NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

dr._Janosi_Zoltan
Dr. Jánosi Zoltán átveszi a díjat

 

A Magyar Érdemrend Lovagkereszttel kitüntetett dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztője pályája szépíróként kezdődött. „A nyolcvanas évek elején megnyertem egy novellapályázatot, majd novellás-, később verseskötetem jelent meg. Nagyon sokáig albérletben éltünk a családommal, és úgy láttam, az írói pálya nem igazán kedvezne a megélhetésünknek. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző főiskolán lettem tanár, majd az irodalomkutatás irányába navigáltam. Noha alkalmanként írtam szépirodalmi műveket, kötetben azonban egyiket sem jelentettem meg. Most, hogy hamarosan betöltöm a hatvanötödik évemet, fontolgatom, hogy visszatérek a szépíráshoz” – mondta el.


dijatado_2
 

Az irodalomtörténész korábban Ratkó József és Oláh János költőkről is írt monográfiát. Ennek kapcsán elmondta, hogy mindkét alkotó Nagy László bölcsőjéből bújt ki. „Nagy László életművével viszonylag korán, főiskolásként kezdtem el foglalkozni, megragadott a népköltészettel való kapcsolata, sajátságos képalkotása” – emlékezett. 1996-ban megjelent, Év könyve díjjal jutalmazott Nagy László-könyve után tanulmányköteteket adott ki, behatóan foglalkozott Federico García Lorca költészetével. „A magyar irodalomnak van egy belső értéke, de ahhoz, hogy észrevegyük az egyetemes értékeit is, meg kell jelölni néhány kapcsolódási pontot a világirodalommal. Ilyen kapcsolódások fedezhetőek fel Nagy László, Ratkó, Oláh esetében is” – mondta.


Mivel Nyíregyházán élt, úgy vélte, tartozott a helyieknek azzal, hogy megírja a Ratkó-monográfiát. „Oláh Jánost személyesen is ismertem. Egyszer ketten maradtunk az Irodalmi Magazin szerkesztőségében, és ő megkérdezte, ismerek-e olyan irodalomtörténészt, aki róla is készítene egy monográfiát. Azonnal felajánlottam, hogy itt vagyok én, örömmel megcsinálom” – idézte fel.


dr._Janosi_Zoltan_irodalomtortenesz


Érdeklődésünkre, hogy Nagy László életműve megkérdőjelezhetetlen-e, vagy egy-egy ponton újraértelmezést kíván, azt válaszolta, hogy napjainkban nem kérhetjük számon egy régen élt alkotó jelen idejű korszerűségét, ugyanakkor az irodalomnak vannak olyan értékei, amelyek örökké érvényesek, elég csak Catullus verseire gondolnunk. „Úgy látom, hogy Nagy László a mai világban folytathatatlan, de a küldetés, amit annak idején beteljesített, óriási, világirodalmi színvonalú érték” – emelte ki, majd hozzátette, még azoknál is tetten érhető a hatása, akik megtagadták. Ahogy Weöres Sándor fogalmazott: „a hiányával van jelen”. „A Kiss Annával, Csoóri Sándorral, Juhász Ferenccel, Kormos Istvánnal együtt beteljesített morális és költői erő a mai napig fellelhető, nem veszett el” – hangsúlyozta.


A Magyar Napló folyóirat főszerkesztőjeként elmondta: szeretnének többet elmondani a vidéki Magyarországról és a határon túli magyarok helyzetéről, de a tervek közt szerepel az elméleti és az irodalomelemző munkák bővítése is. „Nem a nyugaton divatos elméletek kopírozásait, hanem a magyar irodalom, kultúra belső fejlődéséről születő munkákban gondolkodunk” – jegyezte meg.


ifj._Zsurafszky
ifj, Zsuráfszki Zoltán átveszi a kitüntetést

 

A népművészet ifjú mestere címmel kitüntetett ifj. Zsuráfszky Zoltán táncos elmesélte: mivel szülei jeles koreográfusok, szinte beleszületett a folklórba. „Kezdetben ellenálltam, de aztán annyira nagy hatást tett rám a 2002-ben megismert csángó kultúra, az erdélyi emberek világa, hogy ezen a vonalon indultam el” – idézte fel. Arra a kérdésre, hogy mi fogta meg a csángókban, elmondta, hogy a nyelvük, az egyenességük, a tisztaságuk: sallangmentes táncuk nemes egyszerűsége azonnal magával ragadta. Véleménye szerint a néphagyomány folyamatosan megújuló és fejlődő történet, a számos környezeti hatás állandóan megtermékenyíti ezt a közösséget és a közösségi alkotást. „Mi, néptáncosok szeretjük emlegetni azt a bizonyos idealizált századfordulót, amikor még fellelhettünk élő néphagyományt, népviseletet. Ma, ha elmegyek a csángókhoz, lehet, mindenki farmert hord, mobiltelefonja van, de ez nem okoz gondot a néphagyomány művelésében, a 21. században is él ez a kultúra” – vélte.


Bolvari_Andrasne
Bolvári Andrásné pingáló művész


A népművészet mestere díjjal jutalmazott kalocsai Bolvári Andrásné pingáló művész elmondta, hogy már egészen kicsi gyerekként megismerkedett a rajzolással. „Alig pár éves voltam, amikor a társaimat rajzolni tanítottam” – emlékezett vissza. „Először a saját és a barátnőim ruháit díszítettem, később porcelánfestőként dolgoztam” – idézte fel. Úgy véli, hogy az igazi porcelánnal semmi nem veszi fel a versenyt, a tömegtermelés nem szoríthatja háttérbe. Rengetegen keresik meg és rendelnek tőle az ország számos pontjáról. Az utánpótlásról némileg szkeptikusan nyilatkozott. „Sajnos kevesen szánják rá magukat arra, hogy ezzel a szakmával foglalkozzanak, bár mi mindent megteszünk azért, hogy néhányan kedvet kapjanak hozzá” – mondta.

 

Ayhan Gökhan

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma