Rejtély a kulcsra zárt szobában

1892-ben járunk, Muraközy nemrég hunyt el. A nyomozókat a gyászoló özvegy, Gyenes Sára fogadja, s kéri, hogy együtt kutassák fel férje életének titkait. Így indul a kecskeméti Ráday Múzeum élő történelmi játéka, melyet felnőtt látogatók részére állítottak össze az intézmény múzeumpedagógusai.

A fő cél, hogy a játék résztvevői minél jobban megismerjék Kecskemét híres szülöttét, a jeles festőművészt és városi hivatalnokot, a város református polgárát, Muraközy Jánost. A művész legjelentősebb alkotásait és a családi hagyatékban fellelhető relikviáit bemutató tárlat 2018. júniusában nyílt meg.

A kiállítóterem biedermeier hangulatúvá varázsolt szobájában a korabeli polgári lakások elmaradhatatlan kellékei bukkannak fel: zongora, biedermeier ülőgarnitúra kis asztalkával és tükrös könyvszekrénnyel. A Református Ókollégium évszázados falait, melyek Muraközy János ifjúkorának emlékeit is őrzik, 19. századi portrék, tájképek, festmények díszítik.

A kiállításhoz kapcsolódó játék valós történelmi tényeken és fiktív eseményeken alapul, összeállítását alapos kutatómunka előzte meg. Megálmodói igyekeztek belefoglalni Muraközy Kecskeméti Református Kollégium jogi karán töltött diákéveit, 1848-49-es szabadságharcos múltját, bujdosásának történetét, majd hazaérésének időszakát.

A festőművész magánéletéről keveset tudunk, így a művész szerelmeiről szóló történetszálak a Muraközyhez kapcsolódó irodalom, illetve családi históriák nyomán szövődtek. Ilyen legenda, hogy a festő kettős életet élt, nevezetesen, hogy pénztárnoki és gazdasági tanácsnoki teendői mellett már szégyellte festői ambícióit, és életének második felében egy állandóan kulcsra zárt szobában festett.

A felnőtteknek szóló program a szabaduló szobák és az élő történelem ötletén alapul. Az első feladat éppen az, hogy a nyomozók megtalálják a titkos helyiség kulcsát, azaz bejussanak a titkokat rejtő térbe, a kulcsra zárt szobába. A játék végén az is kiderül: a művész kihez írta utolsó szerelmes sorait.

A történetet egy-két beépített szereplő irányítja, az ő feladatuk a 19. századi hangulat megteremtése, a játékosok instruálása, a nyomozás gördülékenységének megteremtése.

Az élő történelmi játékok előkészítésének fontos része a karakterek kidolgozása. Muraközyné Gyenes Sára figuráját fikcióra támaszkodva építették fel. A játékban egy házvezetőnő is szerepel. Az ő alakjának megteremtését is körültekintő munka előzte meg: a 19. századi cselédek helyzetének, tevékenységének alapos megismerése nagyban segítette a múzeumpedagógusok munkáját

A nyomozós játék lényeges részét alkotják a kiállítótérben elhelyezett, a nyomozást segítő tárgyak, eszközök, amelyeket a játékosok felhasználhatnak a vizsgálódás során.

A szervezők igyekeztek korhű módon berendezni a festő dolgozószobáját. Régies hatású dokumentumok (térkép, oklevél, újság), antik könyvek, kopott ládák mellett kézzel írt levelek, naplók, ceruzarajzok alkotják a "kelléktárat".

Az eddig lezajlott nyomozások tapasztalata alapján a múzeumba érkező 5-6 fős csapatok minden alkalommal nagy élvezettel vetik bele magukat a rejtélyek kibogozásába. A történet részleteit úgy kell összeállítaniuk, mint egy kirakó elemeit, s így a detektívregényekből ismert struktúra, és a befogadói élmény teszi izgalmassá számukra a feladványsort.

A Ráday Múzeum 1983 óta működik Kecskeméten, a város történelmi Főterének szomszédságában. A Muraközy János életéről és művészetéről szóló tárlat mellett a Dunamellék református egyházművészetét bemutató állandó kiállításuk is évek óta sikeres. Nagy érdeklődésnek örvend Fuxreiter András múzeumban elhelyezett Ásványgyűjteménye: A természet harmadik országa című kiállítás, mely állandó és időszaki bemutatókkal, szakkörrel, rendszeres szakmai találkozókkal várja az őslénytani leletek, kőzetek, ásványok iránt érdeklődőket. A múzeum különleges vonzerejéhez tartozik a látványraktár és az ötvös műhely is.

A teljes cikk a magyarmuzeumok.hu oldalon olvasható.