2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

_D0A3010_Copy


A Csáth Géza-fotóhagyatékot tavaly vásárolta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum. Több mint 400 fotó került így az intézmény birtokába, amely teljes egészében megtekinthető a 2020. május 31-ig látogatható CSÁTH* *A varázsló halála című kiállításban.


Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa elmondta: a szakembereknek elég komoly munkát jelent ilyen nagy mennyiségű anyaggal dolgozni, hiszen a különféle szempontok szerint csoportosított fotóhalmokat leírásokkal, leltári számokkal kell ellátniuk, valamint mindegyikbe egyesével bele kell nagyítaniuk, hiszen sokszor csak így tárulnak fel a fotókon szereplő részletek, amelyek akár az életút kérdéses pontjaira is választ adhatnak.


_D0A3081_Copy 


Az első csoportot a portréfotók jelentik, amelyekből vizualizálható az életút. Az előadáson szereplő két korai fotón még látható a kis Csáth kancsalsága, ezeket követi az iskolás tablókép, majd két, az orvostudományi egyetemi évek alatt készült portrét láthattunk.


A portrékat követték a csoportfotók, a szűkebb családról készített fényképek. A hagyatékban szerepel fotó a Csáth szülőkről, valamint a három testvérről is. Az író édesanyja korán meghalt, Csáth mindössze 8 éves volt, az édesapa, id. Brenner József később újraházasodott.


_D0A3053_Copy
Csáth portéiból vizualizálható az életút


A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain.


A fotóhagyatékból azonban nemcsak az idilli gyermekkor válik láthatóvá, egy kutató számos érdekességre is rábukkanhat. Az előadáson előkerült például az a fotó, amelyen a kis Csáth szerepel mostohaanyjával. Sidó elmondta, hogy ezt a pillanatot nemcsak ez a fénykép, hanem Csáth naplója is őrzi, amiből kiderül, hogy a fotót édesapja készítette. Brenner József Szabadka első amatőr fotósa volt, az amerikai piacon megjelent Kodak gépből elég hamar sikerült rendelnie.


_D0A3084_Copy_1
A kiálltásban az egész fotóhagyaték megtekinthető


Csáth Géza 10 éves korától vezetett naplójában pontosan dokumentálta édesapja fotós tevékenységét, ezért sokat meg lehet tudni az amatőr fotós kísérletezéseiről is. A naplóban szerepel az a nap is, amikor Brenner 1898. április 22-én megvásárolta a Kodak gépet. Csáth ámulva mesélte naplójában, hogy a fényképezővel portrét és tájképet, valamint pillanatképet is lehet készíteni.


A fotóhagyaték nagy részét képezik a családi eseményekről készített képek, amelyekről nemcsak a részvevő személyek azonosíthatók be, hanem az a nagypolgári, szecessziós környezet is, amelyben éltek. Láthatóvá válik az életmódjuk, a korabeli játékkultúra, valamint a szecsessziós Szabadka belsőépítészetéről is gyűjthetők információk. Az egyik ilyen csoportképen szerepel Kosztolányi is kalapban.


_D0A2989_Copy
A Margó fesztiválon Sidó Anna előadásában ismerhettük meg ezt a fotóanyagot


A fényképekből a Brenner család műveltségére is lehet következtetni. Ha könyvvel szerepelnek egy-egy fotón, akkor jellemzően mindig a legfrissebb kortárs köteteket olvassák, ebből látható, hogy tudásuk, irodalmi tájékozottságuk naprakész volt. Az is kiolvasható, hogy a család olvasta és nyomon követte a francia trendeket, előfizetői voltak a kortárs francia irodalmi-képzőművészeti lapoknak.


A hagyatékban még 70-80 darab szabványkartonra ragasztott, sztereofotónak tűnő darab is szerepel, azonban ezek mégsem adják ki a térbeli hatást, hiába nézzük őket sztereonézővel. Ennek az oka, hogy Brenner nem valós időben készítette el ezeket a képeket, hanem saját maga, otthoni körülmények között próbálta a megfelelő módon előhívni ezeket a fotókat. Habár ez a kísérlete nem volt sikeres, ezek a fotópárok mégis fontosak, hiszen a kartonok számozottak, datáltak és pontos leírást adnak, ami megkönnyíti a szakemberek munkáját.


_D0A3073_Copy


A fotók az emlékezet vizuális megörökítői, ami az 1930-as években még abszolút újdonságnak számított. Akkoriban még sokkal elterjedtebb volt a műtermi, beállított képek készítése, amelyek sterilségük folytán csak kevés valódi információval szolgálnak a fotón szereplő személyek életéről. Ezzel szemben Brenner képei mesélnek a család mindennapjairól, a második feleség haláláról, Csáth gyermekkoráról. A fotókból pontosan kiolvashatók az író személyes életének részletei.


A Csáth-fotóhagyatékból a Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan fotókönyvet is ad ki, így az író személyes életének egy része bárki számára hozzáférhető lesz majd.


Kocsis Katica

Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma