kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.07.04

Lackfi János 2010 óta megkerülhetetlen alakja a Művészetek Völgyének: a Versműhelyben bábáskodik az új művek megszületésénél, a Kalákával élővé varázsolja kanonizált költőóriásaink verseit, a Momentánnal pedig improvizálnak egy estet. A költőt erről az intenzív jelenlétről, a Völgy hangulatáról és az alkotás mibenlétéről faggattuk.

Lackfi4
Lackfi János Varró Dániellel


2010-ben léptél fel először a Völgyben, Palya Bea frissen indult udvarában, ahol az esti koncert előtt és után személyes versrendeléseket teljesítettél. Milyen volt az első benyomásod a Völggyel és az ottani közönséggel kapcsolatban?

Maiasan szólva hatalmas fless volt az akkor nekem. Délután 6-ra hirdettük meg, hogy aki szeretne „instant verset" kapni (verskavicsnak kereszteltük el az akciót), az jöjjön, megadott témára rögtönzök neki. Az est elvileg 7-kor kezdődött volna. Igen ám, de mikor megérkeztem, ott ült, hevert, babzsákozott, függőágyazott már vagy nyolcvan ember. Nem kezdhettem el imprózgatni magánban. Úgyhogy belefogtam a felolvasásba.


Közben beállított még egyszer annyi ember, morcosan, hiszen ők pontosan érkeztek, a buli meg már megy egy órája. Rá kellett hát húzni egy újabb órácskát. Az egész után meghirdettük a versírós akciót is, akadt, aki másfél óra hosszat állt sorba egy személyes pársorosért. Este kilenc tájban még szonettet rendelt tőlem valaki megadott témában. Gorombát gondoltam, de kivágtam a rezet. És persze ámultam, hogy így is lehet, ennyi érdeklődés, várakozás, lelkesedés övezheti a verset.


Lackfi2


Azóta minden évben aktívan jelen vagy a fesztiválon. Miben változot az évek során?

Az „ős-völgynek" Márta Pistával, Galkó Balázzsal igazi spontán értelmiségi-vircsaft-hangulata volt, a rendszerváltás (és a megelőző idők) nagy, szent kultúrközösségét hozta szikrázó bolondozással és nagyon komoly értékekkel. Ebből mindannyian igyekszünk továbbvinni valamit a magunk módján, legtöményebben talán Szirtes Edina Mókus udvarán érezhető ez a hangulat.


Közben Kapolcs fesztivállá nőtte ki magát, a táj, a közönség, az összetett művészi teljesítmény miatt viszont nem csak egy a sok közül. Szervezésében, lebonyolításában profibb lett a Völgy, de a közösségérzés felszításáról, a kultúra élvezhető voltába vetett hitről, az egyszerre vásári és minőségi szórakoztatásról nem mondunk le egy percig sem.


Lackfi9
Lackfi völgyes szerepléseit mindig nagy érdeklődés övezi


Volt meghatározó élményed ott?

Rengeteg fontos pillanat volt, hadd idézzem most Őze Áron és barátai (Dresch Mihály, Csík János, Lukács Miklós) mondhatni hagyományos versdélutánját, amelynél mintha megállt volna a rekkenő nyáridő! „Csak" versek, klasszikusok, igen ám, de belülről mondva, elemi erővel. A zene pedig továbbszőtte az elhangzottakat. Valaki el is ájult a tűző napon, a mentők csendben fellocsolták, a versek zengtek tovább.


De mondhatnám Színész Bobék dinamitos punk-Petőfijét is. Vagy a Misztrál esőkoncertjét, mikor a színpadon csápoltunk a vízözön közepette. Vagy a Mikó Istvános-Huzellás maratoni Ős-Kaláka-koncertet, amit még szívesen végtelenítettünk volna tovább.


Lackfi6
Novák Péterrel


Idén is folyamatosan jelen vagy és szerepelsz a Kaláka Versudvarban, például mindennap lehet veled találkozni a Versműhely programon.

Boldog és boldogtalan verseket írunk boldog-boldogtalannal. Száz-százötven ember gyűlik össze az udvaron, a rekkenő hőségben, akikkel szépen a csúcsértékig nyomjuk a kreativitás-gombot, és őrült módjára belevágunk a kalandba.


Dürenmatt mondta, hogy képzelete mindenkinek van, csak esetleg nem tud róla. Na, itt aktiváljuk az agyvihart, és sok pompás kortárs vagy klasszikus szöveg alapján közös erővel írunk vadiúj népdalokat, hexametereket, rakkendrolt, szabadverset.


Olyat, hogy „Én szeretem, ha valaki kasztanyettaként kattogtatja fogsorát". Vagy hogy „Hull a macska a fáról, / Alatta van a sátor, / Ej-haj cica-mica, / Szétszabtad a sátram". Vagy az Imagine dallamára, a Harcsa Veronikával közös dalszerző-műhellyel együtt énekelve: „Most képzeld el, hogy nincsen főni / Anyád sem fog már galuskát főzni". Jól mulatunk, tanulunk is egymástól, nem keveset.


Lackfi8


Mit ad ez a közös versírás, a közös alkotás?

Az irodalom-tananyagban gigászok, zsenik, kolosszusok vannak, akik rettentő vajúdással szülnek remekműveket. Ez rémesen romantikus és elidegenítő kép az irodalomról, amely alapvetően játék a nyelvi lehetőségekkel, azok határain túl is. Az élet mint olyan (ebben megegyezhetünk) megfoghatatlan, elillan a kezünkből. Az irodalom mégis képes „letömöríteni", besűríteni, kézzelfoghatóvá tenni egy-egy érzést, pillanatot, gondolatot.


A jókedvű együtt-alkotás akár tragikus lelki tartalmakat is felhozhat, segíthet feldolgozni. Akik járnak a műhelyben, azt mondják, szellemi feltöltődést hoz nekik: bárcsak lehetett volna suliban így beszélni az irodalomról! Én pedig élvezem, hogy száz vagy százötven agyam van a szokásos egy helyett, és csak úgy röpdösnek az ötletek, mint a dobócsillagok.


Lackfi7


A Versműhely mintha azt hirdetné, hogy mindenki költő, és rácáfolna arra, hogy az író egy elefántcsonttoronyba zárkózott, magányos figura...

Mindkét kijelentésben van igazság. Egyrészt csakugyan költő mindenki, a legtöbben kicsi gyerekként, szerelmes kamaszként vagy épp nyugdíjasként írnak verset. Szóban pedig tényleg mind próbálunk valamit mondani az életről, annak értelméről, szabályairól, szabálytalanságairól. Másrészt viszont tényleg magányos, bús barom, aki művészi írásra adja fejét.


Ezért is fontosak a közösségi formák, felolvasások, műhelyek, verskoncertek. Ilyenkor megnyílhat az alkotói magány. Hogy kiből lesz profi költő, az másik kérdés, ez nem úszható meg több évtizedes kemény munka nélkül. Itt, a Versudvaron a többiek hozzák a rengeteg ötletet, én meg a saját tapasztalatommal irányítom az alkotási folyamatot. Jó kis kombó ez, bizony!


A folyamatos szereplés rendkívül intenzív jelenlétet kíván. Hogy kell elképzelni téged a Völgy után?

Kifacsarva-feltöltve. Nagyon sok energiát vesz ki a napi két (olykor három) fellépés, muszáj közöttük sétálgatnom, a malompataknál imádkoznom, a fennsíkon hemperegnem az ég alatt, különben megkattanok. Másfelől hihetetlen erőt ad, hogy amit csinálok, amire az életemet tettem, az másoknak ilyen fontos, rengeteg a remek visszajelzés, év közben az országot járva is mindig összefutok szenvedélyes kapolcsolókkal.


Lackfi5


Jelen tudsz lenni a Völgy ideje alatt látogatóként is?

