A „nemzet kishúga" az Urániában

Milyen rokoni kapcsolatok révén lett Szeleczky Zita keresztfia?

A Nekézsenyben élő négyesi Négyessy családban tíz gyermek volt. Dédanyám, Erzsébet a legidősebb, Zita édesanyja, Amália a legfiatalabb lánytestvér volt, közöttük tizenvalahány év korkülönbséggel. Így fordult elő, hogy az én anyám 1916-ban született, Zita pedig 1915-ben, szinte egyidősek voltak. A gyermekek a nyarakat együtt töltötték a nagyszülőknél, a nekézsenyi családi birtokon. A Négyessy és az Almássy család több alkalommal lakhatást is biztosított a Szeleczky családnak, nem csak e faluban, hanem Sajószentpéteren is. Olykor anyagilag is támogatták őket, amikor az apjuk, aki egyébként kitűnő vasúti mérnök volt, nem kapott munkát. Sajószentpéterről együtt járt édesanyám Zitával a miskolci Tóth Pál középiskolába.

Így jó kapcsolat alakult ki a két család között, és amikor 1939-ben megszülettem, Zitát kérték fel keresztszülőnek, aki boldogan el is vállalta. Zita identitásának gyökerei ez időben alapozódtak meg: az istenhite és a magyarságtudata. Apai részről hívő katolikus, anyai részről nyakas református nevelést kapott. Ő maga a református vallást gyakorolta, ahogy a nővére, Olga is, aki református pap és kántortanító lett, míg testvérbátyjuk, Alfréd édesapja hitét követte.

Gyerekkorából emlékszik Szeleczky Zitára?

Emlékszem néhány találkozásunkra. A mai XI. kerületben (amely akkor az I. kerület része volt) több helyen is laktak. Nagyon szerette ezt a környéket. Rendszerváltás utáni hazajövetelekor egyik kérése az volt, hogy ebben a kerületben legyen halála után egy emlékhelye. Budafoki úti házuk közelében, ahol gyerekként én is jártam náluk, emléktáblát állítottunk. Mesélt, verset mondott, játszott velünk, még azt is hagyta, hogy játék közben a haját meghúzzuk.

Volt egy kedves beceneve: a ?nemzet kishúga?. Ez honnan ered?

A háború alatt rendszeresen járta a kórházakat, apró ajándékokat vitt, énekelt, szavalt a sebesült katonáknak, ekkor nevezték a nemzet kishúgának. Egyszer vonattal elindult a frontra is, de egy barátja Debrecenben utolérte, és visszahozta.

Gobbi Hilda mondta róla később, hogy a negyvenes években ő volt ?a sztár?. Miközben egyfolytában játszott a Nemzeti Színházban, 1936 és 1944 között, azaz mindössze nyolc év alatt huszonhat filmben szerepelt. Ez nagy teljesítmény.

Igen, ráadásul első filmje után egy évig nem vállalt újabb filmszerepet, mert elég rossz kritikát kapott Egyed Zoltántól, a Színházi Élet szerkesztőjétől. Említsünk meg néhányat filmjeiből: Fekete gyémántok. Beszállásolás - ez sajnos elveszett, Gül Baba, Áll a bál, Rózsafabot, Zenélő malom, Leányvásár, Gyávaság, a Sziámi macska. a Nászinduló, Az első. Az Egy éjszaka Erdélyben című filmje a Velencei Filmfesztivál első díjazott magyar alkotása volt.

Játszott az első magyar-olasz koprodukcióban, a Tentazione című filmben, amelynek a sajtóbemutató után nyoma veszett. Itthon soha nem vetítették, de szerencsére megvan a kópiája. Utolsó filmjét már az emigrációban forgatta, Argentínában, Vivir un instante (Egy pillanatig élni) címmel. Sok-sok jelentkező közül választották ki a szerepre.

Még talán annyit, hogy nem egyvégtében játszott a Nemzetiben. Mivel nem vállalt el egy németországi szerepet, ezért megbüntették. Ekkor szerződött máshová. Az Operett Színházban Huszka Jenő Mária főhadnagyában Lebstück Mária szerepében 267-szer énekelte: "Soha ne lengjen idegen zászló Budavár fölött". Fantasztikus siker volt, tombolt a közönség.

Ezután a Madách szerződtette, s Várkonyival játszotta például Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes darabját. Azon az estén is, amikor a németek bevonultak Budapestre és statáriumot hirdettek, 1944 március 19-én. Várkonyi, zsidó származásúként bizony félt. Ekkor Zita felajánlotta neki, hogy bújtatja. Az 1947-es népbírósági tárgyaláson, amikor háborús bűnökkel vádolták alaptalanul, Várkonyi ezt el is mondta a bíróság előtt.

A kor olyan sztárjaival játszott, mint Jávor Pál, Csortos Gyula, Latabár Kálmán. Ki volt Szeleczky Zita számára a legkedvesebb partner színpadon vagy filmen?

Szilassy Lászlóval tartották őket álompárnak, de mindenkivel jó kapcsolatot ápolt a legnehezebb időkben is.

Együtt láthatjuk őket Szilassyval az Uránia sorozatának utolsó darabjában, a Zenélő malomban is. Szilassyval mi történt később?

Szintén elhagyta Magyarországot, játszottak is együtt az emigrációban egy pár alkalommal, aztán felhagyott a színészettel és villanylámpákat szerelt, amelyeknek a buráit a felesége készítette. Szomorú művészsors?

Az Uránia Szeleczky-sorozatában, május 16-án a Rózsafabot következik, amelyben Szeleczky Zita vak lányt alakít. Valahol azt nyilatkozta, hogy ez az alakítása volt a kedvence.

Valójában mindig a legújabb szerepe volt a legkedvesebb. Később jött még például a Nászinduló, amelyben szintén Szilassyval játsszák a főszerepet.

A Rózsafabot egy ma már elfeledett író, Babay József bestsellere alapján készült. Ő írta a forgatókönyvet is.

Zita nagyon szerette Babayt, aki a történetet valós figurák és megtörtént eset alapján írta.

A sorozat utolsó előtti darabja, a Sziámi macska jól tükrözi a harmincas-negyvenes évek divatos kelet-imádatát. A forgatáshoz a Hopp-múzeumból kölcsönözték a tárgyakat. Szeleczky Zita egy póni frufrus ál-sziámi táncosnőt alakít, aki faképnél hagyja két udvarlóját és egy gazdag selyemgyároshoz megy feleségül. Ez a dizőz szerep kissé szokatlan Szeleczkytől, nem? Hisz nem ő volt a magyar film femme fatale-ja.

Szokatlan ugyan - de a film így végződik. Viszont a végén fény is derül e kapcsolat gyökerére. A femme fatale szerintem inkább Karády Katalin volt.

Van ma rajongótábora Szeleczky Zitának?

Van. Két alapítvány is ápolja emlékét, az egyik a Szeleczky Zita Alapítvány, a másik A Nemzet Kishúga Alapítvány. A Károli Gáspár Református Egyetemen Szeleczky Zita kutatócsoport is működik, emellett készül róla szóló Hit és magyarság című kötetem folytatása, A nemzet kishúga is.

Mióta gyűjti a Szeleczky-emlékeket?

Anyámék minden levelét félretették. Én is elég hamar gyűjteni kezdtem a vele kapcsolatos régi cikkeket. Később szabad válogatási lehetőségem volt Zita könyvei között, ahol dokumentumok is fellelhetők voltak. Például Wass Alberttel való levelezése, akivel 1963-tól volt kapcsolatban. Az író először Zita nővérének, Olgának írt, de később Zitával is összeismerkedtek, jó kapcsolatba kerültek, Zita ezután több estet is tartott Erdéllyel kapcsolatban és Wass műveiből.

Ebből a gyűjtőmunkából született 2012-ben a Hit és magyarság - Szeleczky Zita élete és művészete című dokumentumkötet.

Időközben ezzel is foglalkoztam. Egyrészt elolvastam Szeleczky Zita Széchényi Könyvtárba került, hatalmas anyagának egy részét, minden korábbi levelét, meghallgattam a nekünk ajándékozott hanganyagait. Mindezek alapján készült el a Hit és magyarság című kötetem. Nekem, mint keresztfiúnak, ezt kötelességem volt megírni, hiszen amikor a rendszerváltás után már szinte évente hazajárt, sokat voltunk együtt. Élete nagy boldogsága volt, hogy évtizedek után egy filmszerepre kérte őt föl Koltay Gábor. A részletek megbeszélésére 1999 május 19-én került volna sor, érdi lakásában. Sajnos azonban elesett, combnyaktörést szenvedett, aminek következtében azon év július 12-én visszaadta lelkét teremtőjének. Nekézsenyben nyugszik. Még maradni szeretett volna, mert további feladatai, komoly távlati tervei voltak: megterveztetett egy stúdiót is, amelyben folytatta volna hanganyagainak készítését.