NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.02

„Ez egy olyan szakma, ahol az embert nem feltétlenül szeretik. Legyen a kritika bármily alapos és kellően alátámasztott, az érintett fél rossz néven veszi” – mondja az idén Balázs Béla-díjjal jutalmazott Tóth Klára filmesztéta, publicista, akivel június 3-án találkozhatunk az Uránia Nemzeti Filmszínhában, az idei Balázs Béla-díjasokat bemutató programsorozaton. A magyar film helyzetéről és a dokumentumfilmek hiányosságairól is beszélgettünk vele.

 

toth_klara
Tóth Klára
Fotó: Mirkó István/ Magyar Nemzet

Van, akinek a díj névadója semmit nem mond, pedig a huszadik század egyik fontos művészéről van szó. A filmesztétika szempontjából hol érhető tetten Balázs Béla jelentősége?

Mindannyian, akik filmmel foglalkozunk, tanultunk Balázs Bélától. Nem légből kapott állítás, hogy ő volt az első igazi magyar filmkritikus. Amikor Magyarországon még senki nem írt filmkritikát szakmailag értékelhető módon, akkor ő már rangos osztrák lapokban publikált elmélyült és komoly jártasságról tanúskodó cikkeket. Noha a filmesztétika terén tett egy-egy megfogalmazása manapság vitatható, személyében megkerülhetetlen, rendkívül jelentős alkotót tisztelhetünk.


balazs-bela_2
Balázs Béla előadás közben a DEFA-nál. Németország, 1949.
Forrás: MTAK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye

 

Többször nézi meg a filmet, amiről feltett szándéka, hogy szeretne írni?

Ha tehetem, minimum kétszer nézem meg a filmet, általában moziban. Ha az adott filmről alkotott véleményem döntően nem is befolyásolja, azért a közönség reakcióit is figyelem, arra is kíváncsi vagyok.

 

Hosszú ideje közöl filmkritikát. Manapság nem bonyolult feladat úgy megfelelni a szakmai elvárásoknak és a saját véleményünk szuverenitásának, hogy egy-egy negatív éllel megfogalmazott kritika kellemetlenséget okozhat a kritikusnak?

Az őszinte, tiszta beszéd helyzete nagyon nehéz tehertétel. Ez úgy általában az egész magyar sajtóra érvényes. Akármilyen jóindulatú erőfeszítéseket is teszünk, hogy az érték közös nevezőjét megteremtsük táboroktól függetlenül, mindig kudarc a vége. A megosztott kulturális életben vagy nem vesznek tudomást a másik fél értékeiről, agyonhallgatják, vagy nem megengedett hangon nyilvánulnak meg egy-egy alkotó munkáiról. Meg kellett tanulnom, hogy ez egy olyan szakma, ahol az embert nem feltétlenül szeretik. Legyen a kritika bármily alapos és kellően alátámasztott, az érintett fél minden helyzetben rossz néven veszi. Ezzel számoltam. Alkatomból következően mindig igyekeztem sajtóképesen fogalmazni, megmaradtam a józan ítélőképesség és a jó ízlés határain belül.

 

toth_klara_konyv


A Filmalap sokat tett a magyar film sikeréért. Elégedett?

A Filmalap szorgalmazta forgatókönyv-centrikusság amerikai alap. A forgatókönyv-fejlesztés néha évekig eltart, tudtommal még azt is számolják, hogy a feszültségnek hányadik percben kell megjelennie, mielőtt a film eljut a végkifejletig. Tulajdonképpen ez a felfogás és kivitelezés a magyar, egyáltalán, a kelet-európai filmtől idegen, nem nézem jó szemmel, hogy itthon szintén elterjedt.


Toth_Klara_filmkritikus_R
Tóth Klára
Forrás: mma.hu

Tény, az elmúlt években sok film jól szerepelt a nemzetközi fesztiválokon, de a magyar film sokat veszített a nemzeti jellegéből. Ez alatt azt értem, hogy a magyar életről, az itteni viszonyainkról alig készül mű. Hogy az ellenkezőjére is mondjak példát, Reisz Gábor mindkét filmje és Szilágyi Zsófia Egy nap című munkája elnyerte a tetszésem. Ezekben úgy jelennek meg a sorsunkat érintő kérdések, hogy azokat határainkon kívül is be tudták fogadni, nem igényeltek külön magyarázatot. Mindkét rendező alkotása egyértelműsíti, hogy a nagyon személyes, emberközeli gondolkodáshoz közel álló, úgynevezett szerzői film nem idejétmúlt képződmény. Ezt támasztja alá, hogy a szakma pozitívan értékelte.


reisz
Reisz Gábor: Rossz versek
 

A magyar dokumentumfilm régóta kivívta magának az elismertséget. Akad olyan téma, amivel Ön szerint foglalkozni kellene, de eddig valamiért senki nem kerített rá sort?

A dokumentumfilm sokáig a játékfilmek adósságát pótolta abban az értelemben, hogy a valódi magyar élettel foglalkozott. De azért jócskán akad néhány téma, amiről elszórtan, vagy egyáltalán nem készült dokumentumfilm. Arról miért nincs film, hogyan veszítette el a magyar mezőgazdaság a lába alól a talajt? A téma hosszabb sorozatot is megérne.


A mezőgazdaság tulajdonszerkezetének átalakulásáról Lugosi István csinált a kilencvenes évek vége felé egy szép filmet, nem tapasztaltam, hogy azóta valaki vette volna a fáradtságot, hogy a helyzetet feltárja. Általában a privatizáció feldolgozásáról, hatásairól a kilencvenes évek eleje óta alig készült a témát új megvilágításba helyező dokumentumfilm. És akkor még ott van a rendszerváltás.


A magyar dokumentumfilm egyik jellemzője, hogy a vesztesek oldaláról dolgozta fel a rendszerváltás utáni éveket, a győztesek oldalának nem állt érdekében a nyilvános szereplés, nem férkőzhettek közel hozzájuk. Lenne tehát miről filmezni.


A_kutya_eji_dala
Bódy Gábor: A kutya éji dala (1983)


Június 3-án Önnel és Moharos Attila filmrendezővel is találkozhat a közönség az Urániában. Erről az eseményről mit árulna el?

Az Uránia mozi hagyományosan bemutatja az új Balázs Béla-díjasokat. Célszerű volt minket összekapcsolni, hiszen a Ballada egy szolgafiúról igazi dokumentumfilm, amelyről lesz mit mondanom. És szembesülhet egymással az alkotó és a kritikus.

 

Több könyve jelent meg fontos ügyekben. Jelenleg dolgozik valamin?

Régi tervem, hogy megírjam a rendszerváltás stúdiójaként emlegetett Társulás Stúdió történetét, amely alulról építkező kezdeményezésként komoly szakmai elismerést vívott ki magának. Lényegében ennek a stúdiónak sikerült a Balázs Béla Stúdió szabad, alternatív szellemiségét átmenteni a hivatalos filmgyártásba. Nem klikk volt, hanem az értékek mentén mindenre nyitott műhely. Nem véletlen, hogy a politika és a szakma együtt szüntette meg. Csak néhány filmcím: A kutya éji dala, Vörös föld, Álombrigád, Recsk, Vérrel és kötéllel, s később a Bolse Vita és a Sátántangó. Ez utóbbi sehol másutt nem készülhetett volna el. Eddig tizenöt interjút sikerült megcsinálnom, ez volt a kezdet, hátra van még a levéltári munka. Gyakori mondás, hogy csak az történt meg, aminek meg van írva a története, ennek fényében végzem a dolgom.

 

Ayhan Gökhan

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma