Heteken át rendkívül alacsony volt a Duna vízállása. A nyári csapadékszegény időjárás miatt az elmúlt hét évtized legkisebb értékeit mérték, eddig soha nem látott zátonyok és sziklák bukkannak elő a vízből. Ám a rekordalacsony vízszint más meglepetésekkel is szolgált: október 20-án, szombaton egy érdi lakos megkereste a Ferenczy Múzeumi Centrum egyik önkéntes fémkeresőjét, miszerint egy érdekes rézkolompot talált az alacsony vízállású Duna partján sétálva.

A tárgy két oldalát Sárkányölő Szent György-ábrázolás díszíti, amely felkeltette a figyelmet. Ennek kapcsán Tauser Péter, a múzeum fémkeresőse a helyszínre ment, és néhány óra alatt több tucat ezüstérmét talált, amit azonnal jelzett is a múzeumi régészek felé. Másnap a múzeum önkéntes fémkeresőseinek segítségével a helyszínen elkezdődött a leletmentő feltárás, és már az első napon több mint 800 ezüstérmét gyűjtöttek össze a felszínről. ?Ekkor világossá vált, hogy egy nagyobb kincslelettel állunk szembe, ezért felkértük az Érdi Rendőrkapitányságot a terület biztosítására, akik a feltárás teljes ideje alatt végig a segítségünkre voltak. A következő napokban további ezüst- és aranypénzek kerültek elő, valamint rendkívül sok vastárgy? ? áll a múzeum közleményében. A vastárgyak között találunk fegyvereket, illetve hajótesthez tartozó kisebb tárgyakat is. Háromnapi kutatás után versenyt futva a Duna vízállásával 9 aranypénz, mintegy 2000 ezüstpénz és további 500 vastárgy került elő. A leletanyag egy igen kis területre koncentrálódott, amelyek másodlagos helyzetben kerültek elő, minden bizonnyal a Duna sodrása hozta ki őket a part szélére.

A több mint 2000 darabos kincslelet összetételére jellemző, hogy a külföldi veretek többségben vannak, ami kevésbé jellemző az akkori magyarországi pénzforgalomra. A pénzek kibocsátási ideje 1665 és 1743 közé tehető. Az aranyak között megtaláljuk XII. Kelemen pápa Vatikáni veretét, további a magyarok mellett zürichi, és holland kibocsátású dukátokat is. Emellett III. Ferdinánd, I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia pénzkibocsátásából származók dukátok is előkerültek, melyek bizonyítják a magyar aranypénzek európai kiemelt szerepét. A nagyszámú ezüstpénzek összetétele egy másik képet mutat: az érmék közel 90 százaléka nyugati veret, köztük több ritkaság számba menő érmét is azonosítottunk. Címlet szerinti megoszlásukra jellemző, hogy 1, 3, 6, 15 és 30 krajcárosokból, valamint tallérokból állnak. A krajcár akkoriban a legkisebb címletnek felelt meg, ez a váltópénz szerepét töltötte be, 100 ezüst krajcár ért egy ezüst tallért, és 250 ezüst krajcár ért egy arany dukátot.

Az eddig előkerült vasfegyverek és nagyobb tárgyak között megemlíthetünk bárdokat, baltát, csáklyákat, horgony töredéket és egy ágyúgolyót. A pénzek körül nagy mennyiségben kerültek elő kisebb vastárgyak, ezek hajószegek és egyéb hajószerkezethez kapcsolható leletek. A kutatás jelenlegi fázisában a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a partszakasztól nem túl távol egy hajó az 1750-es években balesetet szenvedhetett. Ez az időszak viszonylag békésnek számított, a szerencsétlenség ismert háborús eseményhez nem köthető. A hajó pontos helye nem ismert, de a kis területre kiterjedő leletanyag szóródása alapján a mostani feltárási területtől nem lehet túl messze. A kincs és a vastárgyak innen mosódhattak ki a part irányába. A kincslelet pénzeinek összetételéből azt feltételezhetjük, hogy az egy külföldi kereskedőhajóhoz köthető.

Jelenleg csak a szárazon lévő partrészek leletmentése történt meg, az esetleges hajóroncs felkutatáshoz búvárrégészek közreműködésére lesz szükség. Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója az október 24-én megtartott sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy drón segítségével magát a hajóroncsot próbálták felkutatni, és sikerült is beazonosítani valamit, ami akár a hajó maradványa is lehet. A drónfelvételeken látható nyomokat követve október 24-én dr. Tóth János Attila, a Ferenczy Múzeumi Centrum búvárrégésze le is merült. Ha sikerül megtalálni a hajó maradványait, azokat ki fogják emelni, de sietni kell, mert a Duna vízszintje emelkedni fog ? jegyezte meg az FMC vezetője.

Kiemelte, hogy a leletanyag mennyiségében is ritkaságnak számít, de nagyon sok a feltárt darabok között a különlegesség is. Az FMC érmegyűjteménye ezzel a több ezres gyarapodással a második legnagyobb lesz Magyarországon ? fűzte hozzá. A múzeum szakemberei már kutatják, milyen hajók süllyedtek el Érdnél ebben a korszakban, a feltárt leleteket pedig restaurálják majd, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítást is rendezhessen belőlük ? közölte Gulyás Gábor.

Kultúra.hu/MTI