Nagyköveti emlékek

A Portré Plusz című programsorozat minden hónapban érdekesebbnél érdekesebb személyeket mutat be, akikkel az est állandó házigazdája, Kondor Katalin különböző szociális, politikai vagy közéleti témákról, valamint a meghívott személy életről beszélget. A Klebelsberg Kultúrkúria januári estjének fővendége dr. Hóvári János történész, turkológus volt, akit az est háziasszonya sokszínű pályájáról és annak indulásáról kérdezett. Ennek kapcsán Hóvári János felidézte: másodikos korában hallott először Kőrösi-Csoma Sándor tevékenységéről és szinte azonnal megfogalmazódott benne, hogy orientalista szeretne lenni, aki bejárja a Keletet. Kőrösi-Csoma Sándor mellett az Egri csillagok volt meghatározó az életében, amely a turkológia irányába vitte, de saját elmondása szerint még fiatal kutató korában sem gondolta volna, hogy egyszer belép a külügy világába. Az élete végül mégis ebbe az irányba mozdult el, és 1992-ben külügyi szolgálatba lépett. Diplomataként kezdetben az volt a feladata, hogy közép-ázsiai diplomáciai kapcsolatot alakítson ki, így az egyik első diplomata volt, aki járt Kirgizisztánban és Kazakisztánban is. Első külföldi állomáshelye Tel-Aviv volt, ahol 1997-ben és 1998-ban tanácsosként, 2000 és 2004 között pedig nagykövetként szolgált. Elmondása szerint ekkor bizonyosan akadt egy-két irigye, ugyanis elég fiatalon, alig negyvenöt évesen került ebbe a pozícióba, abban az időben pedig ritkán lett valaki nagykövet ennyi idősen.

?Az izraeli társadalom rendkívül megosztott, főként a gyökerek miatt, és egy rendkívüli magyar világ is van ott, hiszen Izraelben kb. 200 ezer magyar zsidó él, akiknek a többsége határon túli magyarként született? ? emlékezett vissza Hóvári János izraeli nagykövetségének idejére. Izrael megalakulása óta tűzfészek: vajon változik ez valamikor? ? tette fel a kérdést Kondor Katalin. Hóvári János ennek kapcsán elmondta: ?az emberek a nyugati világból úgy gondolják, a Közel-Keleten egy tiszta, rendezett világot kell teremteni, de a Közel-Kelet arról szól, hogy bár nincsenek rendezett viszonyok, ők mégis évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta ebben a rendszerben képesek boldogulni?. Majd felhívta a figyelmet arra is: ő volt az a diplomata, aki kezdeményezte, hogy Magyarország Palesztinában is létesítsen érdekképviseleti irodát, azaz állandó missziót. Ehhez persze az izraeli külügyminisztérium engedélyére is szükség volt, ezt ? élete egyik legérdekesebb tárgyalássorozatával ? sikerült megszereznie. Majd hozzátette: a legnagyobb élmény számára a Szentföld volt, és az, hogy Jézus Krisztus világában élhetett. Hetente járta végig a szent helyeket és zarándoklatokat szervezett, így nemcsak a történeti, de a spirituális világát is megélhette a Szentföldnek. Ennek jegyében lett, pápai jóváhagyással, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje.

Kondor Katalin Izrael kapcsán felidézte az amerikai elnök, Donald Trump kijelentését is (miszerint Jeruzsálem Izrael fővárosa), amelyről a volt diplomata elmondta: ez érdekes washingtoni döntés volt, de Trump ezt a döntést nem csupán az amerikai zsidóság lobbizása miatt hozta meg, hanem az úgynevezett cionista keresztények miatt, akik az elnöknek határozott támogatói.

Az Izraellel kapcsolatos kérdéseket követően Kondor Katalin felidézte Hóvári János kuvaiti és bahreini nagyköveti idejét is, ahol az egykori ? még a ?60-as, ?80-as évekbeli ? gazdasági kapcsolatokat kellett volna helyreállítania ott, ahol egyébként akkoriban öt-hatszáz magyar is élt. ?Mindig igyekeztem megérteni a körülöttem lévő világot, és rendkívül érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyire más a kuvaiti törzsi világ, és mennyire mások a kereskedők, akik a kuvaiti értelmiséget is adják.? A beszélgetés ezt követően a mai migrációs helyzetre terelődött, és Kondor Katalin feltette a kérdést: miért akarnak az arabok, a keleti népek eljönni a saját közösségükből? ?Az arabok nagy része valójában nem akar eljönni, ők a saját hazájukban szeretnének élni? ? mondta, majd hozzátette: a gazdag arab országokban ? így Kuvaitban is ? a jólét, az olaj odaköti az ott élőket. A probléma azzal a réteggel van, amelyik már iskolázott és tudja, hogy milyen körülményekre számíthat külföldön. ?Afganisztánban még a hegyekben is tudnak angolul és ők azért indulnak el, mert tudják, hogy még ha utcát sepernek is külföldön, jobb életük lesz, mint otthon. Bangladesben a túlnépesedés miatt indulnak el az emberek, Irakban már más a helyzet, hiszen onnan a keresztények jöttek el, nemcsak azért mert háború van, hanem mert elég kapcsolati tőkével rendelkeztek. A kurdok és a turkománok is bonyolult helyzetben vannak, akik ugyanúgy Európába indultak, de a legnagyobb menekültáradat Szíriából jön a háború miatt. Észak-Afrikából, Tunéziából is sokan érkeznek, az ottani középréteg, az értelmiség ugyanis kiválóan beszél olaszul és franciául, akik a kilátástalan jövő miatt indulnak el? ? mondta el Hóvári János, hogy ő miként látja a helyzetet. Ha a helyzet a szegény arabok világában javul, a migráció is csökken.

Ezt követően az Ankarában eltöltött évekről, az ottani nagykövetségről mesélt és arról: miért kedvelik annyira a törökök a magyarokat ? többek között a nyelvrokonság és az első világháborús szövetség miatt. Majd szó esett a MANK-ban betöltött főigazgatói pozíciójáról és az intézmény művészetvilágban betöltött szerepéről, melynek kapcsán elmondta: ?a magyar kultúrpolitika szolgálatában állunk és tulajdonképpen eszköz vagyunk, körülbelül négy-ötezer művész érdekeit képviseljük, mindenkivel igyekszünk megtalálni a közös hangot és azt a közös nevezőt, amelyben együtt tudnak működni.?

A következő Portré Plusz vendége dr. Bagdy Emőke pszichológus lesz, akivel február 18-án beszélget Kondor Katalin.

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond