GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.05

Hétfőn mutatták be a Frankofón Filmnapokon Lou Jeunet Pajzán kíváncsiság című filmjét, amelynek a budapesti bemutató egyúttal nemzetközi premierje. A rendezőnő alkotását a költő-író Marie de Regnier 19. század végén született erotikus fotói, versei, levelezése és egyéb dokumentumok ihlették.

Pajzan_kivancsisag
Fotó forrása: franciaintezet.hu

Lou Jeunet a Belle epoque izgalmas alkotójáról, a kor erkölcsei ellen lázadó Marie de Regnier-ről forgatta első nagyjátékfilmjét, amely a 19. század végének pezsgő irodalmi életében játszódik Párizsban.

 

Jeunet kamerája egy nő kiteljesedésének ívét ábrázolja: hogyan éli meg vágyait, hódítja meg szerelmét, veszi saját kezébe a sorsát. Az író Henri de Regnier beleszeret Marie de Herediába, akinek a költő és megszállott fotós, Pierre Louys is csapja a szelet. Bár Marie Pierre-be szerelmes, amikor Henri megkéri a kezét, biztos egzisztenciája miatt mégis őt választja. Pierre Algírban új szeretőjével és modelljével, Zohrával vigasztalódik, de mikor visszatér, Marie nyomban felkeresi, és szenvedélyes viszonyba kezdenek. Légyottjaik alatt Pierre erotikus fotókat készít Marie-ról, aki egyre bátrabban merül el saját teste, szexualitása és intellektusa megismerésében és kifejezésében.


Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag
Forrás: imdb.com

 

A fotózásokon Marie modellből alkotótárssá válik, egy ponton maga is kezébe veszi a gépet – az első Kodak dobozkamerák egyikét –, s bár Pierre nem engedi, hogy őt fotózza, Marie lázadása lenyűgözi. Jeunet filmjében Pierre, aki nem hisz a szerelemben, csak a testi vágyban, végül éppen a közös alkotás révén szeret bele Marie-ba, aki nem hajlandó csupán a vágy tárgyának szerepében megmaradni.

 

Jeunet, aki a Frankofón Filmnapokra érkezett Budapestre, az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy először jár Magyarországon, és nagyon örül, hogy felfedezheti a szecessziós épületekkel teli várost.


Filmjének fontos „néma" szereplője a Kodak dobozkamera. „Régi kamerákat használtunk, szerettem volna bemutatni, hogyan készültek akkor a fényképek. Látjuk, hogy Pierre hogyan választja meg a fényt, hogyan állítja be a képeket, és hívja elő őket" – mesélte Jeunet. Mint mondta, a filmben látható kamerákat interneten vásárolták. „Megható volt a korabeli, régi gépekkel dolgozni."

 

Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag_2
Forrás: imdb.com


A kamera, mint egy festő ecsetje, a személyes és művészi önkifejezés eszközévé válik, egyfajta szimbólummá. „A fotók pózai ritmust adnak a filmnek, kortárssá teszik, a szereplők a saját testüket használják fel arra, hogy művészi alkotást hozzanak létre" – magyarázta Jeunet, hozzátéve, hogy a mindennapi életben őt is sok fotós veszi körül. „Egészen elképesztő, ahogy dolgoznak, szerettem volna ezt bemutatni nagy vásznon."

 

Mint mondta, Pierre és Marie fényképeiben az érdekelte, hogy valójában ki is volt ezeknek a képeknek az alkotója, hiszen Pierre kezében volt a kamera, de Marie volt az, aki pózolt, és ő akarta, hogy a férje lakásában is fotózza le a szeretője. „Ez a négy év, amit Pierre és Marie együtt töltenek ebben a kapcsolatban, örökre megmarad a fotóknak köszönhetően" – fűzte hozzá.

 

Jeunet komoly kutatómunkát végzett, korabeli dokumentumok, levelezések és fotók alapozták meg a film forgatókönyvét, amelyet Raphaelle Desplechinnel írt. „Bár Marie levelei nem maradtak fenn, Pierre minden nap írt fivérének, aki Kairóban dolgozott diplomataként, és részletesen beszámolt neki a Zohrával és Marie-val való kapcsolatáról. Szerintem ő volt a világ legnagyobb grafománja" – mesélte a rendező.


Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag_3
Forrás: imdb.com

 

A kapcsolatuk folyton változik, az elején Pierre még nem áll készen Marie szerelmére, de ahogy megismeri, ráébred, milyen erős személyiség, mekkora képzelőereje van, és beleszeret. Marie verseiből, amelyeket Pierre-nek ír, a férfi számára szintén egy egyenrangú társ szólal meg. Ezt a megismerési folyamatot akartam bemutatni" – mondta el.

 

A Pajzán kíváncsiság intim hangulatát hangsúlyozza, hogy a legtöbb jelenetet szűk szobabelsőkben forgatták. „Szándékosan babaházként jelenítettem meg az egész filmet, van is benne egy jelenet, amelyben egy babaház szerepel, és számomra a film vége is olyan, mintha egy babaházból lépne ki Marie első könyve megjelenése után egy párizsi körútra" – mondta a rendező.


Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag_4

 

A film zenéjét Arnaud Rebotini jegyzi, aki elektronikus zenei világot teremtett a korabeli hangulat köré, elemelve a történetet a 19. század végétől. „Sokat dolgoztunk Rebotinivel, hogy Debussy dallamait elektronikus zenévé alakítsuk. Debussy egyébként Pierre egyik barátja volt. A forgatás jeleneteiben zongorán szólalt meg Debussy, és később erre az alapra komponálta az elektronikus zenét Rebotini" – idézte fel Jeunet.

 

A rendező jelenleg már új filmjét készíti elő, amely kortárs történet lesz. „Egy idős színésznő visszatéréséről szól majd: hogyan tudja feldolgozni, hogy a plakátokról egy öreg arc köszön vissza rá. A múló idő és a szépség kérdésével foglalkozik majd" – mondta.

 

A Pajzán kíváncsiság idén nyáron kerül a magyar mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.


MTI

Kulcsszavak:

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma