2014.07.04

Sára Júlia filmrendező a könyvhét alkalmából jelentette meg első regényét, a Mamiko nappalait. A főszereplő Mamiko egy mesei pótanya figura, aki titkok őrzője és kivételes tudás birtokosa lesz. Az író-rendezővel beszélgettünk arról, mennyiben más forgatókönyvet írni, mint regényt, valamint azt is elárulta, hogy milyen ihletforrásból építkezik a Mamiko.

Ki vagy mi ihlette meg Mamiko jellemének megformálásában?

Konkrét, személyes mintája nem volt, ő egy ízig-vérig a képzelet és az álmok ihlette szereplő, ugyanakkor szinte mindenkinek az életében van egy olyan óvónő, napközis néni vagy nagymama, akinek a felidézése a boldog, felhőtlen, de titkokkal teli gyerekkor emlékét hozza magával. Mamiko egy ilyen már-már mesei pótanya figura, aki feltétel nélküli szeretetével menedékként szolgál a hozzá gyermeki bizalommal forduló felnőtteknek.

 

Ez az első regénye. Hogyan jött az ötlet, hogy kipróbálja magát ebben a műfajban is?

Filmrendezőként rendszeresen írok forgatókönyveket, úgy is mondhatnám, az írás a mindennapjaim része. Régebben a producereim részéről sokszor ért az a kritika, amikor kicsit megszaladt a kezem a klaviatúrán, hogy regényszerű, esetenként túlságosan lírai lett a jelenet, ami egy filmforgatókönyvnél nem előny, viszont imádták olvasni. Azóta a forgatókönyvírásnál nagyon ügyelek, hogy tárgyilagos, szikár és rövid legyek, de gondoltam, megpróbálom egy másik formában is a történetmesélést, mert be kell valljam, szeretek írni, a szavakkal legalább annyira csodálatos dolgozni, mint filmesként a képekkel.

 

Mennyiben más ez, mint a forgatókönyvírás?

Regényt írni sokkal varázslatosabb, sokkal ösztönösebb, és sokkal felszabadítóbb érzés, és nem utolsó sorban, nem kell közben állandóan a gyártási költségvetésre és a producer aggodalmas arckifejezésére gondolni.


Hogy kell elképzelni Önnél az alkotói munkát?

Én napközben, főleg délelőtt szoktam írni, nem vagyok éjszakai bagoly típus. Az éjszakát nagyon komoly második műszaknak tekintem, ugyanis olyankor szoktam megálmodni, amit aztán megírok.

 

Mennyi ideig dolgozott vele?

Nagyjából egy évig, de természetesen nem írtam minden nap, erre nem is lett volna lehetőségem. A gondolataimban viszont akkor is folyamatosan motoszkált a történet ez alatt az idő alatt, amikor éppen más munkán dolgoztam.

kep
A regényben összefutnak a szálak és kapcsolódnak a történetek. Mi ennek a jelentősége?

Minden túlmisztifikálás nélkül azt gondolom, hogy általában az ember az őt körülölelő eseményeknek leginkább azzal a kicsi szeletével van elfoglalva, ami személyesen érinti, sosincs rálátása a nagy egészre, még egy város szintjén sem, nemhogy azon túl. Nincs tudomása azokról a történésekről, melyek adott esetben az ő személyes döntésének, vagy egy apró cselekedetének lehetnek a következményei egy másik, akár számára ismeretlen ember életében. Beszélhetünk a véletlenek sorsfordító erejéről, de talán nincsenek véletlenek. Mindenesetre Mamiko „éjszakai őrangyalként”, abba a különös helyzetbe kerül, hogy az ő fejében összefutnak ezek a szerteágazó történetek és sorsszálak. Így lesz nemcsak a titkok őrzője, de egy kivételes tudás birtokosa is.

 

Hogyan tudná a leginkább jellemezni, hogy mi Mamiko szerepe a többi ember életében?

Mamiko maga a biztonság. Mellette el lehet aludni.


Tervez-e filmet is készíteni a könyvből?

Nagyon jó lenne, de ez nem csak rajtam múlik, rendező tervez, producer végez…

 

További információ: https://www.facebook.com/pages/Mamiko-Nappalai/1396981920591129?ref_type=bookmark

 

Végh Nóra Judit

Kulcsszavak:

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma