A Nyugat lánya az Erkelben

Giacomo Puccini talán legkülönlegesebb operája, az 1910-ben elkészült A Nyugat lánya a hat évvel korábban született Pillangókisasszonyhoz hasonlóan ismét egzotikus tájra, ezúttal a Vadnyugatra kalauzolta hallgatóit. Vaszilij Barkhatov a mű univerzális témáira és a cselekmény tértől független konfliktusaira tekintettel a darabot földrajzilag közelebb eső térbe, Nyugat-Európába helyezte. Ez a nagysikerű orosz rendező első munkája Budapesten ? újszerű megközelítésével a mai kor legaktuálisabb problémáira reflektál. A Zinovy Margolin díszlet- és Olga Shaishmelashvili jelmeztervező által megálmodott látványvilág egyszerre mutatja be az szereplők egyéniségét és a sorsközösség általi kiszolgáltatottságát, szürkeségét.

Puccini 1907-ben New Yorkban ismerkedett meg az opera szövegkönyvének alapjául szolgáló művel, David Belasco western darabjával. A nagy gonddal, a különböző nyelvjárásokat is megőrizve olaszra fordított librettóból 1910-re lett zenemű, melyet a Metropolitan Operában mutattak be először. Nem sokkal később, 1912-ben a budapesti Operaház is műsorára tűzte a nagysikerű darabot.

Az itthon ritkán játszott alkotást 47 év után, 2018. december 1-jén mutatja be vadonatúj rendezésben az Opera, ezúttal az Erkel Színházban. A Wagner, Debussy és Richard Strauss hatását mutató mű különleges helyet foglal el Puccini életművében, hiszen vidám befejezésével, független, életerős és életben maradó főhősnőjével kivételt képez. Lényegében az egyetlen női szerepet, Minnie-t ? akit szokásától eltérően, de a karakter jelleméből fakadóan drámai szopránra írt a komponista ? a két szereposztás szerint Bátori Éva és Rálik Szilvia énekli, a főbb férfi szerepekben Gaston Rivero és Boncsér Gergely (Dick Johnson, alias Ramerrez, a bandita), valamint Szegedi Csaba és Florin Estefan (Jack Rance, a seriff) hallható majd, de fellép többek között Balczó Péter és Bakonyi Marcell is. Az előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) működik közre, a darabot Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.

Forrás és fotók: Magyar Állami Operaház