GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.07

Március 15. előtt mi sem magától értetődőbb, mint néhány, identitást meghatározó alapfogalom: haza, hűség, magyarság, anyanyelv újragondolása korszerűen és érdekesen. A Várkert Irodalom a Nagy Magyar Versek című irodalmi sorozatának újabb, március 5-én a Várkert Bazárban megrendezett estje mindehhez a humort hívta segítségül.

 Enemve-6137-VSZ_002


Az Udvaros Dorottya, Schell Judit és Reviczky Gábor értő tolmácsolásában elhangzó verseknek köszönhetően viszonylag nagy utazást tehettünk meg: a 19, századtól a 20. századig, a hazafiságtól a magyar nyelv szeretetéig. Mások mellett Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Faludy György, Kányádi Sándor, Varró Dániel népszerű és kevéssé közszájon forgó szövegeit ismerhette meg a teltházas közönség, és derülhetett az est háziasszonya, Ugron Zsolna átkötő szövegein.


Megtudtuk, hogy Tompa Mihály jóval előbb barátkozott Petőfivel, mint Arany Jánossal. Előbbivel aztán úgy összeveszett, hogy összes Petőfi-levelét elégette, utóbbival azonban életre szóló barátságot kötött. Tompa Etele hun királyról című verse kapcsán Ugron Zsolna kitért rá, hogy a telenovella akkori megfelelőjében, az egyik korabeli lapban publikálta a szerző.

 

reviczky_gabor
Reviczky Gábor
Forrás: mandiner.hu


„Növényként tengődni/féregként tenyészni”. A Baudelaire versébe illő sort nem akárki, hanem Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia írta. Költői tehetsége az utóbbi időben kezd jobban előtérbe kerülni, de még most is felfedezésre vár.


Beck Zoltán, a 30Y rockegyüttes alapítója, író, dalszerző egyebek mellett Bereményi Géza dalát adta elő, majd olyan szerzeményt, amelynek a magyar változatát 1956. október 23-án vették fel a rádióban.


A Pécsi Tudományegyetem Romológia szakán adjunktusként dolgozó zenész a 2013-ban tragikus körülmények közt elhunyt cigány származású költő, Rafi Lajos átélhető és jól felépített verse után röviden beszélt a költő pályájáról és jelentőségéről. Világossá vált, hogy az Erdélyben élő Rafi Lajost a magyarországi közönségnek Kemény István költő mutatta be, s verseiben szintén tetten érhető a kisebbségi létben megszülető identitás és a cigányság hagyományainak ösztönös feltérképezése.


Enemve-6275-VSZ


A jó hangulatú, élvezetes programhoz a folyamatosan kivetített képek nem sokat tettek hozzá, a felolvasott szövegekhez nemigen kapcsolódtak. A hosszúra nyúlt este versei között szívesen hallottuk volna az éppen aznap eltemetett Tandori Dezső valamelyik írását – ennek hiánya talán az előre megkomponált szigorú összeállításnak tudható be.


A Várkert Bazárban havonta jelentkező sorozat vitathatatlan erénye, hogy a magyar költészet klasszikusait közelebb hozza a hétköznapi befogadókhoz, teszi személyesebbé, ezzel pedig valódi élménnyé a velük való viszonyt.

 

Ayhan Gökhan

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma