GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.02

Ismét megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány során a nagyközönség számára nyitva álló barlangokat népszerűsítik különleges programjaikkal a magyar nemzeti parkok – hangzott el pénteken Budapesten, a Szemlő-hegyi-barlangban tartott sajtótájékoztatón.

Duna-Ipoly
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park


A hatodik alkalommal megrendezett, Barlangoljunk! elnevezésű kampány keretében országszerte meghosszabbított nyitva tartással, kedvezményekkel, máskor be nem járható túrákkal várja az érdeklődőket Magyarország öt, a nagyközönség előtt is nyitva álló barlanggal rendelkező nemzeti parkja – közölte Rácz András környezetügyért felelős államtitkár.


Így például az Aggteleki Nemzeti Park Baradla-barlangja 30 százalékos kedvezménnyel látogatható. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a Szentgáli-kőlik, valamint a Lóczy- és Csodabogyós-barlangok, a Bükki Nemzeti Park területén a Szent István és az Anna-barlang, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban az Abaligeti-barlang, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén pedig a Pál-völgyi, Szemlő-hegyi és a Mátyás-hegyi barlang látogatható kedvezményesen a meghirdetett időpontokban.


Szemlo-hegyi_barlang
A Szemlő-hegyi barlang
Forrás: szemlo-hegyi-barlang.hu


A márciusi programokról részletes információt a magyarnemzetiparkok.hu/barangolas oldalon találhatnak az érdeklődők.
 

Az öt nemzeti park területén összesen 40 barlangi bemutatóhely található, ahol a tavalyi évi statisztikák szerint 516 ezer látogató fordult meg. Ezzel a látogatószámmal a magyarországi ökoturizmus legnépszerűbb programjai között szerepelnek a föld alatti túrák.


Budapest a barlangok fővárosa, egyetlen olyan főváros sincs a világon, amelynek utcái alatt ilyen sok barlangjárat rejtőzne. Ismertetése szerint a főváros alatt mintegy 174 barlangot tartanak nyilván és több mint 50 kilométer hosszú barlangjárat húzódik. Magyarország leghosszabb barlangja a Pál-völgyi barlang is a főváros alatt található, amelynek hosszúsága most már eléri a 31 kilométert is.


esztaz_koi-barlang
Az Esztáz-kői barlang
Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága


Magyarországon ebben az uniós költségvetési időszakban 38 milliárd forint forrás jut természetvédelemre, ebből speciálisan a barlangok védelmére másfél milliárd forintot fordítanak.

Az eseményen elhangzott: Magyarországon több mint 4 ezer barlangot tartanak számon, legtöbbjük karsztbarlang vagy hévíz formálta barlang, közülük pedig mintegy negyven barlangot látogathat a nagyközönség. Valamennyi barlang védett, és a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésében áll, a barlangi járatok hossza eléri a 290 kilométert.


Forrás: MTI

plakat003

nagy_magdolna

2019.03.18

Képes lehet egy múzeum új életcélt adni aktív nyugdíjasoknak, tinédzsereknek miközben közelebb hozza egymáshoz a generációkat? Igen, sőt még egyéb módokon is aktivizálhatja a körülötte élő közösséget. Erről a lehetőségről és még egyéb példákról is beszélgettünk Nagy Magdolnával, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatójával.

kistelepules

2019.03.18

Kétezer fő alatti magyarországi kistelepülések értékmentő-értékteremtő közösségei létrehozásának, valamint közművelődési szakmai tevékenységek megvalósítására hirdetett pályázatot a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiuma.

Vitezy_1

2019.03.16

Budapest nemzetközi rangú építészeti jelképpel, egy friss turisztikai célponttal és elsősorban egy világszínvonalú, családbarát, új Közlekedési Múzeummal gazdagodik majd a Kőbányai úti egykori Északi Járműjavító területén – hangsúlyozta az amerikai Diller Scofidio + Renfro iroda által tervezett, leendő múzeumépület kapcsán Vitézy Dávid főigazgató.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma