kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.04.09

A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával kezdődik az előadások sora az Eiffel Műhelyházban április 14-én. A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója szerint szervesen összekapcsolt két operatöredéket Balczó Péter, Bakonyi Anikó, Kovács István és Biri Gergely főszereplésével Toronykőy Attila állította színpadra.

W.A.Mozart
W. A. Mozart


Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. A rászedett vőlegény is feltehetően ebből az időszakból való, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd pedig figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amit Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera librettistája jegyez. A szüzsé a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt.

Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, magyarországi utalást is tartalmazó (A kairói lúdban esztergomi parókákról esik szó), töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. A koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene kiváló szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Míg Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt, a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez.


a_kairoi-lud_


A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi. „Ez a Mozart-opera egy olyan helyen születik meg, amely a Magyar Állami Operaház kortárs játszóhelye lesz a jövőben. Egy olyan operát szeretnénk létrehozni, mely klasszikus értékekkel bír, de a mai kor szellemisége, vizualitása is megjelenik benne” – mondta.


Számára A kairói lúd nem volt ismeretlen, hiszen egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott vele. Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. A fukar Don Pippo márkit Kovács István, titkárát, a szerelemeseket segítő Calandrinót Biri Gergely alakítja. A márki gyámleánya, Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg a szerelmét, Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi Zita, Keszei Bori, Szerekován János és Fülep Máté énekli. Az alkotók reményei szerint egy hangulatos, vidám művet ismerhetnek meg az érdeklődők, benne számos olyan muzsikával, amik eddig csak Mozart fiókjában lapultak. „Érdekesség lesz, nemes kísérlet, méltó a »harmadik operaház« megnyitásához” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató.


Az Opera Kőbányai úti, integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhely, a Bánffy-terem első bemutatóját az április 14-i premiert követően az évadban még egy előadás követi április 18-án.


Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint a jegy@opera.hu e-mail címen jelezhetik.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma