Mindenki a maga hóhérának a kovácsa

Szvoren Edina is részesülhetett idén az Európai Unió Irodalmi Díjában 2012-es, Nincs, és ne is legyen című novelláskötetéért. Nem régiben, a 2015-ös Könyvhétre pedig megjelent legújabb, Az ország legjobb hóhéra című elbeszélésgyűjteménye a Magvető Könyvkiadónál. A két kiadvány, illetve Szvoren Edina írásainak legjellemzőbb vonásai, műhelytitkai voltak annak a beszélgetésnek a tárgya, melyet november 17-én a Rózsavölgyi Szalonban tartottak. A beszélgetést, melyet Turi Tímea vezetett, Söptei Andrea kísérte a két kötet egy-egy elbeszélésének felolvasásával.

Nyáry Krisztián, a Magvető főigazgatója üdvözölte elsőként az este résztvevőit. Külön köszönetet nyilvánított a Palatinus Kiadónak, mely megjelentette Szvoren eddigi, két kötetét, hiszen ?segítették őt eljuttatni odáig?, hogy megnyerhesse a díjat.

Turi Tímea ? aki Az ország legjobb hóhéra szerkesztője is egyben ? Szvoren eddigi műveinek, azok fogadtatásának a bemutatása után az írásaira jellemző humort járta körbe. A kérdésre, hogy az eddigi műveiben milyen mértékben van ez jelen, Szvoren Edina elmondta, hogy írásaiban mindig is meghatározó volt a humor. ?Valamifajta fanyarsága van a korábbi köteteknek is, amit lehet humornak is nevezni akár? ? mondta el. A humorosságot, az írások frigolitását a tárcanovellák műfajával hozta összefüggésbe Turi Tímea, elsősorban Az ország legjobb hóhérát szem előtt tartva, ugyanis a kötet is rövidebb, tárcanovellaszerű írásokat tartalmaz. Szvoren viszont nem érzi úgy, hogy ?belakta volna ezt a műfajt?, hiszen elmondása szerint őt ?zavarba lehet hozni azzal a kérdéssel, hogy a tárca egyáltalán mit jelent? ebben a vonatkozásban.

Ezt követően a legtöbb Szvoren-szövegre jellemző monológ és gyermekies beszédmód került szóba, amely Az ország legjobb hóhérában is hangsúlyosabban megjelenik. ?Engem az E/1-ben az vonz, hogy jelöletlenül vegyülnek benne az elbeszélő mondatai? ? mondta el ezzel kapcsolatban. A kötetnél maradva annak szigorú tartalmi koncepcióját is érintették, hiszen ? Turi Tímea észrevételei szerint ? sokkal kevesebb szöveg került a kötetbe, mint amennyi a Nincs, és ne is legyen óta megjelent. A kötetszerkesztés elvét ? ahogy Szvoren válaszában elmondta ? az eddigieknél összefüggőbb módon alkotta meg, ugyanis Az ország legjobb hóhérában egy konkrét ciklus, a Kinderszenen-szövegek köré szervezte azt. Azonban hangoztatta, hogy a Schumann műveire való utaláson, valamint a tematikus azonosságon kívül ? mely a ?poszt-freudi, minden idillikusságtól megfosztott gyermekábrázolás? ? ?nincs köztük olyan mértékű összefüggés sem, hogy szereplőazonosságról? lehessen beszélni.

?Lehetne-e terápia az irodalom?? ? tette fel a kérdést Turi Tímea, és a beszélgetés a személyes traumák megélésére, valamint az azokkal való együttélés lehetőségeire terelődött. Szvoren Edina egyetértett Turi Tímea azon meglátásával, hogy az elbeszéléseiben felbukkanó karakterei szinte mind rendelkeznek traumaélményekkel, melyeket magukkal hordoznak a hétköznapjaikban. Viszont meglátása szerint ez a valóságban is így működik: együtt élhetünk úgy traumáinkkal, hogy ?úgy őrizzük azokat, hogy beillesztjük? mindennapjainkba.