NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.09.09

„Az addiginál látványosabb, élményszerűbb tárlatokat kezdtünk el készíteni, a kicsit poros, kicsit dohos múzeumi világ kifordítása, kulturális színtérré alakítása sikeresen megtörtént” – mondja a Petőfi Irodalmi Múzeum nemrég Móra Ferenc-díjjal kitüntetett munkatársa, dr. Szilágyi Judit irodalomtörténész, több jelentős kiállítás kurátora. A múzeum sikereiről, a fiatalok megszólításáról és a PIM megítéléséről is beszélgettünk vele.

kult-e1567497979176
Fotó: Kurucz Árpád

A Móra Ferenc-díj mit jelent a pályáján?

Örömmel tölt el, hogy szakmai elismerésben részesülhettem. Megjegyzem, 2009-ben a kollegáimtól kaptam egy múzeumi belső elismerést, az úgynevezett Pálma Fáma díjat, ami szintén nagyon fontos volt nekem. A mostani díj jelzi, hogy kívülről is értékelik a munkám, számomra ez nagy megtiszteltetés.

 

Emlékszik, hogyan nézett ki az első időszaka a Petőfi Irodalmi Múzeumban?

2003-ban kezdtem el dolgozni a kézirattárban, és azt mondhatom, a mai napig nagyon jól érzem itt magam. Az alapvető dolgok nem változtak az idők alatt, nagyon erős, egymást segítő csapat jött össze. Amikor kezdtem, E. Csorba Csilla volt az igazgató, az ő időszakában robbant nagyot a PIM.


szilagyi_judit_1
Szilágyi Judit a Móra-díjjal


Robbanás alatt mit értsünk?

Egyrészt E. Csorba Csilla hatalmas energiája és rendkívüli maximalizmusa segített abban, hogy lendületet kapjon a PIM, másrészt a múzeumi szféra is számos komoly változáson ment keresztül. Az addiginál látványosabb, élményszerűbb tárlatokat kezdtünk el készíteni, a kicsit poros, kicsit dohos múzeumi világ kifordítása, kulturális színtérré alakítása sikeresen megtörtént. Nem csak a megőrző, feldolgozó funkció volt a fontos, hanem hogy kommunikáljunk a közönséggel, nyissunk a külvilág felé. A folyamat a nemzetközi trendek sorába illeszkedik:erre a hullámvasútra ült fel jó időben a PIM.

 

A kiállítások összeállításakor figyelembe veszik, hogy a szakmának és a közönségnek is megfeleljenek?

Nem sokkal azután, hogy elkezdtem itt dolgozni, szerveztem egy kiállítást, amely a növények és az irodalom kapcsolatát dolgozta fel. Ez úgy nézett ki, hogy jó sok növényt kihordtunk a PIM udvarára és ezekhez illesztettünk szövegeket. Az ötletet egynyári élménynek szántuk, ami jól mutatta, hogy a múzeum kilép a falai közül. A PIM ismertségén nagyot lendítettek a buszos vándorkiállításaink is. Az elsőt 2008-ban indítottuk a Nyugat századik évfordulója kapcsán. Nagy sikere volt, ezt folytattuk a következő években, legutóbb pedig 2017-ben, az Arany János évforduló idején.

busz
Arany János buszos vándorkiállítás

Könnyen elérik a fiatal korosztályt?

Nagy nehézsége egy irodalmi múzeumnak, hogy szövegcentrikus, és ez alapvetően összefügg az olvasás problematikájával. Olvas-e a fiatal generáció betűt? Hogyan érdemes számukra tálalni a szöveget? Ehhez hasonló kérdések egész sorával kell megbirkóznunk, ezért újabb és újabb trükköket igyekszünk bedobni. A vándorkiállításainknak van egy szociokulturális missziója is, mégpedig az, hogy olyan helyekre is eljuthassunk, ahova nehezen és ritkán ér el a kultúra. A digitális eszközök és a vizualitás sok segítséget nyújt abban, hogy ilyen környezetben is felkelthessük az érdeklődést egy-egy alkotó vagy irodalmi jelenség iránt.

_d0a3020__copy_
Kiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulójára

Hogyan helyezné el a nyugat-európai irodalmi múzeumok között a Petőfi Irodalmi Múzeumot?

Óriási a szórás, őrült nagyok a különbségek. Találkozunk olyan helyekkel, amelyek fejlettségi szintjén a PIM rég túljutott, de azért van még hova fejlődnünk, ezt tudjuk, és ennek érdekében mindent meg is teszünk. Például a technika felhasználási lehetőségei terén mindig előre lehet lépni, azonban nem légből kapott állítás, hogy elég jól állunk az összehasonlításban.

 

Kiemelne egy-egy most is futó projektet és jövőbeli tervet?

Az irodalom és a gasztronómia köré épülő kiállításunk most Székelyudvarhelyen van, ősztől Stuttgartban mutatjuk be. A jövőre tervezett buszos projekt központi témája a gyerekirodalom lesz majd, ennek egyik, kortárs magyar gyerekverseket szemléltető változatának helyszíne jelenleg Kolozsvár. Házon belül is zajlanak az események, egy percig sem unatkozunk: hamarosan megújul a Petőfi kiállítás, és a következő évi projektjeink is szervezés alatt vannak.

 

Ayhan Gökhan

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma