15_eves

2014.07.04

Sára Júlia filmrendező a könyvhét alkalmából jelentette meg első regényét, a Mamiko nappalait. A főszereplő Mamiko egy mesei pótanya figura, aki titkok őrzője és kivételes tudás birtokosa lesz. Az író-rendezővel beszélgettünk arról, mennyiben más forgatókönyvet írni, mint regényt, valamint azt is elárulta, hogy milyen ihletforrásból építkezik a Mamiko.

Ki vagy mi ihlette meg Mamiko jellemének megformálásában?

Konkrét, személyes mintája nem volt, ő egy ízig-vérig a képzelet és az álmok ihlette szereplő, ugyanakkor szinte mindenkinek az életében van egy olyan óvónő, napközis néni vagy nagymama, akinek a felidézése a boldog, felhőtlen, de titkokkal teli gyerekkor emlékét hozza magával. Mamiko egy ilyen már-már mesei pótanya figura, aki feltétel nélküli szeretetével menedékként szolgál a hozzá gyermeki bizalommal forduló felnőtteknek.

 

Ez az első regénye. Hogyan jött az ötlet, hogy kipróbálja magát ebben a műfajban is?

Filmrendezőként rendszeresen írok forgatókönyveket, úgy is mondhatnám, az írás a mindennapjaim része. Régebben a producereim részéről sokszor ért az a kritika, amikor kicsit megszaladt a kezem a klaviatúrán, hogy regényszerű, esetenként túlságosan lírai lett a jelenet, ami egy filmforgatókönyvnél nem előny, viszont imádták olvasni. Azóta a forgatókönyvírásnál nagyon ügyelek, hogy tárgyilagos, szikár és rövid legyek, de gondoltam, megpróbálom egy másik formában is a történetmesélést, mert be kell valljam, szeretek írni, a szavakkal legalább annyira csodálatos dolgozni, mint filmesként a képekkel.

 

Mennyiben más ez, mint a forgatókönyvírás?

Regényt írni sokkal varázslatosabb, sokkal ösztönösebb, és sokkal felszabadítóbb érzés, és nem utolsó sorban, nem kell közben állandóan a gyártási költségvetésre és a producer aggodalmas arckifejezésére gondolni.


Hogy kell elképzelni Önnél az alkotói munkát?

Én napközben, főleg délelőtt szoktam írni, nem vagyok éjszakai bagoly típus. Az éjszakát nagyon komoly második műszaknak tekintem, ugyanis olyankor szoktam megálmodni, amit aztán megírok.

 

Mennyi ideig dolgozott vele?

Nagyjából egy évig, de természetesen nem írtam minden nap, erre nem is lett volna lehetőségem. A gondolataimban viszont akkor is folyamatosan motoszkált a történet ez alatt az idő alatt, amikor éppen más munkán dolgoztam.

kep
A regényben összefutnak a szálak és kapcsolódnak a történetek. Mi ennek a jelentősége?

Minden túlmisztifikálás nélkül azt gondolom, hogy általában az ember az őt körülölelő eseményeknek leginkább azzal a kicsi szeletével van elfoglalva, ami személyesen érinti, sosincs rálátása a nagy egészre, még egy város szintjén sem, nemhogy azon túl. Nincs tudomása azokról a történésekről, melyek adott esetben az ő személyes döntésének, vagy egy apró cselekedetének lehetnek a következményei egy másik, akár számára ismeretlen ember életében. Beszélhetünk a véletlenek sorsfordító erejéről, de talán nincsenek véletlenek. Mindenesetre Mamiko „éjszakai őrangyalként”, abba a különös helyzetbe kerül, hogy az ő fejében összefutnak ezek a szerteágazó történetek és sorsszálak. Így lesz nemcsak a titkok őrzője, de egy kivételes tudás birtokosa is.

 

Hogyan tudná a leginkább jellemezni, hogy mi Mamiko szerepe a többi ember életében?

Mamiko maga a biztonság. Mellette el lehet aludni.


Tervez-e filmet is készíteni a könyvből?

Nagyon jó lenne, de ez nem csak rajtam múlik, rendező tervez, producer végez…

 

További információ: https://www.facebook.com/pages/Mamiko-Nappalai/1396981920591129?ref_type=bookmark

 

Végh Nóra Judit

Kulcsszavak:

KAD_Kultura_596x90_002

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

cziffra_2

2019.08.21

Mit jelent cigánynak lenni? A kérdésre többféle választ is megismerhetett, aki augusztus 17-én ellátogatott a Budai várban a Mesterségek Ünnepén megrendezett A hagyományos roma mesterségek és a design című kerekasztal-beszélgetésre, ahol még a kosárfonás bűvös világáról is rengeteg érdekesség hangzott el.

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

leszfeszt

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma