NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.05.15

Négyrészes Szeleczky Zita-sorozat indult a magyar film napján az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a húsz évvel ezelőtt elhunyt színésznőre emlékezve. A sorozat összeállításában segédkezett keresztfia, Jávor Zoltán nyugalmazott főiskolai tanár, a szellemi hagyaték ápolója, a Szeleczkyről szóló Hit és magyarság című dokumentumkötet írója és egyik szerkesztője. Vele beszélgettünk.

Szeleczky_Zita_Nekezsenyben_a_30-as_evekbenSzeleczky_Zita_a_nekezsenyi_kertben

 

Milyen rokoni kapcsolatok révén lett Szeleczky Zita keresztfia?

A Nekézsenyben élő négyesi Négyessy családban tíz gyermek volt. Dédanyám, Erzsébet a legidősebb, Zita édesanyja, Amália a legfiatalabb lánytestvér volt, közöttük tizenvalahány év korkülönbséggel. Így fordult elő, hogy az én anyám 1916-ban született, Zita pedig 1915-ben, szinte egyidősek voltak. A gyermekek a nyarakat együtt töltötték a nagyszülőknél, a nekézsenyi családi birtokon. A Négyessy és az Almássy család több alkalommal lakhatást is biztosított a Szeleczky családnak, nem csak e faluban, hanem Sajószentpéteren is. Olykor anyagilag is támogatták őket, amikor az apjuk, aki egyébként kitűnő vasúti mérnök volt, nem kapott munkát. Sajószentpéterről együtt járt édesanyám Zitával a miskolci Tóth Pál középiskolába.


055_privatkep_1943_korul
Privát fotó 1943 körül
Forrás: filmarchiv.hu


Így jó kapcsolat alakult ki a két család között, és amikor 1939-ben megszülettem, Zitát kérték fel keresztszülőnek, aki boldogan el is vállalta. Zita identitásának gyökerei ez időben alapozódtak meg: az istenhite és a magyarságtudata. Apai részről hívő katolikus, anyai részről nyakas református nevelést kapott. Ő maga a református vallást gyakorolta, ahogy a nővére, Olga is, aki református pap és kántortanító lett, míg testvérbátyjuk, Alfréd édesapja hitét követte.


Javor_Zoltan
Jávor Zoltán

 

Gyerekkorából emlékszik Szeleczky Zitára?

Emlékszem néhány találkozásunkra. A mai XI. kerületben (amely akkor az I. kerület része volt) több helyen is laktak. Nagyon szerette ezt a környéket. Rendszerváltás utáni hazajövetelekor egyik kérése az volt, hogy ebben a kerületben legyen halála után egy emlékhelye. Budafoki úti házuk közelében, ahol gyerekként én is jártam náluk, emléktáblát állítottunk. Mesélt, verset mondott, játszott velünk, még azt is hagyta, hogy játék közben a haját meghúzzuk.

 

Volt egy kedves beceneve: a „nemzet kishúga”. Ez honnan ered?

A háború alatt rendszeresen járta a kórházakat, apró ajándékokat vitt, énekelt, szavalt a sebesült katonáknak, ekkor nevezték a nemzet kishúgának. Egyszer vonattal elindult a frontra is, de egy barátja Debrecenben utolérte, és visszahozta.


A_katonak_kozt_Szeleczky
1940. A katonák közt Szeleczky Zita színművésznő.
Forrás: Fortepan

 

Gobbi Hilda mondta róla később, hogy a negyvenes években ő volt „a sztár”. Miközben egyfolytában játszott a Nemzeti Színházban, 1936 és 1944 között, azaz mindössze nyolc év alatt huszonhat filmben szerepelt. Ez nagy teljesítmény.

Igen, ráadásul első filmje után egy évig nem vállalt újabb filmszerepet, mert elég rossz kritikát kapott Egyed Zoltántól, a Színházi Élet szerkesztőjétől. Említsünk meg néhányat filmjeiből: Fekete gyémántok. Beszállásolás – ez sajnos elveszett, Gül Baba, Áll a bál, Rózsafabot, Zenélő malom, Leányvásár, Gyávaság, a Sziámi macska. a Nászinduló, Az első. Az Egy éjszaka Erdélyben című filmje a Velencei Filmfesztivál első díjazott magyar alkotása volt.


Gobbi_Hildaval_es_Szorenyi_Evaval_a_Nemszeti_Szinhaz_kamaraszinpadan_R
Gobbi Hildával és Szörényi Évával
a Nemzeti Kamaraszínpadán


Játszott az első magyar–olasz koprodukcióban, a Tentazione című filmben, amelynek a sajtóbemutató után nyoma veszett. Itthon soha nem vetítették, de szerencsére megvan a kópiája. Utolsó filmjét már az emigrációban forgatta, Argentínában, Vivir un instante (Egy pillanatig élni) címmel. Sok-sok jelentkező közül választották ki a szerepre.


Még talán annyit, hogy nem egyvégtében játszott a Nemzetiben. Mivel nem vállalt el egy németországi szerepet, ezért megbüntették. Ekkor szerződött máshová. Az Operett Színházban Huszka Jenő Mária főhadnagyában Lebstück Mária szerepében 267-szer énekelte: „Soha ne lengjen idegen zászló Budavár fölött…” Fantasztikus siker volt, tombolt a közönség.


A_Mozi_ujsag_cimlapjan_Szeleczky_Zita_R
1943. Szeleczky Zita a hölgy kezében lévő Mozi újság címlapján
Forrás: Fortepan

Ezután a Madách szerződtette, s Várkonyival játszotta például Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes darabját. Azon az estén is, amikor a németek bevonultak Budapestre és statáriumot hirdettek, 1944 március 19-én. Várkonyi, zsidó származásúként bizony félt. Ekkor Zita felajánlotta neki, hogy bújtatja. Az 1947-es népbírósági tárgyaláson, amikor háborús bűnökkel vádolták alaptalanul, Várkonyi ezt el is mondta a bíróság előtt.


A kor olyan sztárjaival játszott, mint Jávor Pál, Csortos Gyula, Latabár Kálmán. Ki volt Szeleczky Zita számára a legkedvesebb partner színpadon vagy filmen?

Szilassy Lászlóval tartották őket álompárnak, de mindenkivel jó kapcsolatot ápolt a legnehezebb időkben is.


zenelo_malom
Szilassyval a Zenélő malomban


Együtt láthatjuk őket Szilassyval az Uránia sorozatának utolsó darabjában, a Zenélő malomban is. Szilassyval mi történt később?

Szintén elhagyta Magyarországot, játszottak is együtt az emigrációban egy pár alkalommal, aztán felhagyott a színészettel és villanylámpákat szerelt, amelyeknek a buráit a felesége készítette. Szomorú művészsors…

 

Az Uránia Szeleczky-sorozatában, május 16-án a Rózsafabot következik, amelyben Szeleczky Zita vak lányt alakít. Valahol azt nyilatkozta, hogy ez az alakítása volt a kedvence.

Valójában mindig a legújabb szerepe volt a legkedvesebb. Később jött még például a Nászinduló, amelyben szintén Szilassyval játsszák a főszerepet.

 

Szeleczky_Zita_a_Rozsafabotban_002
A Rózsafabot című filmben


A Rózsafabot egy ma már elfeledett író, Babay József bestsellere alapján készült. Ő írta a forgatókönyvet is.

Zita nagyon szerette Babayt, aki a történetet valós figurák és megtörtént eset alapján írta.

 

A sorozat utolsó előtti darabja, a Sziámi macska jól tükrözi a harmincas-negyvenes évek divatos kelet-imádatát. A forgatáshoz a Hopp-múzeumból kölcsönözték a tárgyakat. Szeleczky Zita egy póni frufrus ál-sziámi táncosnőt alakít, aki faképnél hagyja két udvarlóját és egy gazdag selyemgyároshoz megy feleségül. Ez a dizőz szerep kissé szokatlan Szeleczkytől, nem? Hisz nem ő volt a magyar film femme fatale-ja.

Szokatlan ugyan – de a film így végződik… Viszont a végén fény is derül e kapcsolat gyökerére. A femme fatale szerintem inkább Karády Katalin volt.

 

Szeleczky_Zita_a_Sziami_macskaban_
A Sziámi macskában


Van ma rajongótábora Szeleczky Zitának?

Van. Két alapítvány is ápolja emlékét, az egyik a Szeleczky Zita Alapítvány, a másik A Nemzet Kishúga Alapítvány. A Károli Gáspár Református Egyetemen Szeleczky Zita kutatócsoport is működik, emellett készül róla szóló Hit és magyarság című kötetem folytatása, A nemzet kishúga is.


Mióta gyűjti a Szeleczky-emlékeket?

Anyámék minden levelét félretették. Én is elég hamar gyűjteni kezdtem a vele kapcsolatos régi cikkeket. Később szabad válogatási lehetőségem volt Zita könyvei között, ahol dokumentumok is fellelhetők voltak. Például Wass Alberttel való levelezése, akivel 1963-tól volt kapcsolatban. Az író először Zita nővérének, Olgának írt, de később Zitával is összeismerkedtek, jó kapcsolatba kerültek, Zita ezután több estet is tartott Erdéllyel kapcsolatban és Wass műveiből.


Szeleczky_filmarchiv
Forrás: filmarchiv.hu

 

Ebből a gyűjtőmunkából született 2012-ben a Hit és magyarság – Szeleczky Zita élete és művészete című dokumentumkötet.

Időközben ezzel is foglalkoztam. Egyrészt elolvastam Szeleczky Zita Széchényi Könyvtárba került, hatalmas anyagának egy részét, minden korábbi levelét, meghallgattam a nekünk ajándékozott hanganyagait. Mindezek alapján készült el a Hit és magyarság című kötetem. Nekem, mint keresztfiúnak, ezt kötelességem volt megírni, hiszen amikor a rendszerváltás után már szinte évente hazajárt, sokat voltunk együtt. Élete nagy boldogsága volt, hogy évtizedek után egy filmszerepre kérte őt föl Koltay Gábor. A részletek megbeszélésére 1999 május 19-én került volna sor, érdi lakásában. Sajnos azonban elesett, combnyaktörést szenvedett, aminek következtében azon év július 12-én visszaadta lelkét teremtőjének. Nekézsenyben nyugszik. Még maradni szeretett volna, mert további feladatai, komoly távlati tervei voltak: megterveztetett egy stúdiót is, amelyben folytatta volna hanganyagainak készítését.

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma