Népzenekutatás a Kaukázusban

Az Agócs Gergely vezette Fonó Zenekar az 1997-es megalakulása óta folyamatosan, a magyar népzenei mozgalom szereplőitől szokatlan művészeti ?közelítésekre? vállalkozott. Az Atyai ág címet viselő kezdeményezésünkkel a magyar népzene Kodály által kijelölt, keleti irányú kapcsolatait tárják a közönség elé.

?A magyar népzene keleti párhuzamait felvonultató első konkrét adatok Kodály Zoltán A magyar népzene című művében (1937) szerepelnek. Kodály a magyar népdalok rokonságát (cseremisz, nogaj, udmurt, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Ez a felismerés indított el engem is a különféle türk és finnugor népek szállásterületeire, hogy a Kodály által vázolt feladatok elvégzésén, illetve a tudományosan megalapozott összehasonlító vizsgálatok kidolgozásán munkálkodjak.

A szúrópróba-szerű hanti, komi, udmurt és baskír gyűjtéseim után az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségébe ? a Kabard-Balkár és Karacsáj-Cserkesz köztársaságok, valamint Dagesztán területére ? más népzenekutató és folklorista kollégák bevonásával eddig hat hosszabb gyűjtőutat szerveztem. A karacsájok, balkárok, nogajok és kumukok falvaiban végzett gyűjtőutaim során sok olyan nyilvánvaló, nem egyszer gyakorlatilag dallamazonosságot mutató népzenei párhuzamot sikerül feltárni, melyek igazolják Kodály feltevéseit, illetve megerősítik tanítványai és követői eddigi eredményeit? ? mondta Agócs Gergely.

A magyar kulturális életben hosszú évtizedeken keresztül elsősorban a finnugor nyelvi rokonság okán jelentek meg az ezen az ágon számontartott népek különféle képviselői. Ma már egyetlen komolyan vehető társadalomkutató sem vitatja a magyar nyelv finnugor elemeinek jelenlétét (rokonságunknak ezt az irányát nevezzük most anyai ágnak).

Agócs úgy véli, elérkezett az idő, hogy a Kodály által felismert, majd követői munkássága által megerősített, tudományosan is bizonyított kulturális rokonságunk másik, türk ágának képviselőit is szerepeltessük a magyar kulturális életben.

Erre legutóbb kiváló alkalommal szolgált a Kodály Zoltán Emlékév, melynek keretében (a MüPa által szervezett Budapest Café Fesztivál egyik előadásaként) létrejött, Atyai ág című projekt.

A Pesti Vigadóban 2017-ben a Fonó Zenekar, valamint balkár, nogaj, baskír és kumuk vendégei nagy sikerrel adták elő a magyar népzene és e kipcsak török népek zenefolklórja közötti párhuzamokat. Idén ősszel a Kárpát-medence több településén ismét színpadra állnak, hogy Kecskeméttől Székelyudvarhelyig, Debrecentől Marosvásárhelyig bemutathassák friss gyűjtéseiket.