A helyi bácsik-nénik közül egyik-másikkal mindig váltok pár kedélyes mondatot. Szállásadónkkal és udvarunk tulajával, Tiborral is eldumálgatunk. A helyi klímához tartoznak a borosaink és lepényeseink, akikkel közösen mindig csapunk egy völgyzáró lakomázást-poharazást. Más udvargazdákkal is vannak szomszédolások. Ha futja energiámból, belehallgatok egy-egy népzenei vagy dzsesszkoncertbe, de ihaj-csuhaj bulizós kedvem nem nagyon van. Ezen egy-két ember meg szokott ütődni, mikor hátba vágnak, hogy most vágjunk neki az éjszakának...


Nekem a Völgy azért munka, bár nagyon örömteli munka. És az is nagyszerű érzés, hogy az udvarunk stábja immár kilencedik éve a lányaimból (újabban vejemből is) áll össze. Nagyon fontos a vasárnapi ökumenikus istentisztelet, egy nyitott égre néző fesztiválon természetes, hogy hálát adunk az eltelt tíz napért a Teremtőnek.


A Völgy után egy hétig legalább pihegek, fürdök a Zsámbéki Magyar Tengerben, ami egy bordó műanyag szőlőskád az udvarunkon, napmelegítette vízzel. Olvasgatok, írok egy kicsit, meg valami nagyon nem szellemi tevékenységet végzek. Tavaly kicsi lányomnak építettem egy faházikót, amiben tud játszani. Idén talán a nagy fakapunkat csiszolom-festem le majd, ráfér bőven.


lackfi1


Lesz egy izgalmas közös produkciótok a Kalákával is Bolero címmel, amelyben holt költők műveit teszitek újra elevenné. Hogyan?

Weöres írta Osváthról, a Nyugat legendás szerkesztőjéről annak halálakor, hogy nemrég beszélt vele telefonon, „a hangját akkor temetik majd, amikor engem". A Kaláka számos holt költő hangját tartja elevenen zenéivel, ez az este inkább azokról a kortársakról szól majd, akik elmentek közülünk, de akiket jól ismertünk.


A Kaláka dolgozott Weöressel, Tamkó Siratóval, Kányádival, én bensőséges viszonyban voltam sokakkal, tobzódunk majd a személyes történetekben, anekdotákban, szép versekben. Ezeket fonjuk eggyé, hiszen a költészet szól az életről és szól a halálról, mint annak kockázatáról és mellékhatásáról. Nem mellékesen.


Lackfi_AlparBalazs__kredit__Kallai-Toth_Anett
Lackfi János és Alpár Balázs
Fotó: Kállai-Tóth Anett


Mikor ismerkedtetek meg a Kalákával?

2001-ben, Párizsban. Kellett valaki a koncertjükhöz, aki felolvas pár szöveget, Villont, Desnost, Rabndótit franciául. Véletlenül ott voltam, a francia kötetem bemutatója miatt. Kis kommentárokat is fűztem hozzá, ez Daninak megtetszett, és aztán Brüsszel, Dijon, Cluny, Correns, Strasbourg következett, no meg egyre több közös itthoni fellépés.


Szerinted mi a legfontosabb üzenete ma a Völgynek?

Hogy a művészet elsősorban nem könnyű vagy nehéz, fülbemászó vagy elvont, hanem életforma. Reggel Hinta-palinta, délben Bach, délután Kaláka, este Quimby, éjszaka Szánt a babám. Nem tilos mulatni, érezni, szeretni, pörögni, létezni.


Kocsis Katica

Fotók Forrása: Művészetek Völgye


Játék! Aki helyesen válaszol az alábbi kérdésre, páros napi belépőt nyerhet a Művészetek Völgyébe! Részletek a Facebookon!


Mi volt a neve a helyben készült versnek, amelyet meg lehetett rendelni a Versudvarban?

A) Verskavics

B) Rögverst

C) Rögve(r)st

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma