15_eves

2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

thumbnail_Joan_Miro_Festmeny_Copy
Joan Miró: Festmény
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

A kiállítás megálmodói nem törekedtek arra, hogy a szürrealizmust a maga teljességében mutassák be, a Magyar Nemzeti Galériának ez a kiállítótere nem is lenne alkalmas ilyen nagyszabású tárlathoz. Ehelyett emberléptékű, kellemesen végigjárható kiállítás született, amely a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére, az 1929-es évre fókuszál: ezen a személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakon keresztül ismerjük meg a szürrealizmus fő tendenciáit és a csoport kiemelkedő alkotóit.


A kiállítás meg tudja ragadni és a műveken keresztül érzékeltetni e komplex időszakot a maga teljességében, miközben igazán emblematikus munkákat vonultat fel, és számos érdekességre, izgalmas műre is ráirányítja a figyelmet.

Max_Ersnt
Max Ernst: Loplop bemutat egy fiatal lányt
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

Rögtön a kiállítás elején ott van mások mellett Max Ernst Loplop bemutat egy fiatal lányt című kollázsa, egy gipsszel alapozott régi ajtó, amelyen a művész alteregójaként értelmezhető különös és rejtélyes madárfigura, alatta pedig egy bekeretezett „festmény” fémkerékkel, hálóba kötött kővel és lószőrrel látható. A képen szereplő dísztelen és jelentéktelen tárgyak testesítik meg az alkotó gondolatát, amely szerint a művészet nem más, csak szemfényvesztés.


Ebben a térben szerepel még Joan Miró néhány munkája, köztük a Festmény-tárgy kollázs, amely egyszerre értelmezhető szoborként (tárgyként) és festményként. Ez a munka is tanúskodik a szürrealisták tárgyak iránti új érdeklődéséről, ugyanakkor a mű líraisága az, ami igazán megragadja a figyelmünket. Apró mérete ellenére igazán nagy hatást tesz rám.


SALVADOR_DALI_Reszleges_hallucinacio._Hat_Lenin-fej_jelenese_a_hangversenyzongoran_Copy
Salvador Dalí: Részleges hallucináció. Hat Lenin-fej egy zongorán
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


A tárlaton szerepel Mirónak még két, figyelemreméltó és szintén kicsi munkája, amelyek nagyon ötletesen a kiállítás egy folyosóján kaptak helyet az ugyancsak kisebb méretű Ernst Virágok kagylók című munkájával együtt.


A kiállítás a következő teremben, a Dalí és a biomorfizmus címet viselő egységben csúcsosodik ki. (Jó, bevallom, óriási Dalí-rajongó vagyok, szóval én most itt tényleg elámulok.) Itt igazán nagy méretben nézhetjük végig Buñuel és Dalí Andalúziai kutyáját, amely 1929-ben „tőrt döfött a szellemes és elegáns Párizs szívébe”, valamint Yves Tanguynek is láthatók azok a művei, amelyek már a katalán festő hatása alatt születtek: A világítótorony egy primitív, álomszerű festmény, amely a lemeztelenített művészt ábrázolja a tengerparton, míg a Négy órakor, nyáron, a remény… című mű egy „kétségtáj”, amelyen csak az árnyékokból és fényekből álló sávok tagolják a tájat. A képen látható lebegő formák asszociációs játékra hívnak, és plasztikusságuk folytán ráébresztenek a Tanguy-képek és a kiállított Jean Arp-szobrok közötti párhuzamosságokra.


Salvador_Dali_Granatalma_korul_ropkodo_mehecsketol_kivaltott_alom_egy_pillanattal_ebredes_elott_2_Copy
Dalí: Álom egy gránátalma körül repkedő méhről
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


A terem nem lenne teljes Dalí festményei nélkül, kapunk is pár csúcsművet. Kiállították például az Álom egy gránátalmafa körül repkedő méhről című festményt, amelyen az alvó Gala, Dalí felesége és múzsája egy nyugodt tengeri tájban lebeg, meztelen teste mellett levitál két csepp víz, egy gránátalma és egy méh. Gala álma pedig a kép felső részébe vetül ki: a gránátalmából egy hal robban ki, annak szájából két tigris ugrik elő egy puskával, amely a következő pillanatban fel is ébreszti a nőt. Csodálatos. Annyi megfejtendő részlet van ezen a festményen, hogy órákig lehet szemlélni.


Ezt követően megismerjük a Grand Jeu (Nagy Játék) csoportot: ők a belső világ elsőbbségét és a valóság elutasítását hirdették, így egy időben hittek abban, hogy közel kerülhetnek a szürrealistákhoz. Azonban jelenlétük Breton tekintélyét fenyegette, így 1929-ben megvádolták és kizárták őket a csoportból, hatásuk azonban érezhető volt egész Európában. Közülök a kiállításon Josef Šima festményeit, valamint Maurice Henry grafikáit tekinthetjük meg. Ebbe a térbe kerül a szürrealista alkotók portréja is, valamint egy nagy kivetítőn Buñuel humoros és groteszk filmje, az Aranykor látható. Érdemes rászánni az időt, rengeteget lehet ezen az alkotáson nevetni.


andaluziai_kutya
Az Andalúziai kutya egyik emblematikus jelenete
Forrás: IMDb

 

A Magritte-terem azért érdekes, mert hoztak tipikus munkákat is, így például A vörös modellt, amelyen egy pár lábfejben végződő cipő látható. Vagy itt van A kettős titok, amely a műalkotás mesterségesen előállított voltára és a festmény valóságos síkszerűségére irányítja a figyelmet.


Azonban a képek sorában látható egy olyan festmény is, amely elsőre nem tipikusan Magritte-os (vagy legalábbis nekem nem az): A gyilkos égbolton négy, félig felfalt, halott madár látható, amelyek szürreális voltát fokozza, hogy a vásznon szabályosan, tapétaminta-szerűen jelennek meg.


Az utolsó nagyobb egység a Documents folyóirattal foglalkozik, amely szintén szembement André Breton tudattalanból és automatizmusból táplálkozó szürrealizmusával, és az itt csoportosuló alkotók egy kritikai és esztétikai szempontból nyersebb, kevésbé vonzó megközelítéssel viszonyultak a szürrealistákhoz.


Rene_Magritte__A_kettos_titok_Copy
Magritte: A kettős titok
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


Paninlevé közelről fotózott állatai például felismerhetetlenné teszik az adott részt, Boiffard Összefonódó ujjak és lábujjak című fényképe is valamiféle bizsergő undorral kevert vonzalmat vált ki belőlünk, de hasonló a helyzet Eli Lotar vágóhidas fotójánál is, ahol szép szabályos rendben sorakoznak a marhalábszárak egy falnak nekitámasztva.


A legbizarrabb élmény A szürrealista Erósz címet viselő kis, intim térben ér, ahová a Sade márki írásainak hatása alatt születő művek kerültek. Man Ray fabábuit, Mrs. és Mr. Woodmant sade-i testhelyzetekben örökítette meg, de itt láthatók Masson brutális és nyers rajzai is. Megdöbbentő, hogy az alkotó néhány vékony vonallal micsoda káoszt képes a papírra vetni, legyen szó akár szadista jelenetről vagy vérfürdőről. Próbálnám elfordítani a tekintetemet erről a tömény dózisban adagolt borzalomról, de nem eresztenek: nem tudom levenni a szemem a munkákról, és percekig bogarászom őket undorral kevert kíváncsisággal.


Man_Ray_Mr_and_Mrs_Woodman_Copy
Man Ray: Mrs. és Mr. Woodman
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


Giacometti Férfi és nő című szobra is ebben a térben látható: ez a művész első, szürrealistának kikiáltott alkotása, amely Erósz és Thatanosz iránti érdeklődéséről tanúskodik. Ugyanez a konfliktusokkal terhelt dualitás jelenik meg Kellemetlen tárgy című szobrán is, amelynek párjával a kiállítás egy korábbi egységében találkozunk.


kellemetlen_targy
Giacometti: Kellemetlen tárgy


Zseniális a tárlat záróakkordja is. 1929-ben Breton A szürrealizmus második kiáltványában a csoport számos tagja ellen intézett támadást, többüket ki is zárta, ami pedig kollektív lázadást indított el. Például Eli Lotar is fellépett Bretonnal szemben, méghozzá úgy, hogy Breton Egy hulla című fényképére töviskoronát montírozott. (Az eredeti kép 1924-ben egy pamflethez készült, amely Anatole France, a polgári konformizmus atyjának halálát ünnepelte.)


futo_minotaurusz
Picasso: Futó Minótaurusz


A kijáratnál pedig ott tornyosul Picasso Futó Minótaurusz című munkája, ami lehet meglepő, hiszen a festő sosem csatlakozott a mozgalomhoz, azonban szürrealista körökben nagy tisztelet övezte. Ez a félig ember, félig állat figura is fontos szimbóluma volt a szürrealistáknak, hiszen a minótaórusz az ösztönök által irányított bika és a racionális ember kettősségét képviselte.


A kiállítás október 20-ig látogatható.


Kocsis Katica

KAD_Kultura_596x90_002

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városában, Hsziningben, a 2261 méteres tengerszínt feletti magasságon két év alatt épült meg a 28 ezer négyzetméteres létesítmény. Az akváriumban mintegy 400 vízi élőlényfajt és több mint száz szárazföldi állatot tekinthetnek meg a látogatók. A Csinghaj-tó jellegzetes pontyféléje, a Gymnocypris przewalskii mellett Oroszországból két beluga (fehér delfin), Japánból pedig nyolc palackorrú delfin érkezett a vízi parkba, ahol sarki farkasok és rókák is élnek.

Zenés színházi tehetségkutató indul általános iskolások számára az István, a király rockopera megújítására és újraértelmezésére; a jelentkezőknek a rockopera egy részletét kell előadniuk –jelentette be Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró, aki annak idején Bródy Jánossal közösen alkotta meg a legendás rockoperát. Az online videótehetségkutató verseny célja, hogy jobban elmélyítse az általános iskolások tudását a magyar történelemről. A jelentkezési határidő október 31., a tanárokat és a diákokat elismert művészek mentorálják a projekt során. A diákszínházi előadás a keresztény évad részeként, a trianoni megemlékezés programsorozat keretében jön létre.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Zoltan_Maga

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

Az idei TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsának hétvégéjére számos tematikus programmal készül a Műcsarnok: augusztus 24-25-én kurátori tárlatvezetés, szakmai programok, családi délelőtt, továbbá társművészeti előadások várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma