Népszámlálás az állatkertben

Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede, a különféle halakat pedig 204 faj 4340 egyede képviseli az Állatkertben. A gerinctelenek közül 206 különféle fajjal foglalkoznak, amelyek közül 102 faj esetében van egyedi nyilvántartás 646 egyedre. További 104 gerinctelen faj ? elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok ? esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.

A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 132 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.

A bemutatott állatok változatos állatcsoportokat képviselnek. A budapesti intézményben igyekeznek minél szélesebb keresztmetszetet bemutatni az élővilág sokféleségéből. Ez a célkitűzés több mint száz éves, és eredetileg az intézményt 1911 és 1919 között irányító egykori igazgató, Lendl Adolf nevéhez fűződik, aki már a 20. század első éveiben megfogalmazta e sokféleség bemutatásának fontosságát, több mint fél évszázaddal megelőzve korát.

Lendl Adolf koncepciója nemcsak az állatokra, hanem a növényvilágra is kiterjedt, így a városligeti intézmény több mint egy évszázada nemcsak állat-, hanem növénykert is. A bemutatott növényfajok és -változatok száma a négyezret is eléri.

A változatos zoolgógiai és botanikai gyűjtemény is hozzájárult ahhoz, hogy az állatkertészeti berkekben mértékadónak tekintett úgynevezett Sheridan-listán, amely Európa 110 vezető állatkertjét pontozza és rangsorolja, a Fővárosi Állat- és Növénykert a hazai állatkertek közül a legmagasabb pontszámot kapta, s az összeurópai mezőnyben is az előkelő 17. helyen áll, Koppenhágával és Dublinnal holtversenyben.

Forrás: MTI

Fotók: zoobudepest.com/Bagosi Zaoltán