hangf_spotify_banner_728x90

2019.02.25

Kacérkodott a Színművészetivel, de a kvantumfizika is izgatta, végül a bölcsészkaron kötött ki. Levéltárban dolgozik, könyveket szerkeszt, verseket ír, az Irodalmi Jelen kritikarovatát menedzseli, szabadidejében pedig rituáltáncot tanul. Tervezi, hogy egyszer majd megtanul rendesen gitározni, dallamokat ír mindenféle versekre, és vénségére azokat fogja gajdolni dohos pinceklubokban. Interjú Simon Adrival, a 2019-es év Bella István-díjas költőjével.

Bella-dij_Simon_Adri
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke átadja a Bella István-díjat
Fotó: MTI


Számított rá, hogy Bella István-díjat kap? Mennyire tartja fontosnak, értékmérőnek az irodalmi, művészeti elismeréseket?

Meglepetés volt, és már csak azért sem árulták el nekem előre, mert két jelölt pályatársammal álltam versenyben, nem volt előre tudható, ki kapja a legtöbb szavazatot a héttagú kuratóriumtól, nem volt ez „lezsírozva”. Nyilván jólesik az embernek, ha díjazzák azt, amit csinál. Költőként kaptam az elismerést, de kicsit úgy fogom fel, hogy kritikusi, szerkesztői munkám is méltányolják, amelyekkel szintén kapcsolódom az irodalmi vérkeringésbe.


Beszéljen kicsit magáról: hol vannak a gyökerei, és hol él most?

Szegedi lány vagyok, ott nőttem föl és jártam iskolába, egyetemre. Először friss diplomásként kerültem a fővárosba, és éltem itt néhány évet, majd visszaköltöztem négy évre Szegedre, hogy aztán 2010-ben ismét Budapesten találjam magam. Szeged nevelt föl, de a főváros fogadott be, kínált megélhetést. Most Budapesten élek, de szerintem visszatérek még Szegedre.


Simon_Adri.Hegedus_Janos_
Hegedűs János fotója


Kinek a hatására kezdett el verseket írni?

Kisgyerekkoromtól olvastam mindenfélét: mesekönyveket, indiánregényeket, és imádtam például Tamkó Sirató Károly verseit. A magam és osztálytársaim puszta gyönyörűségére gyártottam első, ezekre hasonlító, tanárcsúfoló rigmusaimat az általános iskolában. Emlékszem, egy füzetbe írtam ezeket, benne volt a fél tanári kar. Aztán egyszer bennfelejtettem a füzetet a padban, s a tanáriba kellett érte mennem – a tartalmát persze addigra a tanáraim is megismerték. Jó fejek, sőt kimondottan progresszívek voltak a maguk módján, nem járt semmiféle retorzió a gúnyversekért, pedig ez még a nyolcvanas években történt.


Martelyi_evadnyito
A Mártélyi Alkotóház évadnyitóján 2018-ban Diószegi Szabó Pállal és Zsille Gáborral
Fotó: Kultúra.hu


Voltak-e olyan mesterek, tanítók az életében, akik segítettek a pályán?

Nem voltak igazából tanítóim, mert nem lehetett engem tanítani, mentem a magam feje után. Iskola után sokszor kötöttem ki a Somogyi könyvtárban, hogy kortárs költőket olvasgassak, gimiben az akkor indult JAK-sorozatot bújtam. De főleg a 20. századelő avantgárd költészete érdekelt, a szürrealisták és a néhány évtizeddel későbbi beatköltészet, Corso, Ginsberg, és szintén a gimnazista évek felfedezése a magyar irodalomból József Attila, Radnóti, Pilinszky. A gimnáziumi, egyetemi színjátszókör is nagy nekibuzdulása volt a 16-18 éves változatomnak, majdnem felvételiztem a színművészetire, de aztán mégse. Egy rövid ideig a fizikus pálya gondolatával kacérkodtam, mivel a gimnáziumi harmadikos és főleg negyedikes fizika – a hullámtan és a kvantummechanika – roppant módon izgatott, és elég jól is ment. De aztán negyedikben a magyar faktos tanárom, Virág Zoltán szárnyai alatt eldőlt, hogy magyar szakos bölcsész leszek.


kelemeniestek
Felolvasás a Kelemen Körben
Fotó forrása: kelemenkör.hu


Milyen irodalmi körökkel került kapcsolatba?

Verseket mindig is írtam, irodalmi körökkel – a 90-es évek egyetemi DeKon-csoportjától elszakadva – csak jóval később kerültem kapcsolatba: 2003-ban Az Irodalom Visszavág, 2006-ban a Spanyolnátha, a Parnasszus hívott a soraiba, örökre emlékezetes marad a 2007-es Parnasszus-tábor Szentendrén, az első írótáborom.


Készül-e újabb kötete, s ha igen, mikor várható a megjelenése? Hasonló lesz a tematika, a stílus, a költői formák használata, mint a korábbiakban?

Készül, igen, vagy idén, vagy jövőre lesz belőle kötet. A költő és vele a versei is változnak, az lenne a különös, ha ugyanazt kapnák az olvasók, mint a 2015-ös Földerengésben. Talán kevesebb lesz a személyes hang, az élménylíra benne, de azért ebben is lesznek intimitások, nem kell félni; a formai megoldások tekintetében ugyanúgy a bőség zavarára lehet számítani. Ami korábban nem volt annyira jellemző, de most az lesz, az a szótagszámlálósdi. Több új versemet nem a rímek, hanem a szótagok rendje tartja össze. De nem kell aggódni, nem lesz feltűnő, olyan, mintha nem is lenne.


Spanyolnatha
A Spanyolnátha irodalmi rendezvényén Nagy Zsukával
Forrás. spanyolnatha.hu


Vannak-e különleges, vágyott irodalmi tervei?

Volt egyszer egy olyan tervem, hogy Új-Zélandra megyek maori költészetet fordítani (avagy létrehozni azt…), de valami nagyobb kalandra vágynék inkább most már: például szívesen megismerkednék a szentinelézek titkos művészetével.


Össze tudja-e kapcsolni a művészetet a polgári életével? Mivel foglalkozott eddig?

Az Országos Levéltárban dolgozom, mellette szépirodalmi kiadók könyveit szerkesztem, szöveggondozom elég régóta; a Magyar Napló Kiadónak, az Orpheusznak, a Nap Kiadónak dolgoztam az utóbbi években. Mindig tanul az ember új dolgokat, nincs két ugyanolyan szöveg, két ugyanolyan feladat. Továbbá, most már két éve, az Irodalmi Jelen kritikarovatát menedzselem, ez utóbbi tekinthető fő tevékenységemnek, amit szívesen is csinálok: nem egy papírízű történet. Többek közt gondoskodnom kell arról, hogy hetente kétszer friss anyag kerüljön fel az oldalra, ehhez pedig folyamatosan kommunikálni, szervezni kell, mozgatni a szálakat.


Macabre
Macabre című versét olvassa fel a József Attila szobra előtt
Forrás: drot.eu

Mi a hobbija? Milyen a viszonya az irodalmon kívüli művészetekhez – járatos-e valamelyik művelésében?

A tánc és a biciklizés számomra életforma. Járok most egy úgynevezett rituáltáncra: átmozgat, felszabadít, és mivel sok benne a kontakt elem, tudatos kapcsolódást is kér tőlem, figyelmet másoknak. Kicsit olyan, mint egy színházi mozgásműhely. Ha színházba akarok menni, leginkább kisebb alternatív színházakat választok, nagyon szeretem Formanek Csaba, Ilyés Lénárd darabjait például. Ha zene, akkor pedig, mondjuk, Ripoff Raskolnikov Magyarországon élő osztrák bluesgitáros, akit majdnem harminc éve hallottam először koncerten játszani, vagy Estas Tonne orosz gitárvirtuóz. Van egy szép gitárom, és egyszer majd megtanulok rajta rendesen játszani, azt tervezem. Írok dallamokat mindenféle versekre, és vénségemre azokat fogom gajdolni dohos pinceklubokban.


FGT

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma