerelmi történetet, ebben található a már említett szeánsz-jelenet is. „A szeánsz alkalmával az apának megjelenik halott lánya szelleme, akit elüldözött a szerelme miatt, majd halálra maratott a kutyáival. A lány szomorú történetének hallatára lelkiismeret-furdalása lesz, rögeszméjévé válik a holttest keresése és a bocsánatért esedezés, végül ő is meghal. A koporsóján a címer lefelé van fordítva, amely jelzi, hogy a vele kihalt a család. A vers végén pedig két tanulság is van. Az egyik, hogy a szülő ne szóljon bele gyermeke párválasztásába, a másik, hogy a grófi sírbolt nem nyílik ki az ítélet napjáig. Ezt lehet úgy olvasni, hogy nincs, aki az apa szellemét megidézze, ugyanakkor olvasható Arany János üzeneteként is: hagyjuk a halottakat nyugodni, ne bolygassuk őket” – magyarázta H. Bagó Ilona.


Az asztaltáncoltatás keretében a résztvevők a kezüket az asztalra helyezték, amely a szellem megjelenésekor elmozdult, olykor felemelkedett a földről. Emellett használtak többek között egy háromlábú, asztalra helyezhető sámlit is, amelynek az egyik lába ceruzát rejtett. „Asztal-írás ötvenhatban/ Vala itt-ott még divatban; / Kisded asztal egyik lába / Iró-eszközt rejt magába: / A körűl sereglenek / Azzal írnak másvilági / Láthatatlan szellemek” – írja Arany A kép-mutogató című versében. Ezen sorokra H. Bagó Ilona kurátor hívta fel a figyelmet beszélgetésünk során és kiemelte, hogy ez az egyik legkonkrétabb utalás a szeánszokra az Arany-életműben.


A96I3224


A kurátor hangsúlyozta, hogy Arany János költészetében a spiritizmus csak motívumként van jelen.


„Arany Jánosnak volt olyan élménye, amely mélyen elgondolkodtatta, ugyanakkor észérveket keresett és próbált magyarázatot adni olyasvalamire, amelyet még soha nem tapasztalt.


Aranynál ez a kettősség dominál: eljár szeánszokra, noha azt írja Egressy Gábornak, hogy »szkeptikus vagyok«, de a szövegeiből mégis kitűnik, hogy nem teljesen zárkózott el a témától.” – mondta el a kurátor.


Arany János tehát nem volt elkötelezett híve a mozgalomnak, ezzel szemben barátját, Egressy Gábor színművészt magával ragadta a spiritizmus. Egressy találkozott utoljára Petőfi Sándorral, ami miatt gyötörte a lelkiismeret-furdalás. „A szeánszon elhangzott párbeszédben – amelyet Egressy Gábor fia publikált később, és amely a kiállításon is megtekinthető – arról van szó, hogy ha nem találkoznak Mezőberényben, akkor Petőfi nem megy Bem után, és akkor nem hal meg olyan fiatalon. Egressy gyakran idézte a költő szellemét, kérdezte, meg tud-e neki bocsátani, majd arra volt kíváncsi, hol van, hogyan halt meg, mi történt vele. Egy alkalommal Arany is részt vett egy szeánszon, amikor Petőfi szellemét idézték meg, és utána azt írta Tompának (Tompa Mihály költőnek – a szerk.), hogy vannak ezzel kapcsolatban ellenérzései” – mesélte H. Bagó Ilona.


A96I3226


Erről és további érdekességekről Tarjáni Eszter irodalomtörténész beszél a kiállításon – egy videóban, amely részlet a Fába szorult lélek című, spiritizmussal foglalkozó filmből. „Nagyon érdekesek a szeánszokról szóló leírások, mert nagyon objektívnek látszanak, ugyanakkor nem tudják visszaadni azt a hangulatot, melyet a részt vevők átéltek. Érdemes Esztert meghallgatni, mert olyan társadalomlélektani kérdésekről beszél, amelyek kiegészítik a tárlatunkat” – magyarázta a kurátor. Hozzátette, hogy a kiállítás ötletét a nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt Tarjáni Eszter vetette fel, a koncepció az ő Szellem örvényében című könyve alapján épült fel. „Fontosnak tartottuk megvalósítani Eszter ötletét, hiszen


olyan jelenségről van szó, amely olyan szerzőket is magával ragadott Arany János mellett, mint például Jókai Mór és Jósika Miklós, az ő spiritizmushoz való kapcsolatukról is beszélünk a kiállításon” – fűzte hozzá.


Kiemelte, hogy Tarjáni Eszter a spiritizmus vizsgálatakor nem állt meg a 19. századnál, a 20. századból is nagyon érdekes anyagokat gyűjtött össze, köztük Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc életművéből, sőt a második világháború utáni időszak alatt a témához még hozzászól Ottlik Géza és Márai Sándor is. „Lesz jövőre egy kiállításunk Budapest a díványon címmel, és a pszichoanalízis hatásait fogjuk vizsgálni a művészetekre. A spiritizmus és pszichoanalízis viszonyáról ott is kell majd beszélnünk, mert például Kosztolányi és Karinthy szeánszra is jártak és a díványra is felfeküdtek” – avatott be a részletekbe H. Bagó Ilona.


A96I3244


A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb Arany-tárlata két részből áll. Az első térben, ahogy a kurátor mondta: a „valóságos térben” konkrét anyagokkal, írók, szövegek és tárgyak bemutatásával beszélnek a jelenség hazai megnyilvánulásairól. A szerzőkről készült, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében található portrékat egy korabeli képzőművész, Barabás Miklós készítette. „Nagyon kevés képi dokumentáció maradt fenn ebből a korból, ez még a fotózás előtti időszak, és a spiritizmussal kapcsolatban sem tudunk eredeti tárgyat bemutatni. A vásári látványosságról, a képmutogatásról is mindössze két darab tábla maradt fenn, ezeket is láthatja a közönség: az egyik a Néprajzi Múzeum, a másik pedig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) tulajdonában van, mindkettő Káposzta Sára és Gulyás Miska tragikus szerelmi történetét meséli el” – mesélte a kurátor.


A kiállításnak ebben a terében látható továbbá néhány könyv is a gyűjteményből, köztük Jókai Mórtól a Jövő század regénye, a Politikai divatok és az Asztrál szellemek című kötetek, valamint Jósika Miklós Két élet című regénye. „Míg Jókai Mór életművében a spiritizmus csupán motívumként jelenik meg, addig Jósika Miklós regényében a jelenség már történetformáló erővé válik. Ez a 19. századi magyar irodalomban nála tapasztalható egyedül” – mutatott rá H. Bagó Ilona. A tárlatból kiderül tehát, hogy ez nemcsak a 19. században volt izgalmas kérdés íróink, költőink számára, de a 20. és a 21. században is születtek alkotások, melyek ezt a tematikát járják körül, és maga a jelenség napjainkig foglalkoztatja a művészeket – magyarázta a kurátor.


A kiállított és hozzáférhető könyvek mellett a tárlaton megtaláljuk annak a háromlábú íróeszköznek a rekonstruált változatát is, amellyel „a másvilági láthatatlan szellemek írnak” a szeánszok alkalmával.


A kiállítás nem nélkülözi a kortárs, 21. századi vonalat sem. „A könyvek, az íróportrék és a szövegek statikus formája önmagában nem képes azt a többrétegűséget élményszerűen visszaadni, amely szerintem az Arany-vers lényege. Arany János a képmutogatás hagyományára támaszkodva ponyvából magas művészi értékű költeményt alkotott. Ebből a szövegből, melyet Epres Attila hangján hallhatunk, készített Czakó Ferenc egy képmutogató táblát homokanimációval. Korszerű technikával született egy kortárs képzőművészeti alkotás, amely képes felidézni a korabeli vásári hangulatot. ” – mesélte a kurátor. A második, „interaktív térben” ráadásul további izgalmas elemek várnak; itt már a spiritizmus jelentése kap hangsúlyt, illetve az, hogyan fejlődött és szakadt szét különböző irányokra a századforduló környékén. Az információkat egy kör alakú interaktív asztaltól kaphatjuk meg, amelyet Samu Bence médiaművész és Mezei Ildikó grafikusművész készített: a kezünket ráhelyezve – akárcsak a szeánszok alkalmával a résztvevők – az asztal közepén szépen kivitelezett szövegeket olvashatunk a spiritizmus hazai megjelenéséről. Az asztalra egyszerre többen is rátenyerelhetünk, amely így más és más szövegeket mutat fel, és ha mind a nyolcan körbeálljuk, akkor akár még Petőfi Sándor szelleme is megjelenhet körünkben…


A96I3268


A téma összetettsége miatt a kurátor szakmai segítséghez is folyamodott: a spiritizmuskutatásban Gyimes Júliát, a néprajzi vonatkozású anyagoknál a Fába szorult lélek című film két alkotóját, Szacsvay Évát és Tari Jánost kérte fel szakértőnek, illetve Tasnády Zsuzsannát, aki a képmutogatás jelenségét kutatta. A látványtervet Kemény Gyula készítette. „Ezek a mostani kisebb kiállítások szétfeszítették volna a nagy kiállítás (Önarckép álarcokban. Arany János-emlékkiállítás) koncepciójának kereteit. Ugyanakkor Arany Jánossal kapcsolatban felhívják a figyelmet olyan jelenségekre, amelyekről azt gondoltuk, hogy érdemes róluk beszélni” – mondta H. Bagó Ilona.


A Petőfi Irodalmi Múzeum jelen kiállítása, A kép-mutogató. Arany János és a spiritizmus szeptember 9-ig várja a látogatókat. A tervek szerint, ahogy H. Bagó Ilona elmondta, a harmadik Arany Jánossal foglalkozó tárlatra szeptember 7-től várják a látogatókat. A kettős témájú, interaktív tárlaton Arany János műveinek bábszínházi adaptációi mellett a klasszikus bábtípusok technikájával is megismerkedhetnek a látogatók. „Az első két kiállítás inkább a felnőtteknek szól, a mostani különösen, de a bábos kiállítással a gyerekeket is szeretnénk megszólítani, már készülnek a múzeumpedagógiai tervek” – avatott be a tervekbe a kurátor.



Révy Orsolya

Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Október elején elárverezi Banksy legnagyobb és egyik leghíresebb, Devolved Parliament (Elfajzott parlament) című festményét a Sotheby's Londonban. A brit parlament alsóházának képviselőit csimpánzként ábrázoló alkotás a rejtőzködő brit graffitiművész legdrágább művé válhat, mivel az aukciósház legalább 1,5-2 millió font leütési árra számít. Banksy a négy méter széles képet 2009-ben festette. Még abban az évben kiállították a bristoli múzeumban, ahol több mint 300 ezer látogatót vonzott, és bekerült a világ 10 leglátogatottabb tárlata közé. Ismeretlen tulajdonosa idén ismét kölcsönadta kiállításra a múzeumnak a 10 éves évfordulóra és Nagy-Britannia európai uniós kilépésének idejére.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

foter-fesztival_R

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma