GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.02

A magyar művészet támogatására létrejött Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) évente több mint 100 kulturális eseményt szervez, pályázatokat bonyolít, alkotóházakat tart fenn az ország több pontján. Az intézmény vezetőjével, Tardy-Molnár Annával a művészet erejéről, alkotás és befogadás közti akadályokról és a közösségépítésről is beszéltünk. INTERJÚ.

Kari_Pippo_plakatkiallitas
Kari Pippo finn plakátművész kiállításának megnyitóján a MANK Galériában
2018. október 5-én


Évente több ezer alkotás fut át a keze alatt, havonta több kiállítást nyit meg. Melyik tárlat volt a legemlékezetesebb?

Mindegyik különleges élmény volt, de ha egyet kell kiragadnom, akkor az időseket gondozó, a hajléktalanokat ellátó, illetve a pszichiátriai betegeket és a fogyatékkal élőket segítő intézmények lakóinak a kiállítása tette rám a legmélyebb benyomást. Ez az Integrált Jogvédelmi Szolgálat Tudom, hogy van jogom ­– Otthonban, családban című pályázatára érkezett versekből, szobrokból, installációkból, festményekből, grafikákból összeállított tárlat volt, mely a Magyar Tudományos Akadémia épületében nyílt december elején. Sokszor úgy gondoljuk, a művészet nélkülözhető, hiánya nem hat ki az ember életére. Azok a munkák, amelyeket e kiállítás alkalmával ismertem meg, az alkotás egész más arcáról meséltek. A legbelsőbb érzelmekből, ösztönökből született művek megmutatták, hogy a művészet: önkifejezés, terápia, létszükséglet.

 

A művészet élni segít?

Élni, túlélni, megélni boldogságot, közösséget. Segítségül hívható azokban a helyzetekben, ahol elfogytak a szavak, ahol az ember nem tudja elmondani, ami benne van, mert nem állnak rendelkezésére a megszokott kommunikációs eszközök.


KIallitas_a_hajon
25 éves képzőművészek műveiből szervezett kiállítást a MANK a Nemzeti Kulturális Alap létrehozásának 25. évfordulója alkalmából. Fesztiválhajó, 2018. szeptember 24.

Április óta áll a MANK élén. Mit tart eddigi legagyobb sikerének?

Az első évben minden először történik, ezért mindent nagyobb izgalommal, kíváncsisággal figyelünk és várunk. Az első fesztiválunkra, amelyet augusztusban tartottunk, mérhetetlenül büszke vagyok. A programjainkra, a megvalósításra, és leginkább a csapatra. Arra, hogy olyan emberek között tölthetem a mindennapjaimat, akik fantasztikus dolgokra képesek. Minden kiállításunkra büszke vagyok, és a tervezőgrafikai workshopra is, amelyet szintén először szerveztünk a MANK hétéves történetében. Rengeteget tanultunk ezekből az első alkalmakból, így jövőre még nagyobb odaadással vágunk bele. Visszatekintve az elmúlt hét hónapra, úgy érzem, kihúzhatjuk magunkat, mert művészeti programokban rendkívül gazdag évet sikerült összehoznunk.

 

Min változtatna jövőre?

Az arányokat jól kell kimérni, hogy mire mennyi figyelmet fordítunk, legyen az művész, alkotói csoport vagy művészeti ág. Ezen még lehet erősíteni. Az akadálymentesítésre nagyobb hangsúlyt szeretnénk fordítani. Segíteni szeretnénk a kapcsolatteremtést ember és műalkotás között. A fiataloknak igyekszünk kapaszkodót nyújtani képzőművészeti alkotások megértéséhez. Például, hogy miért érdekes élőben látni egy képet, miért nem elég ipaden. Folytatjuk művészetpedagógiai foglalkozásainkat, ahol nagyszerű képzőművészek közreműködésével biztosítunk lehetőséget a gyerekeknek, hogy belenyúlva a festékbe, ecsetet ragadva közelebb férkőzhessenek a művészet világához, amitől a túldigitalizált mindennapok elszakítják őket.


Olah_Janos-osztondij
Az Oláh János szerkesztői ösztöndíj átadásán 2018. november 24-én.



Sok kulturális intézményvezetőt foglalkoztat a kérdés, hogy kik lesznek a jövő kultúrafogyasztói, mivel keltheti fel a fiatalok figyelmét. Hogy látja ezt?

Abban hiszek, és erre építjük stratégiánkat is, hogy a fiatal generáció igényeihez kell új inspirációt kapcsolni. A MANK-ban a teljes összművészeti paletta rendelkezésre áll ehhez. Egy példát említve: nyári fesztiválunkon, az Artkerten például az Eurovíziós Dalversenyen sztárrá vált Siklós Örs énekelt az intézmény kertjében. Erre bejöttek a fiatalok, de csak úgy tudtak kijutni a kertbe, ha átmentek a Galérián. Akkor, ha csak pár másodpercre, csak egy villanásra is, kapcsolatba kerültek a képzőművészettel. És ha már „bejöttek az utcánkba”, bejöttek a galériánkba, el kell kapni, végig kell vezetni őket, meg kell mutatni nekik, hogyan kell nézni a képeket. Ha becsöppen egy 16 éves például egy konstruktivista kiállításra, azt gondolhatja: hát jól van, csupa kocka, alakzat, ilyet én is tudnék, mit kell ezen nézni? Innen kell megfogni: el kell magyarázni, mitől érdekes, mi köze lehet neki hozzá... Tehát egyrészt az összművészet lehetőségeiben, másrészt a következetes edukációs munkában hiszek. Erre nem sajnálhatjuk az energiát. Az a dolgunk, hogy a művészeket és a művészetet támogassuk, de hiába adunk ösztöndíjat, biztosítunk lehetőségeket, ha az alkotóházainkban, művésztelepeinken dolgozó alkotók munkáinak nem lesz közönsége Az elmúlt évben történtek megtanítottak arra, hogy ez az egész a közösségről szól. Művész és művész, alkotó és befogadó közösségéről, mert egyik nélkül nincs a másik. És a szellemi közösségről is, ami egy-egy rendezvényünkön, vagy már szervezése során megszületik. Ez a legfontosabb. Ezért a jövő év tematikája az akadálymentesítés és a kultúrához való hozzáférés mellett a közösség építése lesz.


plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma