Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.


kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora_1__copy_1_600x425.png
Az aktról Kovács Zsófia, a kiállítás kurátora mesél

Az 1903-ban festett akt 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint) került magyar tulajdonba, és a Szépművészeti Múzeum más korabeli impresszionista festményekkel, többek között Cézanne, Gauguin és Pissarro munkáival együtt mutatja be a közönségnek augusztus 20-ig.

2019 elején már sikerült egy hasonlóan fontos festményt megszerezni: akkor az elmúlt száz év legmagasabb árú befektetéseként tudták megvásárolni a magyar állam támogatásával Anthonis Van Dyck egy mesterművét. Ez a rekord azonban hamar megdőlt, hiszen a kormányzat segítségével most a Szépművészeti impresszionista gyűjteménye is igazi remekművel gyarapodhatott.

A most megvásárolt alkotás Renoir késői korszakának kiemelkedő darabja. A művész 1903-ban készítette a festményt felesége unokatestvéréről, a több száz képéhez modellt álló Gabrielle Renard-ról. Az idős mester olyan elégedett volt az akttal, hogy négy évig magánál tartotta, és két újabb verzióban is megfestette. Az első változat került most a Szépművészetibe, míg a későbbi verziókat olyan világhírű gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay és Musée de l'Orangerie.

A képet nem most először állítják ki Budapesten. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum kezdeményezésére 1907-ben a Nemzeti Szalon három kiállítást is rendezett a modern francia festészetnek szentelve, kimondottan műtárgyszerzési célzattal. Tavasszal és nyáron az állam öt festményt vásárolt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, Daubigny, Sisley, Pisarro, Boudin és Gauguin egy-egy remekművét. Érdekesség, hogy ezek a szerzemények Sisley művét kivéve azóta is a Múzeum tulajdonában vannak, ez utóbbit ugyanis Claude Monet Hölgy legyezővel című festményére cserélték egy későbbi lehetőséget kihasználva.

A korabeli múzeumvezetés progresszív beállítottságát dicséri, hogy Paul Gauguin munkái csupán az előző évben váltak közismertté első párizsi kiállítását követően, a Szépművészeti Múzeum pedig máris mellette döntött.

1907 decemberében nyílt meg a Nemzeti Szalon harmadik tárlata a modern francia nagymesterek műveiből - köztük Renoir 11 festményével. A képek között volt a Fekvő női akt is, amit a kifogyott büdzséje miatt akkor nem tudott megszerezni a múzeum.

A képet a péntektől látható kamarakiállításon az 1907-ben megvásárolt festményekkel - Paul Gauguin, Camille Pissarro, Eugene Boudin és Charles-Francois Daubigny képeivel - együtt mutatják be. A művek közül többet ? Paul Cézanne, Maurice Denis és Pierre Puvis de Chavannes vásznait - magyar magángyűjtők - köztük Nemes Marcell és Hatvany Ferenc - vettek meg, és később kerültek a múzeum gyűjteményébe.

Fotók: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond