Séta a varázsló kertjében

A Csáth Géza-fotóhagyatékot tavaly vásárolta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum. Több mint 400 fotó került így az intézmény birtokába, amely teljes egészében megtekinthető a 2020. május 31-ig látogatható CSÁTH  - A varázsló halála című kiállításban.

Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa elmondta: a szakembereknek elég komoly munkát jelent ilyen nagy mennyiségű anyaggal dolgozni, hiszen a különféle szempontok szerint csoportosított fotóhalmokat leírásokkal, leltári számokkal kell ellátniuk, valamint mindegyikbe egyesével bele kell nagyítaniuk, hiszen sokszor csak így tárulnak fel a fotókon szereplő részletek, amelyek akár az életút kérdéses pontjaira is választ adhatnak.

Az első csoportot a portréfotók jelentik, amelyekből vizualizálható az életút. Az előadáson szereplő két korai fotón még látható a kis Csáth kancsalsága, ezeket követi az iskolás tablókép, majd két, az orvostudományi egyetemi évek alatt készült portrét láthattunk.

A portrékat követték a csoportfotók, a szűkebb családról készített fényképek. A hagyatékban szerepel fotó a Csáth szülőkről, valamint a három testvérről is. Az író édesanyja korán meghalt, Csáth mindössze 8 éves volt, az édesapa, id. Brenner József később újraházasodott.

A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain.

A fotóhagyatékból azonban nemcsak az idilli gyermekkor válik láthatóvá, egy kutató számos érdekességre is rábukkanhat. Az előadáson előkerült például az a fotó, amelyen a kis Csáth szerepel mostohaanyjával. Sidó elmondta, hogy ezt a pillanatot nemcsak ez a fénykép, hanem Csáth naplója is őrzi, amiből kiderül, hogy a fotót édesapja készítette. Brenner József Szabadka első amatőr fotósa volt, az amerikai piacon megjelent Kodak gépből elég hamar sikerült rendelnie.

Csáth Géza 10 éves korától vezetett naplójában pontosan dokumentálta édesapja fotós tevékenységét, ezért sokat meg lehet tudni az amatőr fotós kísérletezéseiről is. A naplóban szerepel az a nap is, amikor Brenner 1898. április 22-én megvásárolta a Kodak gépet. Csáth ámulva mesélte naplójában, hogy a fényképezővel portrét és tájképet, valamint pillanatképet is lehet készíteni.

A fotóhagyaték nagy részét képezik a családi eseményekről készített képek, amelyekről nemcsak a részvevő személyek azonosíthatók be, hanem az a nagypolgári, szecessziós környezet is, amelyben éltek. Láthatóvá válik az életmódjuk, a korabeli játékkultúra, valamint a szecsessziós Szabadka belsőépítészetéről is gyűjthetők információk. Az egyik ilyen csoportképen szerepel Kosztolányi is kalapban.

A fényképekből a Brenner család műveltségére is lehet következtetni. Ha könyvvel szerepelnek egy-egy fotón, akkor jellemzően mindig a legfrissebb kortárs köteteket olvassák, ebből látható, hogy tudásuk, irodalmi tájékozottságuk naprakész volt. Az is kiolvasható, hogy a család olvasta és nyomon követte a francia trendeket, előfizetői voltak a kortárs francia irodalmi-képzőművészeti lapoknak.

A hagyatékban még 70-80 darab szabványkartonra ragasztott, sztereofotónak tűnő darab is szerepel, azonban ezek mégsem adják ki a térbeli hatást, hiába nézzük őket sztereonézővel. Ennek az oka, hogy Brenner nem valós időben készítette el ezeket a képeket, hanem saját maga, otthoni körülmények között próbálta a megfelelő módon előhívni ezeket a fotókat. Habár ez a kísérlete nem volt sikeres, ezek a fotópárok mégis fontosak, hiszen a kartonok számozottak, datáltak és pontos leírást adnak, ami megkönnyíti a szakemberek munkáját.

A fotók az emlékezet vizuális megörökítői, ami az 1930-as években még abszolút újdonságnak számított. Akkoriban még sokkal elterjedtebb volt a műtermi, beállított képek készítése, amelyek sterilségük folytán csak kevés valódi információval szolgálnak a fotón szereplő személyek életéről. Ezzel szemben Brenner képei mesélnek a család mindennapjairól, a második feleség haláláról, Csáth gyermekkoráról. A fotókból pontosan kiolvashatók az író személyes életének részletei.

A Csáth-fotóhagyatékból a Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan fotókönyvet is ad ki, így az író személyes életének egy része bárki számára hozzáférhető lesz majd.

Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu