GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.08

A Törésvonalak – 1908–1928 – Közép-Európa avantgárd művészete című, március 8-tól a krakkói Nemzetközi Kulturális Központban (MCK) megtekinthető kiállításon magyar avantgárd festők is bemutatkoznak. A tárlat fővédnökei a négy visegrádi ország kulturális miniszterei, magyar részről Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

08_Szobotka__slider
Szobotka Imre: Matróz, 1915.
Pécs, Janus Pannonius Múzeum


A több mint 170 műtárgyat felvonultató kiállítás a térség 20. század eleji cseh, horvát, lengyel, magyar, román és szlovák avantgárd képzőművészetét mutatja be. A tematikus tárlat szervezői arra törekedtek, hogy megmutassák a közép-európai nemzeti avantgárd mozgalmak közös nevezőit, valamint az első világháború után megalakult államok formaújító képzőművészeti irányzataiban megnyilvánuló eltéréseket is.


07_Bortnyik_slider

Bortnyik Sándor: MA-album 5., 1921

Pécs, Janus Pannonius Múzeum


A közép-európai nemzetállamok keletkezésének 100. évfordulójához kötődő projekt nem az egyes nemzetek avantgárd törekvéseit mutatja be külön-külön, hanem egy, az összetartozást mutató gyűjteményes kiállítás született.


01_Chwistek_slider

Leon Chwistek: Robotok. Formalista kompozíció, 1923

Krakkó, Nemzeti Múzeum

 

A magyar művészek közül Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Krón Jenő, Mednyánszky László, Moholy-Nagy László, Schiller Géza, Szobotka Imre, Uitz Béla és Jaszusch Antal alkotásai tekinthetők meg a kiállításon. A tárlat érdekessége, hogy felvonultatja az avantgárd tipográfiát szemléltető képzőművészeti folyóiratok, kiadványok, poszterek, filmforgatókönyvek és fényképek széles spektrumát is.


06_Mednansky__slider

Mednyánszky László: Lövészárok két halott katonával, 1914-18

Pécs, Janus Pannonius Múzeum

 

A kiállítást előadások, tárlatvezetések, műhelyek kísérik.

A projekt krakkói állomása a tavaly szeptemberben a morvaországi Olmützben megnyílt kiállítás módosított változata.

Krakkóban a tárlat június 9-ig lesz látható, utána Pozsonyba kerül. A kiállítás utolsó színhelye Pécs lesz, a pécsi bemutató idejére megjelenik a kiállításhoz kapcsolódó, majdnem 800 oldalas monográfia.


Forrás és fotók: MCK

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma