GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.04

Világszínvonalú tárgyakat is őriz, legnagyobb ereje mégis az, hogy képes láthatóvá tenni a klasszikus ókor sokféleségét és sokszínűségét. A Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját követően megnyílt az intézmény 110 éves Antik Gyűjteményének új, állandó kiállítása. A tárlatról a három kurátor, Nagy Árpád Miklós, Lakatos Szilvia és Jerger Krisztina mesélt a MúzeumCafénak.

 antikkep_002

Az elmúlt bő évszázad során többször változott az Antik Gyűjtemény. Milyen tárgyakat foglal ma magába?

Nagy Árpád Miklós: A gyűjtőkör a klasszikus ókor, ahogyan az újragondolt állandó kiállítás címe is jelzi. Mindez a Mediterráneum, azaz a Földközi-tenger medencéjének ókori kultúráit jelenti a Kr. e. 3. évezred közepétől a Kr. u. 7. századig. Irdatlan terület és időbeli horizont. Ezt a végtelen gyűjtőkört persze leszűkíti, hogy az Antik Gyűjtemény szinte kizárólag csak művészeti tárgyakat őriz.

 

Történeti vagy művészettörténeti kiállítás készült?

N. Á. M.: Művészettörténeti, kultúrtörténeti és vallástörténeti. Ez a három szempont a kiállítás három egységének vezérelve. A gyűjtemény az ókori Mediterráneum számos kultúrájából meg tud mutatni legalább valami keveset. Bár őriz néhány világszínvonalú műtárgyat is, legnagyobb ereje átfogó jellegében rejlik, hogy képes láthatóvá tenni a klasszikus ókor sokféleségét és sokszínűségét.


A kiállítás egy T alakú területen helyezkedik el. A középső térben kap helyet a háromrészes művészettörténeti egység, innen az egyik irányba nyílik a kultúrtörténeti válogatás, a másik irányban a vallástörténeti szempontú anyag látható.


antikkep2_002

 

Melyek a főművek, amelyeket biztosan nem lehet kihagyni egy állandó tárlatról?

N. Á. M.: Elsorolhatnám mind a százat…

 

A kérdés arra vonatkozik, mekkora kötöttséget jelent, hogy ezt a száz tárgyat biztosan újra és újra ki kell állítani?

N. Á. M.: Ez nem jelent kötöttséget. Ha ezeket a műtárgyakat újra és újra bemutatjuk, szükségképpen mindig új értelmezési keretek közé kerülnek. Az ókortudománynak addig van esélye, hogy komolyan vegyék, amíg élő a kapcsolata a mindenkori jelennel.


antikkep3_002

 

Hogyan osztották fel a szerepet a kiállítás tervezése, rendezése során?

Lakatos Szilvia: Elképzeléseinket már a kezdetektől folyamatos beszélgetések mentén finomítottuk, alakítottuk a tér adottságaihoz és a vizuális igényekhez.


N. Á. M.: A kiállítás koncepcióját én alakítottam ki. Forgatókönyv készítése helyett inkább megnéztük, hogy melyik műtárggyal mit szeretnénk elmondani. A kiállítás kidolgozása egy folyamatos, több résztvevős beszélgetés volt.


atnikkep4_002


Jerger Krisztina: Minden kiállításrendezés csapatmunka. Úgy működik, mint egy profi nagyzenekar. Mindenki hangszertudása legjavát adja. Állandó kiállítást tervezni felemelően izgalmas feladat. A feladatom ebben a kontextusban elsősorban a rendcsinálás, a tartalom átfordítása vizuális nyelvre.


N. Á. M.: Egy ilyen kiállítás élettartama legfeljebb 15-20 év. A lényeg: nem magunknak csináljuk, hanem azoknak, akik utánunk jönnek. Manapság az állandó kiállítások is inkább félig állandók, és ez a miénknek is fontos jellemzője. A saját gyűjteményünk darabjai mellett vannak itt kölcsönzött műtárgyak Ezek csak ideiglenesen maradnak itt, ezt a kiállítást szeretnénk időről időre megújítani. Az állandó kiállításba belekomponáltunk egy kis időszakit.


antikkep5_002

 

Ha ez a kiállítás legfeljebb húsz évig él, lehet-e már most látni, mit érdemes megváltoztatni a következőn?

L. SZ.: Most még nem látszik, de néhány év múlva egyértelmű lesz. Az előző kiállításon például még természetes volt, hogy a római másolatok a görög művészet példáiként kerülnek bemutatásra, ma sokkal inkább a római művészet emlékeiként értelmezzük ezeket.


N. Á. M.: Az Antik Gyűjtemény első fél évszázada szaggatott történet volt, az egyik korszak nem épült a másikra, a láncszemek nem kapcsolódtak össze. A gyűjtemény évtizedekig egy-két emberből állt, ma tucatnyian dolgozunk benne, ez volt az évezredforduló nagy eredménye.

 

A teljes interjú a MúzeumCafé 68. számában olvasható.

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma