2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.23

Magyar Örökség Díjat vett át a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szombaton a Magyar Tudományos Akadémia) dísztermében.

skanzen


A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tevékenységét Vincze László, a szentendrei Vincze László és Fiai Papírmerítő Műhely alapítója méltatta. Kiemelte, hogy a múzeum 50 éve alatt a nemzetközi szabadtéri muzeológia meghatározó intézménye lett; az épített, a tárgyi és a szellemi kulturális örökség integrált kulturális, örökségvédelmi helyszíne, ahol nemcsak a magyar falu romantikus képét mutatják be, hanem történelmünk kataklizmáit is.


a_szentendrei_Skanzen_TD

 

A díjat, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum értékmentő és átörökítő tevékenysége a magyar népi kultúra épített, tárgyi és szellemi örökségének fennmaradásáért és továbbéltetéséért kapott, dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója vette át.


A Magyar Örökség Díjat negyedévente adják olyan magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak, akik tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Az elismerést évente négy alkalommal hét-hét díjazottnak adják át. A díjazottak együttesen alkotják a magyarság „Láthatatlan Szellemi Múzeumát”.

microphone-1562354_1280

2019.07.16

Egy év alatt öt százalékponttal csökkent a hazai rádióhallgatók száma, ugyanakkor egyre többen rádióznak naponta legalább három órát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint. A hatóság 2018 végén készült vizsgálatából az is kiderült, hogy az internet terjedésével a rádióhallgatási, zenehallgatási szokások is gyorsan változnak: a szerkesztett tartalom felől egyre többen fordulnak a saját maguk által összeválogatható, elsősorban digitális klipek, zeneszámok, videók felé.

izmirdergisi_com_R
2019.07.14

„Van, aki szerint egyszerűen elszöktek, mások azt állítják, mélyen a város alatt húzódó csatornarendszerben élnek. Megint mások úgy vélik, meghaltak. Az is előfordulhat, hogy még mindig itt élnek közöttünk valahol.” Így kezdődik a szövege annak a magyar fejlesztésű telefonos applikációnak, amelynek köszönhetően Budapest után most a török turistaparadicsomot is egy izgalmas nyomozás részeseiként fedezhetjük fel.

100YearsBauhausLead.0

2019.07.12

Kortárs fotóművészek Bauhaus-alkotásaiból nyílt kiállítás július 11-én Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban Bauhaus Contemporary – Fotóművészeti reflexiók a Bauhausra és annak magyar szereplőire címmel.

2016 óta csaknem 360 ezer internet-felhasználó csatlakozott a kínai Nagy Fal helyreállítása érdekében életre hívott online kezdeményezéshez, együttesen több mint 45 millió jüannal (1,9 milliárd forint) támogatva a felújítást. A kampány célja, hogy tudatosítsa az emberekben a világörökség helyszínére fenyegetést jelentő tényezőket. Az eddig összegyűlt pénzből a Nagy Fal pekingi, valamint Hopej és Sanhszi tartománybeli szakaszait renoválják.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma