GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.13

Kásler Miklós március 15-e alkalmából Balogh Rudolf-díjat, Balázs Béla-díjat, Harangozó Gyula-díjat, József Attila-díjat, Márai Sándor-díjat, Szabolcsi Bence-díjat, Erkel Ferenc-díjat, Liszt Ferenc-díjat, Máté Péter-díjat, Blattner Géza-díjat, Jászai Mari-díjat, Hortobágyi Károly-díjat, Munkácsy Mihály-díjat, Németh Lajos-díjat, Ferenczy Noémi-díjat és Táncsics Mihály-díjat adott át Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában szerdán Budapesten.

3
Kásler Miklós miniszter és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


Kásler Miklós úgy fogalmazott, a művészet a lélek talán legfinomabb megnyilvánulása, a művész szeretne értéket adni az emberiségnek és lehetővé tenni az emberek közötti megértést. Kiemelte, a magyar kultúra rendkívül gazdag, és nemcsak az egyénnek, de a nemzetnek is van lelke; biztos, hogy ez önazonosságunk része, több ezer éves kultúránkkal, hagyományainkkal, hitünkkel, történelmünkkel együtt.


Mint mondta, a magyar kultúra rendkívül gazdag, sok gyökérből táplálkozott, és éppen e gyökerek és sokszínűsége miatt olyan értékeket hozott létre, ami máshol nem található meg. „A magyar kultúra a magyar nemzet legnyilvánvalóbb kifejeződése, mindenhol megértik Bartókot, Kodályt, Munkácsyt, megértik a herendi porcelánt és a kalocsai mintát” – tette hozzá Kásler Miklós. Felidézte: 1848. március 15-e a reformkor kiemelkedő eseménye volt. II. József osztrák császár uralkodása alatt először próbálták a nemzetet identitásától megfosztani, de Bécsben magyar nemes ifjak nyelvújításba kezdtek, magyar viseletben jártak, és széles látókörű arisztokraták kezdtek magyarul beszélni arról, hogyan lehet a nemzetet az ősi jogi folytonosságában, életszemléletében, életmódjában új viszonyok között más viszonyrendszerbe helyezni.


tanc_15


Sokszínű gondolatok találkoztak, ezek csiszolódtak és érlelődtek, és Széchenyi gazdasági programjából, Deák jogi megközelítéseiből és Kossuth társadalmi programjából állt össze az a reformtörekvés, amely egy ritka világtörténelmi pillanatban nagyon gyorsan érvényre jutott. A reformkori magyarok megragadták a pillanatot és ezzel egy új szinttel, kibővült formában összetartották, összekovácsolták ezt a nemzetet – közölte Kásler Miklós.


A miniszter a kitüntetettekhez szólva úgy fogalmazott: a magyar kultúra tiszta, mint a hegyi forrás, mindig a nép lelkéből, vágyaiból, törekvéseiből táplálkozott, és ezt most önök fejezik ki, akik a művészet különböző irányait képviselik.


Kásler Miklós a Balogh Rudolf-díjat, a Balázs Béla-díjat, a Harangozó Gyula-díjat, a József Attila-díjat, a Márai Sándor-díjat, a Szabolcsi Bence-díjat, a Erkel Ferenc-díjat, a Liszt Ferenc-díjat, a Máté Péter-díjat, a Blattner Géza-díjat, a Jászai Mari-díjat, a Hortobágyi Károly-díjat, a Munkácsy Mihály-díjat, a Németh Lajos-díjat, a Ferenczy Noémi-díjat és Táncsics Mihály-díjat Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában nyújtotta át.


szente_vajk
Szente Vajk a Jászai Mari-díjjal


Az emberi erőforrások minisztere március 15-e alkalmából kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjat adott át:

DETVAY JENŐ fotóművész,
GÁBOR ENIKŐ fotóművész,
KÁSA BÉLA fotóművész,
URBÁN ÁDÁM fotográfus részére.


A mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége elismeréseként Balázs Béla-díjban részesült:

BABOS TAMÁS operatőr,
GYÖNGYÖSSY BENCE filmrendező, operatőr, író, producer,
MOHAROS ATTILA filmrendező,
NÁDORFI LAJOS operatőr,
POZSGAI ZSOLT rendező, író, a Horatio Film ügyvezetője,
STŐHR LÓRÁNT filmkritikus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi docense,
TÓTH KLÁRA filmkritikus, publicista, az MMA levelező tagja,
ZALÁN JÁNOS producer, színművész, a Pesti Magyar Színház igazgatója.


A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült:

FELMÉRY LILI, a Magyar Állami Operaház magántáncosa,
JANÁCS EVELYN, a Magyar Állami Operaház balettmestere,
KÖNCZEI ÁRPÁD koreográfus, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó / Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója,
KULCSÁR NOÉMI koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem Moderntánc
Tanszékének vezetője,
SÁNTA GERGŐ ANDRÁS, a Honvéd Együttes – Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája,
UJVÁRI KATALIN, a Pécsi Balett magántáncosa.


Zalan_Janos
Zalán János átveszi a Balázs Béla-díjat


Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott:

BENCE LAJOS költő, publicista, az MNTI Lendva, Népújság szerkesztője,
BENGI LÁSZLÓ irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar egyetemi docense,
BÍRÓ JÓZSEF író,
BOKA LÁSZLÓ irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, kiadóvezetője,
DEVECSERY LÁSZLÓ író, költő, rendező, tanár,
ERŐS KINGA irodalomtörténész, kritikus, Magyar Írószövetség elnökségi tagja és titkára,
FINTA ÉVA költő, drámaíró, irodalomtörténész, az egri Eszterházy Károly Egyetem nyugalmazott tanársegédje,
FÜZESI MAGDA költő, az MMA rendes tagja,
HÁSZ RÓBERT, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője,
KELEMEN ERZSÉBET író, költő, a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium minősített kutatótanára,
KIRÁLY ZOLTÁN költő, a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke,
LISZTÓCZKY LÁSZLÓ irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola nyugalmazott docense,
SÁNTHA ATTILA BARNA író,
SOPOTNIK ZOLTÁN író, költő,
SUTARSKI KONRAD nyugalmazott író,
TAKARÓ MIHÁLY író, költő, irodalomtörténész.


gregor_bernadett
Gregor Bernadett


Kiemelkedő írói életművének elismeréseként Márai Sándor-díjban részesült:

FALUDI ÁDÁM író, költő,
FEHÉR BÉLA író.


Kiemelkedő zenetudományi tevékenysége elismeréseként Szabolcsi Bence-díjat kapott:

DALOS ANNA zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, kutatócsoport-vezetője részére,
SIPOS JÁNOS népzenekutató, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az MMA levelező tagja részére.


Kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenységéért Erkel Ferenc-díjban részesült:

KELEMEN LÁSZLÓ zeneszerző,
MATZ ÁDÁM zenei rendező, hangmérnök,
OLÁH KÁLMÁN zeneszerző, zongoratanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa,

ZÁVODI GÁBOR zeneszerző, producer.


Erdi_Tamas
Érdi Tamás átveszi a Liszt-díjat


Kiemelkedő zenei előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjat kapott:

ÉRDI TAMÁS zongoraművész,
HÁMORI MÁTÉ karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője,
LÉTAY KISS GABRIELLA, a Magyar Állami Operaház magánénekese, szólistája,
MÁGA ZOLTÁN hegedűművész, a Primarius Kft. ügyvezetője,
MOCSÁRI KÁROLY zongoraművész, a monori Budai Imre Alapfokú Művészeti Iskola tanára,
MOHOS NAGY ÉVA operaénekes, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professor emeritája,
ÖKRÖS CSABA hegedűművész, népzenegyűjtő, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem művésztanára,
PAULIK LÁSZLÓ hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára,
RADICS FERENC hegedűművész, a Hagyományok Háza, Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása,
SZILASI ALEX zongoraművész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára.


Könnyűzenei előadóművészi tevékenysége elismeréseként Máté-Péter díjban részesült:

DÓSA RICHÁRD, RICSIPÍ és KOLLER LÁSZLÓ, QKA MC az Animal Cannibals rap- és hiphopcsapat előadói,
FERENCZI GYÖRGY zenész, szájharmonika-művész, a Rackajam zenekar vezetője,
NÉMETH ALAJOS előadóművész, a Bikini Együttes vezetője,
PÓKA EGON előadóművész, zeneszerző, Kőbányai Zenei Stúdió ügyvezető igazgatója,
TÖRÖK ÁDÁM fuvolista, énekes,
POÓR PÉTER énekes, előadóművész.


ratoti
Rátóti Zoltán


Kiemelkedő bábművészeti tevékenysége elismeréseként Blattner Géza-díjat kapott:

GALÁNTAI CSABA bábművész,
LENKEFI ZOLTÁN, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója.


Kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült:

BUCZ HUNOR, a Térszínház Egyesület igazgató-rendezője,
GÁL TAMÁS, a hetényi Csavar Színház színművésze,
GREGOR BERNADETT, az Újszínház színművésze,
HORÁNYI LÁSZLÓ színművész, az Esztergomi Várszínház igazgató-művészeti vezetője,
HUSZÁRIK KATA, a Maladype Színház színművésze,
KÁLLÓ BÉLA, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház színművésze,
KIS DOMONKOS MÁRK színművész, a Váci Dunakanyar Színház ügyvezető igazgatója,
KOVÁCS EDIT, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze,
LAPIS ERIKA, a tatabányai Jászai Mari Színház színművésze,
LÉTAY DÓRA, a budapesti József Attila Színház színművésze,
LUX ÁDÁM, az Újszínház színművésze,
PAPADIMITRIU ATHINA, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Lovas Színház és a Spirit Színház színművésze,
PATAKI ANDRÁS főrendező, a Pro Kultúra Sopron ügyvezető igazgatója,
PINDROCH CSABA, a Thália Színház színművésze,
SZENTE VAJK, a Madách Színház rendezője,
VASS GYÖRGY, az Újszínház színművésze.


Kiemelkedő cirkuszművészeti tevékenysége elismeréseként Hortobágyi Károly-díj kapott:

KRANITZ-NAGY KRISZTIÁN és FÜZY ANITA, a Silver Power artistái,
ÓCSAI BÖBE, a Recirquel Újcirkusz Társulat artistamestere.


Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült:

GÁLHIDY PÉTER szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékének művésztanára,
ILYÉS ISTVÁN szobrászművész,
JUHA RICHÁRD szobrászművész,
KOTORMÁN NORBERT képzőművész,
LIEBER ERZSÉBET DLA képzőművész, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense,
MÉSZÁROS GÉZA festőművész,
OLESCHER TAMÁS festőművész,
ŐRY ANNAMÁRIA festőművész,
PÁRKÁNYI PÉTER szobrászművész,
POGÁNY GÁBOR BENŐ szobrászművész,
RÉNYI KATALIN festőművész, tervezőgrafikus,
SZ. VARGA ÁGNES festőművész, grafikus,
TAKÁCS TAMÁS PÉTER tervezőgrafikus-művész,
VARGA-AMÁR LÁSZLÓ festőművész, a Szent Gellért Katolikus Gimnázium tanára.


Kiemelkedő kortárs képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Németh Lajos-díjban részesült:

SULYOK MIKLÓS, a Budapest Galéria művészettörténésze, az MMA levelező tagja,
SZEIFERT JUDIT művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető főmuzeológusa.


Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenység elismeréseként Ferenczy Noémi-díjat kapott:

ATTALAI ZITA tervezőművész, vezető formatervező,
BEDŐ CSONGOR László restaurátor-művész,
BORNEMISZA ROZI grafikus tipográfus, a Számalk-Szalézi Szakgimnázium művésztanára,
ELN FERENC tervezőgrafikus,
FÁBRY JÁNOS iparművész, grafikus, művészeti szerkesztő,
FICZERE ANETT, a Muzsai-Ficzere Művészeti és Építészeti Kft. belsőépítész tervezője,
GULYÁS JUDIT textilművész, a Jelky András Művészeti Szakgimnázium művésztanára,
JÓRY JUDIT művészettörténész, író,
MAKAI LÁSZLÓ filmberendező, díszlettervező,
MAKKAI MÁRTA textilművész.


Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült:

ALEXA KÁROLY irodalomtörténész, kritikus, újságíró, az Életünk folyóirat főszerkesztője,
FARKAS EMESE, az ECHO TV programigazgatója,
FÖLDI-KOVÁCS ANDREA, a Hír Tv szerkesztő-műsorvezetője,
GAZSÓ L. FERENC, az MTI nyugalmazott vezérigazgatója,
HAEFFLER ANDRÁS, a Lakihegy Rádió főszerkesztője,
KORPÁS ÉVA, az MTVA Kossuth Rádió szerkesztő-riportere.


Forrás: MTI

Fotók: Csákvári Zsigmond


plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma