Magyar tervezi a Néprajzi Múzeumot

Az új múzeummal nemcsak egy újabb emblematikus épülettel gyarapodik a főváros, hanem 140 év után végre a gyűjteményéhez méltó otthonba költözhet a több százezer műtárgyat őrző intézmény ? hangsúlyozza a Városliget Zrt. közleményében. A bizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv ? áll az indoklásban.

A zsűri döntése értelmében a 2. helyezett a Sauerbruch Hutton terve lett, a 3. helyen pedig a BIG - Bjarke Ingels Group pályaműve végzett.

A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére. A felhívásra 13 iroda jelentkezett. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte ? közölték.

A közlemény kiemeli, hogy az építészeti tervpályázatnak köszönhetően végre méltó körülmények közé kerülhet a Néprajzi Múzeum, amely most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működik. Az 1872-ben alapított intézmény a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi központja, amely soha nem működött egy múzeum számára tervezett, így a gyűjtemény bemutatására igazán alkalmas épületben.

Az intézmény új, korszerű épületbe költözése lehetővé teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be a Néprajzi Múzeum, amely az új épülettel ?hazatér? a Városligetbe. Először ugyanis a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak ? emlékeztet a Városliget Zrt.

A Liget Budapest projekt keretében eddig két új épület megvalósításáról született döntés, melyeket világhírű japán építészek terveznek. Az elbontandó volt Hungexpo-irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Fudzsimoto Szú, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi.

Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nemcsak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége az előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd ? áll a Városliget Zrt. közleményében.

Forrás: MTI

Fotó: Liget Budapest oldala