Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.05.30

Török Zoltán rendezése, A fehér szarvas nyerte a május 26-án záruló, gödöllői V. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál első díját az úti és expedíciós filmek kategóriájában. A film egy evenki néphez tartozó, Szibériában élő nomád családot mutat be.

feher_renszarvas_4
Evenki gyermekek népviseletben
Forrás: Rachel Jonas

Eredetileg 2008-ban jelent volna meg a film, A kis rénszarvas címmel. Gondoltad volna, hogy több mint tíz év múlva mutatják csak be?

Egyáltalán nem gondoltam volna. 2008-ban úgy tűnt, hogy befejezhető, de aztán csak teltek az évek. Filmesként más projektekbe is belevágtam, Szibéria pedig azért nem a sarkon van, és a kommunikáció is nehézkes volt akkoriban. Teljesen eltűntek a főszereplők a szemem elől, a közösségi médián néztem a hashtageket is: evenki, Szibéria, aztán hirtelen az Instagramon keresztül rájuk bukkantam. Pályáztam a Médiatanács mecenatúraprogramjánál, és nagy szerencsémre nekik is tetszett a történet.


Alá kellett vetned magadat valamilyen különleges procedúrának ahhoz, hogy eljuss az evenkikhez?

Nem, egyszerűen csak odautaztam, jártam korábban is Szibériában, csak túrázni. Egy evenki kutató ismerősöm még az ezredforduló környékén sokat járt ki evenkikhez, és onnan jött az ötlet. Nagyon szerettem volna megmutatni, hogy milyen az életük. Bementem a helyi kormányzathoz, és elkezdtem kérdezősködni az evenkikkel foglalkozó részlegeken. Mindenki le akart beszélni, mondván, ilyen nomád családok már nincsenek: de hát kiderült, hogy csak vannak még páran. Még most, 2019-ben is. Egyébként határozottan vicces, mert amikor bejárnak a faluba, és van internet, akkor WhatsAppon beszélgetünk. Egészen szürreális.

 
feher_renszarvas_2
Andrej, a 6-os számú rénszarvastenyésztő-brigád vezetője épp vadászatból tér vissza a tajgán, Badár Balázs (a képen balra) követi a kis drónnal
Forrás: Török Zoltán

Az evenkiket zavarta, hogy ott vagy? Rajtad kívül mások is jártak náluk?

Nem sűrűn mennek oda kívülállók. 2006-ban Ekonda faluban én voltam a második nem orosz állampolgár. Amikor visszamentem, előttem csak az az amerikai fotós járt, akinek a képei alapján találtam rá újra régi barátaimra. Én sem találkoztam ott más külföldivel. Ez egy gyönyörű vidék, és manapság már eljutni sem nehéz annyira, de még nem kapták fel a turisták. Rengeteg kultúrát tönkre tud tenni, ha sokan látogatják.


Úgy érzem, pillanatok alatt befogadtak. Persze vendég voltam, de amikor odamentem a nomád családhoz, a faluból mindig vittem egy csomó olyan élelmiszert, amit ők nem tudnak előállítani. Bár én nagyon szeretem az erdei kajákat is, például a nyers jávorszarvas májat, vagy ahogy ők nevezik: az evenki csokoládét. A nyers hal is baromi finom, a vizet meg a folyóból issza az ember, annyira tiszta. Bármikor visszamennék. Az biztos, hogy mindenképp visszamegyek megmutatni a kész filmet. Bár már elküldtem Vimeón, ami önmagában már elég vicces. A két főszereplő unoka, Mása és Misa – akiket nagypapájuk tanított a nomád életre –, most már késő tinédzserek, saját képeket is küldtek, amelyek bekerültek a filmbe. Azt írták vissza WhatsAppon, hogy megkönnyezték a 12 éves felvételeket – akkor még hat év körüli kisgyerekek voltak, nem emlékeztek rám. Csak a családi legendáriumból tudták, hogy volt valami filmes.


Mennyire ment könnyen a modern technológiájú társadalomból a tajgai életmódra váltani?

Ennél jobb érzés nincs! Nincs internet, nincs semmi – ki vagy kapcsolva a világból. Én imádok ilyen közegben lenni, sátorban aludni. Nagyon otthonosan éreztem ott magam. Eszméletlen sok ideje marad az embereknek egymásra, és ez nekem nagyon, nagyon tetszett. A sátorban állandóan vidámkodtak, beszélgettek egymással, sehova nem siettek. Az emberi kapcsolatokról szól ott minden.


feher_renszarvas_1
Mása és Misa, a főszereplő evenki testvérpár kikukucskál nyári sátrából
Forrás: Török Zoltán

A fehér szarvas hagyománya érdekes szimbolika a filmben: a mondaviláguk szerint minden gyermeknek jár egy fehér szarvas, amellyel együtt felnőve sajátíthatják el, hogyan kell élni a tajgán. Milyen az evenkik vallása, mítoszvilága?

A 30-as években gyakorlatilag lefejezték az ő társadalmukat, kivégezték a sámánizmust. Finomabban nem lehet ezt mondani. Elvitték a sámánokat, a törzsi vezetőket, a kultúrájuk nélkül maradtak, és nagyrészt áttértek a keresztény hitre, amiből próbálnak visszamenni. A nagypapát sokat kérdeztem, és majdnem elsírta magát, amikor mondta, hogy gyakorlatilag nem tudják az utat vissza a saját múltjukhoz, kultúrájukhoz, mert annyira elveszett itt a kommunizmus pár évtizede alatt. Egyébként a „fehér rénszarvas” történetét – amit a nagypapa mesélt nekem – nem igazán láttam a gyakorlatban is lejátszódni, ezért ironikusabb hangvételt ütöttem meg. Elvégre láthatóan nem alakult ki szoros kötelék az állat és a gyerekek között.


A film adatlapján szubjektív ismeretterjesztő családfilmként határozod meg a műfaját. Miért döntöttél úgy, hogy saját családi életedből is megmutatsz pillanatképeket?

Nem szerettem volna benne lenni a filmben, az utolsó pillanatig. 2006-ban csináltunk egy werkfilmecskét arról, ahogy forgatunk, és arra gondoltam, hogy valamiképpen össze kellene kötni az éveket: megmutatni, hogy eltelt 12 év. Onnan jött az ötlete a vágómnak és társrendezőmnek, Hargitai Lászlónak, hogy lehetnék én, aki összeköti a cselekményt, de ezt elég nehéz úgy megcsinálni, hogy ízléses legyen, és ne tolakodó. Próbáltuk úgy elkészíteni, hogy a kamerába sose beszéljek, hanem ott legyek a többiekkel. Ettől személyesebb. Így azokról a részekről, amelyekben szerepelek, László döntött, mert még a vágásnál sem akartam jelen lenni.


Sokoldalú vagy. Rendezel, producerkedsz, forgatókönyvet írsz, és operatőr is vagy. Melyik a „kedvenc”?

Muszáj több mindent csinálni, nincs más választás. A legjobban a történetet szeretem kitalálni, összerakni, majd megvalósítani; a rendezés a kedvenc. A beszélgetésünk előtt épp a hortobágyi vadlófilm történeti mellékszálain dolgoztam: hogy miket kell forgatni és hogy fognak beleilleszkedni.

 

A Médiatanács Magyar Média Mecenatúra támogatásával létrejött alkotás rendezői, produceri, írói, operatőri és narrátori feladatait is ellátó filmessel készült teljes interjú a Médiatanács blogján olvasható.

Roma_nok_kultura_banner_002

Harsanyi_Attila_es_Kiraly_Attila_

2019.06.25

A tizenegy éve elhunyt Kaszás Attiláról elnevezett kitüntetés a színházi szakma egyik legrangosabbjának számít. Három kiváló színészt, Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban, az országos színházi évadnyitón.

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

Bogdán Árpád filmje Ázsia egyik legnevesebb filmes rendezvényén a Belt and Road, azaz „egy övezet, egy út” válogatásában szerepelt, melynek mottója „a fény és az élet” volt. 24 alkotás közül választották ki a Genezist, a díjátadón a rendező mellett Dobos Tamás operatőr is részt vett. A film hamarosan Kínában is látható lesz.

A 83 évesen, hétfőn elhunyt zongoraművész Budapesten született 1936-ban. Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, később a Zeneakadémián Kadosa Pál volt a mestere. Zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet. 1956 után egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl. 1967-től a grazi zeneakadémia, 1989-től a bécsi Musikhochschule professzora volt. Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Weöres Sándor műveit állítja középpontba a Gyulai Várszínház szezonnyitó, június 26-án és 27-én zajló programsorozata.

az-ejszaka-csodai-1024x683

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma