2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.10.19

Apponyi Geraldine néhai albán királyné mindössze egy évet uralkodott Albániában, mégis hatalmas szeretet övezte, Magyarország fehér rózsájának nevezték és mind a mai napig tisztelik alakját. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, Geraldine – Magyarország fehér rózsája című, időszaki kiállítása a királyné életére, mesébe illő házasságára emlékezik. A tárlat január 7-ig tekinthető meg.

_D0A6580_Copy


Apponyi Geraldine gróf Apponyi Gyula és Gladys Virginia Stewart amerikai milliomosnő házasságából született 1915-ben. Gyermekkorát az Apponyi-kastélyban töltötte, majd Amerikában és Franciaországban tanult. Az első világháború után, édesapja korai halálát követően a család nem tudta megtartani egykori vagyonát, elszegényedtek, így Geraldine és nővére, Virginia kénytelenek voltak munkába állni. Geraldine egyik rokonának, gróf Zichy Istvánnak, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának köszönhetően jutott álláshoz. Folyékony angol, német és francia nyelvtudása miatt ő igazította el a külföldi látogatókat és a múzeum kioskjában árusította a képeslapokat. Még házassága előtt fél évvel is a múzeum alkalmazottja volt. I. Zogu albán király, aki húsz évvel volt idősebb nála, először egy fotón látta Geraldine-t, miközben megfelelő feleséget keresett magának a dinasztiaalapításhoz. Megtetszett neki a fiatal grófkisasszony és meghívta magához szilveszterre. Geraldine kezdetben irtózott a politikai házasság gondolatától, így nem is akart elmenni, végül hosszas rábeszélés után meggondolta magát és elutazott.


_D0A6593_Copy


A legenda szerint első pillantásra egymásba szerettek, majd 1938 áprilisában össze is házasodtak. Geraldine mindössze egy évig volt Albánia királynéja, ugyanis miután ’39 áprilisában megszületett fia, Leka menekülniük kellett az országból az olasz megszállás miatt. Ezután Görögországban, Törökországban, Franciaországban és Angilában éltek. Bár férje megpróbálkozott egy exilkormány létrehozásával, soha nem térhetett vissza királyként az országba. A második világháború után kikiáltották az Albán Köztársaságot, így ekkor sem térhettek haza. Zogu 1961-ben halt meg Párizsban, ezután Geraldine és gyermekei Madridban telepedtek le. Fia, Leka Albánia királyának nyilvánította magát, de az országba nem térhetett vissza. A ’80-as években a család végül a Dél-Afrikai Köztársaságban telepedett le, innen tértek vissza Albániába 2002-ben. Geraldine azonban az út során tüdőgyulladást kapott és 87 évesen elhunyt.


_D0A6506_Copy


Az Apponyi Geraldine emlékére készült kiállítás hivatalos megnyitása előtt a múzeum október 18-án ünnepélyes fogadást tartott, melyen részt vett Arian Spasse albán nagykövet és Geraldine unokája, Albánia hercege, II. Leka is. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Varga Benedek köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte: az Albán Nagykövetséggel együttműködve jöhetett létre ez a kiállítás, amely nemcsak Albánia királynéjaként köszönti Geraldine-t, de megemlékezik a múzeum egykori munkatársáról is, hiszen Apponyi Geraldine házassága előtt a múzeum alkalmazottja volt. Ezt követően köszönetet mondott a múzeum két munkatársának, Bak Andreának és Bukucs Barbarának, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a tárlat.


Arian Spasse albán nagykövet beszédében felhívta a figyelmet arra: ezzel a tárlattal nemcsak Apponyi Geraldine alakjáról emlékeznek meg, aki tizenöt évvel ezelőtt, 2002 októberében hunyt el, de a független Albán Köztársaság 105. évfordulóját is ünneplik.


_D0A6529_Copy
dr. Patai Pál, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott régésze


A köszöntők után a szót dr. Patai Pál, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott régésze, muzeológusa vette át, aki személyesen is találkozott Apponyi Geraldine-nal 1937-ben, még a múzeum munkatársaként. Patai Pál felidézte, mennyire közvetlen és kedves volt Geraldine az emberekkel és mennyire aggódtak érte a katonák még a fronton is, amikor megtudták, hogy életet adott első gyermekének, de szinte rögtön menekülnie is kellett Albániából az olasz megszállás miatt.


Az estet Geraldine unokája, Leka herceg zárta. A herceg beszédében elmondta: emlékszik, ahogy nagymamája ölében ül és hallgatja, hogy Magyarországról mesél neki. Geraldine szerette a magyar örökséget, nagyon sokat tanított erről a fantasztikus országról, az pedig, ahogyan ezt a két nemzetet egyesítette, példaként szolgálhat minden ember számára – emlékezett vissza nagymamájára Leka herceg.


_D0A6539_Copy
Apponyi Geraldine unokája, II. Leka herceg


Apponyi Geraldine rajongott Magyarországért, azonban Albániában találta meg az otthonát. Első látásra beleszeretett nemcsak a férjébe, de az országba is. Így igyekezett minél többet tenni az albánokért, akik rajongásig szerették és mind a mai napig tisztelik „Magyarország fehér rózsáját”. Aki olyan szeretett volna lenni az albánok számára, mint amilyen a magyarok számára Sisi volt.

 


Fischer Viktória

Fotó: Csákvári Zsigmond

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma